A DNFS Fórumon mintha lett volna érdeklődés eziránt a tudomány iránt, ami nem is csoda, ennélkül elég nehéz megmoccani is. A hiányzó képek itt...
Előbb vagy utóbb szeretnék ezekről speciálkollégiumot tartani, s ez egy jó lehetőség a mondanivaló kialakítására, fejlesztésére. Persze ehhez visszajelzésekre is szükségem van.
Mi is az a taxonómia?
Mi az a holotípus?
Miért került át egy faj egy másik génuszba?
Mi a nemzetség és a nemzettség között a különbség?
Fajta vagy faj?
Hogyan használhatom és mire a WSC-t?
Mi az a WSC?
Mi is az a taxonómia? Miért került át egy faj egy másik génuszba? Színes magyarázat WSC A puding próbája az evés vagyis lássuk hogy használatban milyen infók szedhetők ki a WSCből (egyfajta bemutató látható a kéretlen szakvélemény rovatban). Ide megálmodottam vala (a van egy álmom párhiuzam kerülendő) egy KIEGÉSZÍTETT, extrásított WSC valamit. Ha kedved és technikai adottsagaid engedik képet fotót szívesen veszek. Kiszemelt példa (kezdjük a végén alapon) az X génusz, vagyis a Xenethis nem... Csak ismétlésképpen Simon által 1891ben leírt génusz.
A pontos definíció: egyedszintű diverzitás vizsgálatával foglalkozó tudomány. Feladatai: a fajok leírása, névvel ellátása, előzetes (génusz szintű) besorolása, határozókulcsok készítése. Gyakorlatilag, a mi ez, miért az, hogyan néz ki, mi a neve kérdésekre ad feleletet. Alapvetően 3 nagy csoportja van: alfa béta gamma (alfa főleg új fajok leírása, béta a fajok ide oda sorolása, gamma, fajalatti (alfaj, varietas) kategoriákkal foglalkozik) A fajok névvel ellátását a nevezéktani szabálykönyvek: Kódexek alapján kell elvégezni. Ezekből öt van, így a taxonómia is gyakorlatilag öt különböző ágra bontható: állat, növény, baktérium, vírus, gomba.
Mi az a holotípus?
A taxonómia tipizál. Vagyis egy állatot kijelölünk és aztt mondjuk hogy ez Xus ylonius. És minden hozzá nagyon hasonló állat is Xus ylonius.
Holotípus: elsődleges névhordozó egyed (ez biztosan az a faj, a többi egyedet ehhez hasonlítjuk). Minden fajnak kell(ene) lennie névhordozónak és minden fajnak egy(féle) névhordozónak kellene lennie (pl. holotípus, de ezalól vannak kivételek). Általában új faj leírásakor egy meglehetősen hibátlan minél szebb példányt jelölnek ki holotípusnak (legtöbbször nem ezt vizsgálják boncolják). Ettől függetlenül ez az egyed MINDIG annak a fajnak a HOLOTÍPUSA lesz függetlenül a szinonímizációktól.
Mint már említettem a taxonómia tipizáló tudományág. vagyis mindennek kell lenni egy olyan mintának amihez hasonlítunk. A fajoknal ott vannak a típusegyedek, a génuszoknál a típusfajok, és így tovább. Egy faj (pl. Xus ylonius) többféleképpen átkerülhet egy másik génuszba (nembe)
- kiderul hogy az Xus junior szinonímja a Zus génusznak (pl. a típusfajok színonímok, vagy Xus típusfaja annyira hasonlít Zus típusfajára, hogy egy génuszba tartozónak érdemes venni őket.)
-
Kiderül, hogy Xus ylonius annyira hasonlít típusfajára, hogy egy génuszba tartozónak
érdemes venni őket.
Mi a nemzetség és a nemzettség között a különbség?
Nemzetség: állatok esetén - tribus (ini végződésű taxonszint, génuszok csoportja), növények baktériumok gombák esetén a genus magyar megfelelője.
Nemzettség: etnikai közösség (pl. indiánoknál a Feke Pata nemzettség.
Nem: állatok esetén a genus magyar megfelelője.
Fajta vagy faj?
"nana fiam kőből talán nem lehet hidat építeni?"
Faj: a természetben egymásal szaporodó egyedcsoport (pl. Házi veréb).
Fajta: ember által kitenyésztett formaváltozat. (pl. Tibeti terrier)
Színváltozat: a természetben előforduló és létező formaváltozat. (de attól mégy ugyanaz a faj!)
Nem lennék meglepve ha létezne már MP-fajta is. (olyan színváltozat amelyet mesterségesen hoztak létre, és tartanak fennt)
Hogyan használhatom
és mire a WSC-t?
Akkor jóra használod a WSC-t ami egy névkatalógus. Felsorolja az érvényes neveket, illetve az összes tudományos publikációt (aminek van ISSN vagy ISBN száma a publikáció, ezek közül még néhány kritérium kell a "tudományos" jelzőhöz).
Mygale blondii Latreille, 1804a: 159 (D).
ezen a neven kerult leirasra a bibliography szekcioban ezen a hivatkozason talalod meg (az 1804es évben az első Latreille cikk) oldalszám ez az eredeti leírás.
Mygale blondii Latreille, 1806: 83, pl. 5, f. 1 (Dm).
illusztrációk: 5. tábla, 1. ábra hím leírása.
Ha legfelül a Bibliography-ra kattintunk ott ejutunk előbb utóbb ide. Hoppá hoppá, azt fogjuk tapasztalni, hogy Simon (Eugéne Simon, minden pókászok LEGNAGYOBBIKA) abban az évben, nem kevesebb mint 8 pókos cikket írt!
Nézzük a listát:
Simon, E. (1891a). Descriptions de quelques arachnides du Costa Rica communiqués pa M. A. Getaz (de Genčve). Bull. Soc. zool. France 16: 109-112.
Simon, E. (1891b). Descriptions de deux espčces nouvelles d'arachnides recueillis dans le Sahara par le Dr R. Blanchard. Bull. Soc. zool. France 16: 198-199.
Simon, E. (1891c). On the spiders of the island of St. Vincent. Part 1. Proc. zool. Soc. Lond. 1891: 549-575.
Simon, E. (1891d). Observations biologiques sur les arachnides. I. Araignées sociables. In, Voyage de M. E. Simon au Venezuela (Décembre 1887-avril 1888). 11e Mémoire. Ann. Soc. ent. Fr. 60: 5-14.
Simon, E. (1891e). Etudes arachnologiques. 23e Mémoire. XXXVII. Arachnides recueillis sue le haut Congo par M. Ant. Greshoff. Ann. Soc. ent. Fr. 60: 297-299.
Simon, E. (1891f). Etudes arachnologiques. 23e Mémoire. XXXVIII. Descriptions d'espčces et de genres nouveaux de la famille des Aviculariidae. Ann. Soc. ent. Fr. 60: 300-312.
Simon, E. (1891g). Liste des espéces de la famille des Aviculariidae qui habitent le Mexique et l'Amérique du Nord. Act. Soc. linn. Bord. 44: 307-326.
Simon, E. (1891h). Liste des Aviculariides qui habitent le Mexique et l'Amérique centrale. Act. Soc. linn. Bord. 44: 327-339.
De melyik lehetett az ahol a Xenesthis leírta? (Ez azért fontos, hiszen csak az eredeti leírásban van leírva, hogy Ő mit gondolt Xenethisnek. Ugyanis csak az lesz Xenethis... ami a génusz típusfajával "bizonyos fokú" hasonlóságot mutat)
Nos a "rejtély" eldöntése egyszerűbb, mint gondolnánk. Az előbbi ismertetőbők kiderül, hogy kis csillaggal jelölik a típusfajt. A génuszt jellegeit a típusfaj MINDENKÉPPEN hordozza. Hiszen minden utána leírt, vagy idesorolt állatot ehhez a fajhoz kell(ene) hasonlítani! Tehát a típusfajt (type species) az adott cikkben említi meg E. Simon. Ezt pirossal emeltem ki. Vagyis az utolsó cikk az.
Mégis valami furcsa dolog van készülőben, hiszen az adott cikk, nem a Xenethis immanis nevet használja! nézzük meg jobban az első két citációt: (a könnyebb érthetőség kedvéért kiemeltem külöm, jellegzetes színekkel a lényeget)
Lasiodora i. Ausserer, 1875: 194 (Df).
X. colombiana Simon, 1891h: 333 (Dm).
Ausserer 1875ben leírt egy - szerinte a - Lasiodoraba tartozó NŐSTÉNY pókot, míg Simon 16 évvel később egy HÍMRE alapozva felállítja a Xenethis nemet. Vagyis ketten ők egymástól
független hím-nőstény segítségével ugyanazt írták le de két különböző nevet adtak neki. (Itt meg a pont a "miért nem szabad egy egyed alapján fajt leírni" álláspontúaknak... ez pl. egy jó argumentum nekik).
Van tehát két nevünk egy fajra, melyiket használjuk? Akik egy kicsit járatosak már ebben, máris fújják, az elsőt, avgyis az öregebbet... ez pedig Ausserer immanis fajneve.
Transferred to other genera:
X. cubana Franganillo, 1930 -- see Citharacanthus.
Ez a faj egy másik génuszba sorolták, ott találsz róla több információt.
A génusz típusfaja az immanis
mf immanis (Ausserer, 1875)*....................Panama to Venezuela
Lasiodora i. Ausserer, 1875: 194 (Df).
X. colombiana Simon, 1891h: 333 (Dm).
X. i. Pocock, 1901c: 546.
X. i. Schiapelli & Gerschman, 1979: 298, f. 32-38 (mf).
X. i. Smith, 1987d: 164, pl. 4, f. 90h (m).
X. i. Smith, 1989b: 15, f. 1-3 (m).
X. i. Pérez-Miles et al., 1996: 60, f. 51-52 (mf).
X. i. Schmidt, 1997g, 1998h: 20, f. 215-216 (mf).
X. i. Peters, 2000b: 137, f. 407-408 (mf).
X. i. Bertani, 2001: 337, f. 149-152 (mf).
X. i. Piepho, 2001: 3, f. 1 (f).
X. i. Peters, 2003: 316, f. 1261, 1265 (mf).
Fince fotói:
Zoozda fotók (Még nem kértünk engedélyt)
f intermedia Schiapelli & Gerschman, 1945....................Venezuela
X. intermedius Schiapelli & Gerschman, 1945: 188, pl. XIV (Df).
A X. intermedia nevű fajból hivatalosan csak nőstények ismertek. Valószínűleg (tekintve hogy) jobbra látható az összes illusztráció egy biztosan intemedia egyedről sok problémát fog még ez a faj felvetni. Én pl. addig biztos nem adnéék sok pénzt egy intemedia-ért (legalábbis többet nem mint egy immanisért) CSJM (csendben jegyzem meg): Schiapelli & Gerschman, 1945-ös cikkében egy X. intermedia marásról is tudósítanak.
A jpg-et nem töltöm fel, de amúgy is spanyolul van, és nehézkesen haladok a fordítással tekintve pocito spanyol tudásomat.
Itt jegyezném meg, hogy szintén nem adnék sok pénzet a Pamphobeteus sp. platyomma fajokért sem.
Az ok egyszerű, ez a nevet, nem lehet alkalmazni, mert Bertani Nomen dubium-má nyilvánította (s közben átpakolta a Vitaliusba - V. platyomma (Mello-Leitão, 1923a: 228, originally in Pamphobeteus, T here by Lucas, Silva & Bertani, 1993: 245, jm, Brazil)
Bertani, 2001: 309.), mert a leírás egy juvenilis hím alapján készült, amiről a későbbiekben nem lehet a faji hovatartozást EGYÉRTELMŰEN megállapítani.
f monstrosa Pocock, 1903....................Colombia
X. monstrosus Pocock, 1903b: 93 (Df).
X. m. Schiapelli & Gerschman, 1979: 298, f. 39-40 (f).
Steve Nunntól lehet tudni, hogy már ez a faj is felütötte a fejét a hobbipókok között :) Todd Gearheartnál: Todd féle hómpédzs vóálá
És a 200 pezós kérdés. Mit jelentz a csillag a X. immanis esetében a fajnév után?
4 comments:
Hallo Siler
Érthető világos magyarázat szemléltető példákkal a "kevésbé profik" részére.
Akkor a Pamphobeteus sp. platyomma mégis V. wacketi?
Ebböl volt egy vitám Mr Pudinggal az "Arachnidán" és jól lehordott a "tudatlanságomért" holott már Rick C. West nél is csak a Vitaliusba találtam képet róla.
Ha utána néznél leköteleznél...hogy mi az igazság a P.sp platyommával...
Köszönettel
Sziasztok! Ez az az írás amit már rég kellett volna... Nagyon jó és tartalmas. A Pamphobeteus versus Vitalius-ról én is tudok egy verziót de a lényeg ha jól tudom hogy a mostani kereskedelemben lévő Pamphobeteus sp platyomma nem ugyanaz amit először leírtak ezzel a névvel és ami később be lett sorolva Vitalius wacketinek. Ami most wacketi az volt az "első" platyomma, viszont ami a kereskedelemben van e néven az egy kékes-feketés valszeg Pamphobeteus "valami" és ha jól tudom ez még Invalid az az név nélküli, nem leírt de létező faj. Erről a verzióról ki mit tud??
Üdv: T-boy
Sziasztok! Látom a 200 pezóst kérdést még senki nem válaszolta meg (vagy csak máshol és én nem vettem észre / nem emlékszem rá). Nos, ha jól tudom a csillag az adott genus típusfaját jelöli. Könnyen lehet, hogy nem ez a szakszerű kifejezés... de a csillaggal jelölt faj az a faj, ami az első volt a genusban, azaz ezzel a fajjal hozták létre a genust.
Brávó: valóban a típusfajt jelöli.
Ennek a fajnak nem kell az elsőnek lennie (mi van ha egyszerre 4-5-6-10 fajt irnak le egy uj génuszban), hanem a leíró véleményét közvetíti. A leíró jelöli ki, a legtöbb esetben, hogy mit tart TÍPUSFAJnak. Ez a faj a génusz névhordozója.
Post a Comment