Tuesday, April 28, 2009

Who the f### is Grammostola pulchripes?

Nos, ennyivel is „beljebb vagyunk”, hiszen Ray Gabriel jóvoltából Grammostola pulchripes (Simon, 1891) is a helyére került a polcon egy nem várt fordulattal megspékelve, hiszen valójában miután kiszabadult a G. mollicoma (Ausserer, 1875) szinonímfogságából (wow de mű) becsapták “alá” a Grammostola aureostriata Schmidt & Bullmer, 2001 nevű {a hobbi madárpókozók előtt ismerősen csengő} fajt. A cikk bevezetőjének fordításából az is kiderül, hogy az Avicularia borelli hogyan tudott hiperűrugrással a Grammostola csillagrendszerbe kerülni, illetve a sorok között olvasva, bepillantást enged abba hogy ki és hogyan kotyvaszt a rendszertan, és a nevezéktan konyhájában.
Jó szórakozást! 

Photobucket

Lamarck 1818-ban létrehozta az Avicularia madárpók nemet. Ez adott otthont a Mygale avicularia (Linnaeus 1758) fajnak*. C.L. Koch 1851-ben létrehozott egy másik madárpók nemet, melynek az Eurypelma nevet adta, ide kerültek azok a nagy szőrös pókok, melyek leginkább az amerikai kontinensről érkeztek és ennek következtében használták később más taxonómusok a génuszt gyűjtőhelyéül olyan fajoknak, melyeket nem tudtak kényelmesen beilleszteni más rendszertani nemekbe. Az eredetileg Ausserer által leírt Lasiocnemus grossus, átkerült a Grammostola génuszba 1892-ben, és bár egy korábbi példány amely faj volt az Ausserer 1875-ös uruguayi Eurypelma mollicomája (Molly-koma :D) ő lett a Simon jövőbeni génuszának a Grammostolának a típusfaja (Grammostola mollicoma (Simon 1875) – ugye zárójelben). Simon 1891-ben leírja Paraguayban gyűjtött példányok alapján az Euryplema pulchripes nevű fajt, majd 1 évvel később 1892-ben létrehozza a Grammostola génuszt. 1897-ben leírásra kerül az Eurypelma borelli szintén Paraguayban gyűjtött példányok alapján. Pocock felismeri, hogy az Eurypelma madárpók nemen belül van egy jól elkülöníthető csoport, létrehozza a Citharoscelus génuszt 1903-ban, típusfajnak pedig a mollicomát jelöli meg. 1921-ben Simon az „On the genus Grammostola” c. munkájában elveti a Pocock által létrehozott génuszt és továbbra is előnyben részesíti a saját maga által leírt Grammostola nemet. A sok Grammostola faj egyikét a Grammostola pulchrát, Mello Leitao írja le 1921-ben, melyet harminc évvel később 1951-ben Bücherl a Grammostola pulchripes alfajának tart. 1961-ben Schiapelli & Gerschman megizsgálja a típuspéldányokat, melynek során kiderül, hogy nem alfaj és ezért visszaállítják önálló faji státuszát. 1985-ben Raven megvizsgálta a C.L. Koch által létrehozott Eurypelma génuszt és a Lamarck által 1818-ben létrehozott Avicularia génuszokat, összegzi a nevezéktani és az elveszett holotípusok miatt keletkező problémákat, majd ennek alapján hozza meg a döntését. Ez eredményezi azt, hogy olyan fajok is az Avicularia génuszba kerültek, melyek nem kellettek volna oda. 1994-ben Schmidt egy kereskedelmi forgalomból beszerzett hím példány alapján javasolta a Grammostola pulchripest a Grammostola grossa szinonimjának. Perez Miles 1996-ban ennek a munkának alapján javasolta A Grammostola pulchripest a Grammostola mollicoma szinonimjának, de a Phrixotrichus génusz alatt. A következő évben Schmidt irónikusan ezt visszautasította, okként a név hordozó típusok vizsgálatának hiányát nevezte meg, így a Phrixotrichus génuszba található összes fajt áthelyezte a Grammostola génuszba. 2001-ben Schmidt&Bullmer leírta a Grammostola aureostriatát Argentína, Chaco régiójából.

És akkor jött rá Ray Gabriel**, aki kiderítette hogy az Eurypelma borelli Simon, 1897 (amit Raven az Avicularia-ba átpakolt) Grammostola borelli (Simon, 1897)***. Illetve mivel megnézte a Grammostola mollicoma, pulchripes és aureostriata**** fajok holotípusait, kimondhatta, hogy a Grammostola pulchripes (simon, 1892) nem junior szinonímja a G. mollicoma (Ausserer, 1875) nevű fajnak, de szenior szinonímja a G. aureostriata Schmidt & Bullmer, 2001 nevűnek. Így a cikk megjelenése után a G. pulchripes név lesz a használatos :D jah és érdemes átfésülni a G. mollicomákat is… Aki kereskedőként az aktuális nevet akarja használni, és követte a dolgot megúszhatja 2 matricaragasztásból :D

***************************************************************************************

A lényeg röviden (itt úgy tűnik műxik a kodak), a mai napig látszik a Simon által megvizsgált (tehát min 115 éves) példányon a határozott jól elkülöníthető sávozás a térden, a lábszáron és a másodvégízen (míg a G. mollicoma  esetében ilyenről említést SEM tesznek). Vagyis sávozott lábú = G. pulchripes, nemsávozott lábú = G. mollicoma. Kiv vagyok az árak hogyan változnak :D hihihihihihi

**************************************************************************************

* Ray ezt itt bizony elkszúrta, félreérthetően adja meg a fajnevet. Linné ugyanis – Linnaeus néven - 1758ban Aranea avicularia néven irta le a fajt, ami ma A. avicularia (Linnaeus, 1758), Mygale avicularia (Linnaeus, 1758) Lamarck idejében volt, így ez eléggé félreérthető, hogy ez az avítt nevet használja ami se nem a mai érvényes, se nem az eredeti.

** istenigazából Simon is így cimkézte… tudott az öreg valamit :)

*** ezt is Ray bizony csúúnyán elkszúrta, mert a cikkben (ami érvényesítené a dolgot Grammostola borelli Simon, 1897ként zárójel nélkül adja meg az “uj kombinációt), mivel itt ugye PONT ez lenne a lényeg…

**** ejnye Ray, az aureostriataból már nem sikerült a holotípust megkukkolni… ej ej ebben ugye csak az a ciki, hogy akkor ugye ő honnan tudja? (jav-ért Zolee köszi)

Gabriel, R, 2009, Changes to the nomenclature of some Grammostola species in the Natural History Museum Paris (Araneae: Theraphosidae), Exotiske Insekter no. 73. 7-13

Üdv:

t-boy, Fince & siler

Itt van Május elseje…

én meg másodikán megyek ide :D az RTR-Total kiállításra érdemes az oldalra ellátogatni, hogy megtudjuk hogy egy fele Magyarországnyi népesség marginális hobbija milyen szintre emelkedhet. Nem kívánok senkit ostorozni, de nekem az volt a benyomásom hogy itt kevesebb szó van a lóvéról, mint pl odahaza :D

Nincs nagy dolgokról szó, viszont azt rendesen megcsinálják… senki nem jön tézisekkel :D de itt nem is akarnak. Na ezt is kb csak a Fince érti de nem baj.

Az oldallopást még csak csak megoldottam volna, de sajnos a googléból már nem tudtam kinyerni a végeredményt csak screenerrel. A fordítóprogramokon annyira sokat nevetek mostanság hogy nem tudtam kihagyni… az első az angolmagyar, a második a németmagyar :D Katt az eredeti méretért.

rpr

rpr2

Sunday, April 26, 2009

Valkó ESZTER nyereményjátéka

ugyan nem itt zajlik, és a pénzt sem bocsájtom rendelkezésre. Ugyanakkor találtam egy cikket, csak egy cseppet unom már hogy itt állok kint a pulpituson, magyarázok és nemigen jön visszajelzés. Így lehet, hogy nem buzog bennem annyira visszatarthatatlanul a vágy hogy qwagyorsan lefordítsam az egészet. A következő mini-kvízt eszeltem ki.

Kattintás.

Mivel fingom sincs érdekel e egyáltalán valakit, így azt találtam ki, hogy felteszek először egy egyszerűnek mondható kérdést.

 v

Melyik az a szó, melyet minden egyes szó elé lehet rakni a képen?

Erre a kérdésre 10 megoldást várnék. Magánba, megjegyzésként, nekem mindegy.

Ha összejön a tíz állok neki a fordításnak, de addig a cikkhez sem nyúlok. A címe egyébként: “Spider bites” és összefoglal kb mindent...

Üdv:

s

Friday, April 24, 2009

Gubbához guba, subbához egy nagy adag nyugtató :D

természetesen a Subba blogról van szó (mondjuk igazuk van, én irtam sok internetes szarról most bosszúból ők meg pókokról…), mindenki csak saját felelősségre nézegesse meg a dolgot. Mondjuk lehet hogy csak engem idegesít ha a témához hülyék fikázzák a dolgot, de egy récens blognak sok fikát kell termelni hogy legyen “értéke”.

Aki jobban érdekel a dolog googlezza a “happy face spiders”-t

Néhány link kezdésnek: link1, link2, link3,

Íme a teljes sor, ugye itt már kevesebb a heppifész, de sebaj. Más kérdés hogy kajával változik a szín, illetve az öröklése überbonyesz… és hogy majd 8 éves a sztori. A lényeg hogy a valami kűfődi lapka felkapta oszt Subba-zsazsanémber kiszúrta.

A lényeg megvan média felkapta szerencsére nem szaladott messzire vele.

Ugyan ezt a mondatot sikerült lefordítani,

"It may be that this spider has developed these variations to take advantage of this, in the moment the predator is deciding if it is food it may have the chance to escape.”

“elképzelhető, hogy a pók ezeket a színvariációkat azért fejlesztette ki, hogy időt nyerjen, és azalatt a pár pillanat alatt, míg a predátor eldönti, hogy ennivaló e vagy sem, esélye van elmenekülni” de a másikat már nem…

"I don't think the smiling face is enough to put off a bird though, but it would be nice to think so. Not all happy-face spiders have such striking markings, and some are nearly all orange or all blue.

“nem gondolom, hogy a mosolygós arc elég lenne egy madár átveréséhez, de jó lenne ezt hinni. Nem mindegyik mosolygósarc-póknak van ilyen mintázata és szinte mindegyik narancssárga vagy kék.”

Összegezném az egyik kommentelőt szó szerint idézve: “Marmint a pok segge ez, nem a feje. Viszont eleg ego hogy ilyen van subban

Statlerfaktor –0 hogy a matekosokhoz vágjuk a labdát.

zero

émen.

Thursday, April 23, 2009

Félig főleg Foelix…

De mások is, mint például Erb és a fiatal Hauswirth elkészítették a Mikroskopischen Anatomie der Spinnen

0

című tetszetős CD-t mely íme hogy az asztalomon landolt. Kritika.

Először is nézzük meg kik lapulnak e tetszetős nevek mögött… (bevallom a németem oly rozsdás hogy itt a fele költés meg fordítógép)

rfRainer Foelix (*1943), tanulmányait Erlangen és Zürichben végezte. Dolgozatát és habilitációját is zoológusként írta/szerezte meg. 1968 óta a idegrendszeri kutatásokat végez, különös tekintettel a pókok fény-és elektronmikroszkópos vizsgálataira.
A következő tankönyvvé avanzsált munka szerzője "Biology of Spiders (Thieme 1979, 1992), és" Biology of Spiders (Harvard Univ.. Press 1982, Oxford Univ. Press, 1996).

beBruno Erb (* 1930), precíziós műszerészként végzett, az Aarau (későbbi Leica) alkalmazottainak kemény magjába tartozott . 1970 óta foglalkozik makro-és mikroszkópikus fotózással.
A könyv "Gombák mikroszkópiája (Franckh Kosmos-Verlag, 1983) című könyv szerzője. Mintegy 40.000 dián őrzi munkásságát , mivel 2004 óta pedig a digitális mikroszkópi fotózást végez (20.000 kép). Több mikroszkópos fotópályázat nyertese.

mhMichel Hauswirth (* 1974), géptervezést tanult, majd az ETH Zürich matematika szakán folytatta tanulmányait elméleti számítástechnikai szakon. Posztgraduális képzése média oktató.
Matematika és számítástechnika tanár a Aarau új tartományi iskolájában.

Ha esetleg kedvet kaptál ehhez a CDhez akkor
CHF 30ért, - a honlap www.biologyofspider.com lehetne rendelni. Ha az oldal működne. De nem működik.

Megnéztem a CD-t népelméleti szemszögből. Hát érdekes egy kis képgyűjtemény, mintegy 300 képet tartalmaz. a 20 eurós / 30 CHFes árat messze nem éri meg az a html alapú képgaléria melynél egy lehelletnyivel rosszababbat akármelyik ujabb photoshop összegány neked. Vagy a frontpédzs.

Ha meg van merszed leszedni egy dinamikus html kódot akkor még szebbet is tudolhatol.

A CD-n található képek rajzok/fény és elektronmikroszkópos és makrofotók. nagyjából 40-20-30-10 százalékos eloszlásban, 12 csoportba szedve. Némely nagyon jó, de a nagyja egyrészt már szerepel a könyvben (aminek az új kiadását most irják), másrészt azért 3 egymás mellé rakott madárpók vedlés fotó azért nem az a szint amiért mondjuk 20 ajrót hirtelen ki akarnék csengetni. A html kódolás is gagyi néhol, pl. az imresszum néhol összecsúszik. Persze becsúszik azért egy két olyan kép is mint pl. vedlés közbeni pókláb ésigytovább, de mindenesetre eléggé lenyúlásszaga van a dolognak.

Kapnak ők is egy statlert (meg a winklerrobi is a kaszásmamáért) meg egy waldorfot is. Én csalódtam a cdben szerintem más is ezt fog (ahogy hallom rossz kritikát már kaptak). Mondjuk a 4 hónapja (vagy éppen soha) nem működő linken kívül, és az egyszerű kissé fapados html felületen kívül nem értem hauswirth kollega mit alkotott. SEMből 100szor több elfért volna. a rajzok pedig nagyon viccesek és unásig ismertek.

Googlén próbáltam utánanyúlni (idézőjelekkel persze), de

Információ Nincs találat a következőre: "Mikroskopischen Anatomie der Spinnen”.

Szóval azért így 2009ben kissé előrébb járunk, nem?

Szerintem.

Wednesday, April 22, 2009

Nem lehet Bertaninak betartani...

Ebbe ne is menjünk bele miért is ez a cím, inkább arról essék szó hogy még meg sem száradt a hibajavító a 9es alatt amivel a titkárnős az első két hétben a 2008, nyolcasát festették mialatt Bertanidoktornak kijött egy új cikke.

Sokszor és sokat kritizáltam összefoglaló fordításokat. Akik akkor szomorúan vették tudomásul most megnézhetik, hogy szerintem hogyan kell csinálni. Lehet kritizálni (lehetőleg olyan aki már fordított is ilyet), és ha olyan akkor még ki is javítom.

z

Egy új brazíliai Oligoxystre Vellard 1924 (Araneae, Theraphosidae) faj leírása.

Hím holotípus
Összefoglaló: Egy brazíliai, tudományra új Oligoxystre faj, az Oligoxystre diamantinensis n. sp., leírását (mert EZ az) közöljük. A hímet minden más Oligoxystre faj hímjétől meg lehet különböztetni az ivarhólyag alapján, ahol a hímtagról hiányzik a csúcsalatti apró perem, a hímtag rövidebb mint a pikkely hosszának 2,5szerese, illetve a párzósarkantyú merőleges az első lábszár tengelyére. A nőstényt a jóval hosszabb, mint széles spermatartók alapján különíthetjük el, melyeken nincsennek oldallebenyek, és egy nagy véglebeny mellett öt apróbbat találunk körülötte. Továbbá mind a hím mind a nőstény megkülönböztethető [a génusz más fajaitól] az egész testre jellemző fémes kék szín alapján, mely az utótest vöröses szőreivel kontrasztot képez. Az összes, eddig leírt Oligoxystre fajra érvényes határozókulcsot is publikálunk.

Eredeti: new species of Oligoxystre, Oligoxystre diamantinensis n. sp., is described from Brazil. Male can be distinguished from all other Oligoxystre species by the male palpal bulb lacking a small subapical keel on the embolus in conjunction with the embolus length (less than 2.5 times the tegulum length) and by the tibial spur being inserted in a perpendicular angle in relation to the tibia axis. Female can be distinguished by the spermathecae being much more longer than wide, lacking lateral lobes and having a large terminal lobe with five smaller lobes around it. Additionally, males and females can be distinguished by the general blue metallic color pattern contrasting with the reddish setae on the abdomen. A key for all described Oligoxystre species is presented.

Nőstény paratípus
Durván szépecske a cikk, a hím holotípusról ábricsek, fotó, nemsemmi…
Élőhelyfotó
Élőhely: Campo Rupestre area in Diamantina, Minas Gerais, Brazil
Élőhely: Campo Rupestre area in Diamantina, Minas Gerais, Brazil
Gyakorlásnak a bevezető…
The genus Oligoxystre Vellard, 1924 comprises six species of small theraphosids recorded in Brazil and Bolivia. The type species, Olygoxystre auratum Vellard, 1924, was described from Catalão, State of Goiás, Brazil based on a single male and several juveniles (Vellard 1924). Raven (1985) synonymized the genus Cenobiopelma Mello-Letão & Arlé, 1934 with Oligoxystre thus adding two species to the genus, Olygoxystre mimeticum (Mello-Leitão & Arlé, 1934) and Olygoxystre argentinense (Mello-Leitão & Arle 1934). Guadanucci (2004) transferred O. argentinense to his new genus Catumiri Guadanucci, 2004. Later, the same author revised the genus Oligoxystre, described four new species, synonymized Pseudoligoxystre Vol, 2001 with Oligoxystre and considered Cenobiopelma mimeticum a nomem nudum (Guadanucci 2007). In his Catalog, Platnick (2008) disagreed with this interpretation and considered C. mimeticum a nomem dubium. In a recent herpetological survey carried out in the city of Diamantina, State of Minas Gerais, Brazil, a new species of Oligoxystre was discovered and is herein described
A kulcsot is idemásolom, mert látni kell hogy ez számít nem pedig a sündesznyósabb segg…
Identification key for Oligoxystre. Modified from Guadanucci (2007). Female of Oligoxystre auratum is undescribed.
Males
1 Male palpal bulb embolus with small subapical keel (Guadanucci 2007: Figs 2-5, 26-28) .................................................................................................2
– Embolus without keel (Figs 1-3; Guadanucci 2007: Figs 22-23, 31-32, 35-
36) ..............................................................................................................3
2 Embolus long and thin, slightly bent distally (Guadanucci 2007: Figs 26-
28) ......................................................................................O. dominguense
– Embolus short, strongly bent medially (Guadanucci 2007: Figs 2-5) ........O.
bolivianum
3 Bulb twisted on itself, prolonged by long collar, depressed at base and thin
apical end, curved (Vellard 1924: 152, pl. 10 Fig. 38) ................O. auratum
– Bulb not as above ........................................................................................4
4 Embolus more than 3 times longer than tegulum (Guadanucci 2007: Figs
22-23); spiders with cephalothorax and abdomen dark ventrally; white setae
over dorsal region of cephalothorax (Guadanucci 2007: Fig. 38) O. caatinga
– Embolus less than 2.5 times tegulum length (Figs 1-3, Guadannuci 2007:
Figs 31-23, 35-36); spiders with coloration on ventral portion browish or
yellowish; without white setae on body .......................................................5
5 Leg I tibial spur positioned in a perpendicular angle in relation to the tibia
axis (Figs 4-5); spiders with carapace, chelicerae, abdomen and legs covered
dorsally and ventrally with metallic blue setae (Fig. 7)...................................
............................................................................. O. diamantinensis sp. n.
– Leg I tibial spur with branches positioned in an inclined angle in relation to
the tibia axis (Guadanucci 2007: Figs 30, 34); spiders with carapace and legs
browish or reddish ......................................................................................6
6 Embolus slightly bent distally (Guadanucci 2007: Figs 31 32); carapace and
legs brown ............................................................................ O. tucuruiense
– Embolus slightly curved distally (Guadanucci 2007: Figs 35-36); carapace
and basal portion of legs reddish and distal portions of legs dark (Guadanucci
2007: Fig. 39) ...........................................................................O. rufoniger

A fordítók megkapják.

Sunday, April 12, 2009

Fánni szerszámok vol2. A KISZEL-ECSET

Már volt egy fura szerszámostéma, nem is egy. A folytatást próbálom elővezetni… ezzel egy régi adósságomat törlesztem Deimos felé.

Egy magára valamit is adó arachnológus rendelkezik egy minden feladatra alkalmas eszköztárral, mely sok érdekes elemet tartalmaz. A lényeg hogy minden helyzetre fel legyünk készülve (én perpillanat akár Terry Black lefutott szemű harisnyáját ugyanúgy meg tudom javítani, mint kölcsönözni egy kis sminknekvalót Osvald Marikának). Többször elmondtam már élőszóban, de ezek szerint írásba is kerül emígyen. A pókászoknak sokszor és sokat kell magyarázkodnia. Főképpen mikor tanulmányútra menvén a kézipoggyászban szeretnék elkerülni a csomagtörő, bőröndnyúzó trollokat. Én például egy egészestés kiselőadást tartottam 2002 október 24-én két – feltűnően unatkozó ezért a szabályzatot szó szerint betartó - francia biztonsági embernek, hogy a pufifoliába gondosan becsomagolt mindenféle eszköz egy mikroszkóp szétszedve, de ez mégsem hatotta meg őket. Akkor rakjam össze mondta az egyik kaján félvigyorral a pofája alatt… hát összeraktam. Mocsári combos orosz-modell csajok húztak el kuncogva mellett, szóval égtem mint a Reichstag 45ben. Hát ez van szakmával jár. (Csak csendben jegyzem meg, hogy pont az ilyen modelltípusú csajok – magasan repkedvén – szeretnek villámgyorsan betüdőzni egy laza ironikus félbrokeszt melyet a sors vet eléjük. Most sem történt másképpen, a manikűrkészletüket foghíjjasra cenzúrázta a két szaki, és ezt ők körülbelül a második apokalipszis szintjén élték meg.)

Ugye alapvetően 3 olyan eszköze van az arachnológiának mely állandó magyarázkodásra kényszeríti az egyszeri kutatót: a síkosító, a nylonharisnya és a körömlakk. És bár meglepő, nekem nem ehhez kell:

A síkosítóról már értekeztem, hogy milyen egyéb alternatív felhasználási lehetőségei vannak még a rendeltetésszerű mellett (általában a “csak fotózáshoz lesz” félmondat NEM segít ha cikinek érezzük a vásárlását). A nylonharisnya – bár terepen (pl. DK Ázsia) a piócák ellen kiváló viselet – a szippantó javitásához/készítéséhez kell. Míg a körömlakk egy rendkívül egyszerűen használható ragasztó.

Persze az arachnológia kihívásaira gondolok elsősorban. Lehet hogy csak az a célunk hogy ilyen szép képet készítsünk.

 Arany

Azért ahhoz hogy idáig eljussunk, először ezt a masinát használjuk:

 cp

Melynek a segítségével hirtelen kiszárítjuk az állatot. (nem nem hirtelen felhevítjük, elmesélhetem hogyan és miért de előtte vedd elő a fizikakönyvedet :P, csak hogy megértsd). Ezután végezzükk ama tevékenységet melyhez az egyszálú vagy többszálú Kiszel-ecsetet használom… erről kicsit később.

coat

Aztán ennek a gépnek a segítségével a preparátumokat bevonjuk platinával.

Ezután elcsattogunk a pásztázó elekronmikroszkóphoz (igen elektron, és nem elektro-), és felvételeket készítünk. A procedúra (példány –> –> –> kép) alig 2 napot (illetve 56 órát vesz igénybe).

  new

orig

Egy ilyen géppel ilyen fejjel érdemes dolgozni.

Míg a régebbi (Fábry esküszöm itt retro-ejakulálna és állandó bérletem lenne a dizájn centerbe’), ezelatt a nálam alig idősebb és igen COMMODORE klaviatúrát használó, inkább MANUÁL gépet értem mely értelemszerűen szinte mindig szabad, és alig kerül többe mint egy muslicasztár éves szoli- moci- taxi- és mükörmösbérlete együtt, vagy egy harmadik világbeli ország tetszés szerinti éves büdzséje.

   old

Géphez kicsit igazított frizura, helyes fül és szedett szemöldök (horrible dictu) jár.

spock

 

A fiatalabbak kedvéért jegyzem csak meg, hogy ő Spock.

És el is érkeztünk már majdnem a sarkalatos pontunkhoz, a Kiszel-ecsethez. Először vázolnám a problémát.

Azt még megértettem, és logikusnak vettem, hogy fogvájó és minutiatű segítségével végezzük a finomabb beavatkozásokat apróbb példányokon. Oké mi az apróbb?

Vitorláspókok, Erigoninae alcsalád, Anapidae, Symphytognathidae, Tetrablemmidae csak hogy néhányat említsek, hát ugy a 2 mm alattiek

Egy ilyen méretarányos vacak egyszeresen (tehát nem többszörösen csak egyszeresen) adult nőstényről (kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen többszörösen beadult nőstény a szüzességét is többszörösen veszti e el? Mondjuk az inkriminált dílernél kapható hímekről tudom, hogy igen :P)

Untitled-1

Tehát minutia tű segítségével kapja ki az egyszeri pókász az ekkorka pókok teszem azt bal csáprágóját. Vagy pici tapogatólábát (mert állkapcsi tapogatója egyetlen pókszabásúnak sincs, még ha erőltetik akkorsem). Megszárítottuk nagy erőkkel (alig 1 óra alatt).

 

Namármost a DIN660-as félgömbfejű alumínium szegecs (felent), melyet a gazdasági válságra való tekintettel vagyok szíves használni az 1 dollár per stück egységáron (ez 2009es árszinvonal) kapható  kifejezetten erre a célra készített preparátumtartó (alant) HELYETT.

 

Erre a Din660as szegecsre (miután a hajlított gyémántfejű üvegvágómmal egy egyedi számot kanyarintok az alig félgömbalakú félgömbfejbe) egy 3 cca 4 mm-s aluminium csíkot ragasztok (igen a körömlakkal), melyek a tetejét furmányosan kihegyezem. Erre egy körömlakkcseppet helyezek.

SAKKOR a kérdés: milyen eszközt használnál egy 0,5 mm hosszú teljesen száraz, törékeny ugyanakkor statikus elektromossággal feltöltött így fizikailag is elég nehezen megfogalmazható egyenetlen vonalú (ilyen az ökör is csak vágtában vizel) egyenetlen mozgást végző preparátum esetében, annak érdekében, hogy a preparátumot úgy rögzítsd a 10 mp alatt megkeményedő réteget produkáló körömlakkcseppben, hogy az nem süllyed túlságosan a cseppbe bele. Azt ugye mondanom sem kell, hogy ahhoz hogy a száraz prepkóig eljuss, már 36 óra meló benntvan abban a pislicsáré fosban, és ha véletlen hozzáérsz az “érdekes” felével a körömlakkhoz akkor már dobhatod is el az egészet, mert a körömlakk úgy fedi el a szőröket és a mindenféle pórusokat (vagyis az információt amiért ezt az egészet csinálod) mint a frissen felköhögött tüdőturha az osztrigahasmenés a leopárdgekkó finom ujjvégeinek apró redőit. Nem véletlen hogy a frissen felköhögött tüdőturhával az osztrigahasmenéssel bekent terráriumfalon a leopárdgekkó nem szívesen mászkál. Ergó mehet a kukába.

Ugye nem kell külön részleteznem hogy a csontszáraz preparátum csallangó végei (ezek ugye azok amiket vizsgálni szeretnél, mert ki az a barom aki annál a végénél fogja meg amit utána képezni akar) úgy buknak rá a nedvesség bármilyen formájára mint féleszű Kolja a TESCO gazdaságos krémsajra (two in one: TG kondom ha kieszed belőle a sajtot).

Ugye kezdőként megpróbálkozol a kettes esetleg hármas finomságú csipesszel. Ezek használhatósága megkérdőjeleződik akkora preparátumok esetén melyek rövidebbek, mint a csipesz finom végének szélessége. Az 5ös csipesz már nyerőbb, bár apró hátránya hogy nehéz pont 0,2 mm távolságban tartani egymástól a végeket. Szélesebb távnál elejted (ugye nem fogsz rá a csipesszel) keskenyebbnél pedig roppantassz rajta egyet, így vagy elkatapultálod az asztal 20 négyzetcentiméteres végtelen mezejére (nem, nem fogod megtalálni, csak ha q nagy mákod van), vagy csak simán elcseszted. Ha mákod van valami cafrang (mittomén egy izomka) kilóg arra rá lehet fogni ez esetben az elengedés okoz majd problémát. Hiszen a porrá morzsolt darabka úgy tapad a csipesz belső felületére mintha az élete függne tőle.

Ekkor ismertettek meg az ideiglenes ragasztóval, mely nem más mint egy minutiatűre kennt laza orrtőfaggyú. Igen kezdetben én is émelyegtem egy picit. Előnye hogy megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, hátránya hogy nehéz adagolni, és ugyanúgy eláztatja és szennyezi a prepkót. Másrészről enyhe hányigert én még mindig érzek. A sajátodat érdemes használni, de télleg forog a szoba és izzad a tenyerem, így nem fejteném ki bővebben a dolgot.

A megoldás a Kiszel-ecset. Mely saját fejlesztés.

Kiöregedett lotyesz Művésznő drága hálistennek bő raktárkészlettel rendelkezik. Kezdetekben hurkapálcára, majd gyufaszálra applikált egyetlen erős szemöldökszőrrel tisztogattuk meg az preparátumokon jelenlévő töménytelen port, szálló szirszart. Ezt később fogvájóra cseréltem, és jó eredményeket értem el orrszőrrel (én éppen most egy saját tenyésztésű őszt használok). Nagyon jók meg erősek ugyanakkor nagyon sokáig vékonyodnak és nagyon vékonyak is tudnak lenni. A kinyert keratinterméket (szőrt) általában tüszőstül termlejük ki, melyet először higi- és egyébb éniás okokból alkoholos, majd acetonos fürdőben részesítünk. Így eltávozik a mindig jelenlévő faggyú és zsír is. Ezek után egy erősebb tűvel apró árkot vájunk a fogpiszkáló hegyes végébe. Megfogjuk a kívánt hosszúság FELETT a megtartani kívánt résznél a szőrképletet és levágjuk a maradékot. A “maradék” elpattanik valahova, többet az életben nem látod, én már vagy százat pattintottam el, egy sem lett meg. Beilleszted a vájatkába, majd lekened a körömlakkal. Arra kell ügyelni hogy 1-2-3 mm-nél ne legyen hosszabb a kilógó vég. Namármost. Nem is én lennék ha nem kezdtem volna érdekes gondolatkísérletbe… ebből lehetne ritkás ecsetet is csinálni. És igen per pillanat 2 ilyen ecset tulajdonosa vagyok….

Egy ragadós felével felfelé fordított celluxcsíkot leragasztok a széleinél egy kartonlapra. A ragadós részbe helyezem a szőröket/szemöldököket, hogy nagyjából egyforma hosszan lógjanak ki. Ez kézügyességtől függően 1-6 óra játék. Aztán ezt lekenem körömlakkal (1 óra száradási idő után), majd levágom a felesleget és felszenvedem egy fogvájó végére. Namármost a használata igen igen egyszerű. A valahol egykedvűen heverő apró, ámde gyanútlan preparátumot, in medias res alapon a közepén az ecsettel betámadjunk (ha rassolunk fb is kell hogy legyen az elsőknél akik aztán vagy hátramaradnak vagy mennek B-re). A finom szálak szétállnak majd ahogy újra összezárnak gyengéden magukkal ragadják a parány prepkót. Ez alól az ozmiummal erősen szennyezett tárgyak kivételt képezhetnek. Ennek rögvest két előnye van: egyik félen a ragasztanivaló, másik félen az érdekesség amit így megvédünk az esetleges KONTAMINÁCIÓTÓL (szennyeződés). Ráadásul olyan erős képes bír lenni e kis ecset, hogy én már úgy csinálom a preparálást, hogy felcsippentem a szarrét, félrerakom, cseppentem a lakkot, és már visszakézből rácsapok az ecsetnyélre. Ha túl viszkózus a lakk akkor szivacs van amúgy műxik.

Külön kis finomság, hogy ezzel még takarítjuk is törésmentesen kis ízeket. A durva cseppbe eztán minutia tűvel bekavarunk és a durvább éleket eldolgozzuk.

No hát ennyi volna.

szines

A végére színeztem egy szépet. (röviditések: ENG-angol nyelven, DE-német nyelven, ID-idióták kommunikációja melyet tagolatlansága miatt nem hívunk nyelvnek, ORTT-“ott rejtett tartalékok találhatóak”)

A képen egy Argiope bruennichi (ejtsd Árgiópe brünniki) előteste (ENG: cephalothorax, DE: prosoma) látható csáprágók nélkül (így délután csak így engedte meg az ORTT, meg különben fel kellett volna tenni a 12es karikát).

A különböző színek különböző testtájakat rejtenek.

hátpajzs (ENG: carapace, ID: carapax)

mellpajzs (ENG: sternum)

járólábak csípői (ENG: coxae)

tapogatólábak csípői (ENG: gnathocoxae, endites, ID: maxillae, állkapcsok)

ajak (ENG: labium)

méregmirigy (ENG: venom gland)

Saturday, April 11, 2009

Vö-Sko-Ca

Ez egy kissé elvont poszt. Amennyiben a húsvéttól ittas vagy úgy csak nézegesd a képeket.

Amennyiben sietsz ittasodni, ugyancsak. Ha tudod mi az a börze és onnan csattogtál ide, akkoris.

Ha megveszed a könyvet (nem bizonyisten, hanem már ki is fizetted) esetleg tudsz a sorok között olvasni, nem vagy éppen agy-ékszíj-szaljtó állapotban, illetve tudod hogy hogyan hívják a japán focicsapatot és hogy ez hogyan kapcsolódik ide, és ugyanazt a Bödőcs paródiát hallgattad amit én (Fince te már elkezdheted olvasni) úgy élvezd ki a poszt minden karakterét/pixelét.

Aza WoScoCa csakhogy a WSC-től elkülönülhessen :D

Hát igen végre valahára a skorpiósok is magukra találtak. Hiszen míg a pókászoknak (teszem hozzá EGYEDÜLÁLLÓ módon) ott van a WSC, az álskorpiósoknak ott van Harwey 2009, aki ott van ugye a kisebb pókszabásúak katalógusával a

Rovarpókosoknak/Ambly-Uropygi, / Csuklyáspókosoknak is (hogy a többit ne mondjam). A Kaszásosoknak nemrégiben jött ugye ki a KÖNYV.

Az 7atkászok közismerten lusták, atkakatalógus jó ideig nem is lesz :D Online pláne nem. Nah de hát ne fecséreljünk sok időt mindenféle kontárra, favágóra, frisshúsra vagy kétliterttakaró elvisnapszemüveges makkoscipős kiöregedett báli bohócra, de indián jánosra se (magyar indiana jones) aki nem csakhogy a lényeget nem karcolja, mert keveri a dolgokat. De olyanra sem vesztegetnék sok időt akik még az imitálást is rosszul csinálják. 

Bár tudom, hogy a szakirodalmakat pláne a skorpiósakat (dőlttel szó szerinti idézetek)

1. Ki kell érdemelni... Nagy szavak, és talán pökhendinek tünnek, pedig nem azok. Egyszerüen meg akarok bizonyosodni arról, nem TI vagytok ama malacok, melyek elé a gyöngyöt szokás szórni... (Bocsi, ez van, ha vki hosszú évekig egyedül kûzd az infókért.)

Hálistennek a második tétel 2. Az infó többsége nincs így összegezve! már nem igaz :D, hiszen Kovárik mester ide tette nekünk :D

Szóval a fennti feladatot: Azaz elkezdve mondjuk az 59-es alapoktól, hozzá kell idomítani az azóta leírt fajokat...

Mivel ez Ez nem egyszerû, és nem is hobbiszintû munka. Szerencsére Megoldható, és hálistennek nem kellett arra várni, hogy oldjátok meg Ti, ha akarjátok!
Ehhez szükség van persze a szakirodalomra...
Bár a

3. A rendelkezésre álló szakirodalom túlnyomó többsége, csak fénymásolat formában van meg, ami ugyan scannelhetõ, viszont így közzétéve már jogtalan!  Én ezen blogposzt írója szándékoltan violációzom a másolásvédelem ellen. Íme következzen egy kis pixelorgia…

Szerencsére ezek egy pdf-ből másolódtak ki, így nekem ez nem több ezerbe került az évek során, így nem mondom, hogy eszemben nincs ukmukfukk felcsapni a netre.

Mert felcsapom én e, csak hogy lássátok szümtükkel, mily szép munka ez.

 

Untitled-1

 

8

Mint látható, ismertető, skorpiócsaládhatározó, és ki tudja még mi várja a borsosnak is mondható 80 ajrós, azaz 24000HUF-os vételárat kicsengető skorpuszosokat. Most ki lehetne számolni hány Acathoscurria geniculatát lehet érte kapni (kb ennyit vagy kicsit többet), de ha az ember fia (vagy lánya mert a pókozás/skoreszozás úgy tűnik nemcsak a gothoknál, de emoéknál is divat lett – mondjuk érthető… LOL) ezt beszerzi, garantáltan nem lesz szüksége többé porra a tejbe. Persze Kovárik megítélése is mondjuk úgy alsóbb körökben megosztott. Nehezen lehet neki ugyanis megbocsátani, hogy maradi nézeteivel (típusvizsgálat, fajon belüli morfológiai variáció) felboríccsa a jó kis bejáratot kereskedelmi neveket (melyek egyértelmű felsőbbrendűségéről mindenki meggyőződött). Megáltalkodottságában néha olyan messzire elmegy, hogy szinonimizál szigeti (nem diáksziget nyugi) izolációsan ottlévő minimum alfaj státuszú állatokat. Hát nem is tudom. Még jó hogy a partjelző megvárja a nemjövőket. (skorpiológus társadalom kvalifikált tagjainak reakcióját) 

Bár talán előbb utóbb kidugják a fejüket a fűből, merthogy van mostanmár magyar skorpiófórum is (majd ha Mimulus elárulja hogy azt a szép képet hogyan lopom le akkor belinkelem ide azt is…). És ha nem hagyják nagyon magukat, illetve a fejüket a porba dugna akkor még lehet is ebből valami.

 16 

Untitled-2

Untitled-3

 Untitled-4

Untitled-5

A végére hagytam, hogy ugye azért Magyarországon is időről időre felbukkanik egy egy skorpió. Ezt egyelőre Cocodeo fogja össze (bízom benne, hogy ésszerű merge leszen majd Mimulus-szal), akivel készítettem egy rövid beszélgetős beszélgetést. Majd olvasható lesz ha nem leszek lusta.

Sunday, April 05, 2009

Az első visszajelzés

és hálistennek pozitív, a legutóbbi cikkünkkel kapcsolatban, az Archetype blogon
egy hangyásztól
aki nem tud angolul: fordítás (alig érthető). a lényeg, hogy a 6 oldalas cikknek egy 60 oldalas kiegészítője is, ami az értékét adja.
Másrészről érdekes a blog is, hangyákkal foglalkozó kutató osztja meg a gondolatait.

Wednesday, April 01, 2009

Senki sem akar feketén özvegy maradni…

…csak úgy tűnik  sötéten. Nem kívánom nagyon pengeélre tenni az adott női hölgyeményt, mert 10szer nagyobb baromságot is hallottam már 20szor jobban “képzett” vagy hozzáértő személytől, csak hogy Both-boltot ne gerjesszem nem írok nevet. Akinél nincs Zuzu Petals vagy esetleg egy sajtreszelő kéznél, és végképpen nem tudja fájdalmasabban múlatni a drága időt hát kattintson…


A nálunk először Kovács gábor és tsai által kimutatott Segestria florentináról íme a képecske…

Egy fokkal jobb már az index cikke ahol hálistennek kulcsmondatokat is le mernek írni:

Stuart Hine, a londoni természettudományi múzeum rovarspecialistája a BBC-nek.

lehet hogy csak én ismerem ezt a típust: egész nap benntvan a KVszünetekben végig veled beszél, állandóan nyilatkozik, TVbe jár, ez az amaz, kutatás alig. Más kérdés hogy ennyi erővel a neandervölgyi ősember kihalásáról is mondhatott volna véleményt.

Hine professzor szerint a világ legveszélyesebb pókjaként ismert fekete özvegy (valójában nem az: a brazíliai vándorpók mérge hússzor erősebb)

Noh indexnek piripötty, hiszen majd 20 mp-s googlezás után rájöttek hol a hiba :D A feketeözvegy egyébként meglehetősen le van maradva, és a híre sokkal de sokkal rosszabb, mint amilyen erős a mérge valójában. Kezelés nélkül (egy 1950es könyv szerint) 5%os mortalitási ráta figyelhető meg emberen. Érdemes összevetni ezt a Phoneutriákkal vagy Atrax-szal

"Semmilyen okot nem látok rá, hogy a fekete özvegy ne legyen képes megélni nálunk, a teleink már elég enyhék ahhoz, hogy túléljen. Idő kérdése, hogy elszaporodjon" - ijesztgeti az angolokat a professzor.

A lényeg, hogy a jó öreg prof IJESZTGETI az angolokat. Talán jobb dolga nincs. Nemtudom, de attól, mert semmilyen okot nem lát attól az még nem azt jelenti h nincs… Idő kérdése minden, ahogy Richard Dawkins kifejtette kb 300000év kell ahhoz, hogy egy szobor felemelje a kezét (aki nem hiszi olvassa el a vak órásmestert), és már eléggé elszaporodott amúgy is. Különben is aki – mint Anglia – a cuccainak 90%át importálja, nos az ne csodálkozzon.

Egyébként ha meg elszaporodik az sem armageddon szintű csapás (itt most konkrétan a filmre gondolok). Hiszi vagy nem a prof, léteznek olyan települések (pl. az Amerikai Egyesült Államokban), ahol a feka ‘zvegy már elszaporodott!!! És az emberi populáció nem pusztult ki, ne fakultak meg, és nem lett senkinek emiatt övsömörje, hasnyálgombája vagy egyéb nyavalyája.

 


Kovács Gáborhivta fel a figyelmem erre:
The Australian Redback (Araneae: Theridiidae: Latrodectus hasseltii): a cosmopolitan tramp of concern.
Raven R.
Queensland Museum, PO Box 3300, South Brisbane, Q. 4101. Australia.
The Australian Redback spider (Latrodectus hasseltii Thorell, 1870) has proven itself to be something of a national and cosmopolitan tramp. First reported as the inflicter of a bite from South Australia (Adelaide) in 1849, it was later described from specimens in Queensland. Australian historical records show limited penetration of urban areas until the housing boom of the 1960’s. Its apparent affinity for the dried west partially explained is occurrence in the south Atlantic in 1964 transported by satellite equipment moved from western New South Wales to Tristan da Cunha.. At this time, Redbacks were little known and less feared throughout surburban Brisbane and remained so until about mid 1970’s through the early 80’s. Presumably fostered by the drier climate, it has enjoyed the status of venomous invader into highly populated urban areas. In 1980, L. hasseltii was introduced into the warmer North Island of New Zealand where it has endangered the native fauna, including an endemic shoreline Latrodectus. In 1995, it landed in the Japanese port of Osaka and quickly began to spread. In 2000, it was reported to have escaped here in Belgium and apparently has established itself. In February 2003, I visited Osaka to examine the situation. In mid-winter, I found this apparently warm-loving spider, well established with viable eggs and young in egg sacs. Maximum daily temperatures in Osaka at that time are around 2°C. Hence, the spider has adapted remarkably and since it both beside major rail lines and at Kansai International Airport, it is likely to hitchhike quickly to other countries. The ability of this spider to have so successfully adapted to colder climates is remarkable and of concern, especially in light of the fact that an estimated 10,000 bites from Redback spiders occur each year in Australia.
122


Statlerfaktor a képen látható…


Médiainvázió, avagy mindenki volt fiatal

és bohó. Családi képek keresésével és indexelésével múlattam az időmet (illetve adatbázisok keresésével) amikor is belefutottam egy 2003-as Rádiókabaré válogatásba. A régen elhagyott 1973-as VOLÁN klub-os Hofi felvétel és egyéb kabarécsütörtök mellett valami a kezembe akadott. Az egyik file a "riport" címet viselte, és meglepődve tapasztaltam amikor belehallgattam, hogy egy ismerős csóka vatyerászik rajta valamit.
Hát nézzükcsak meg közelebbről... 2003-as önmagam az oklevelet mutogatva
Alapvetősen azt az elvet vallom, hogy ha az ember nem tud röhögni magán akkor nincs humorérzéke. Hát megmondom a riport alatt sokszor elsomolyodtam, hiába az ember fiatalon sokmindent nem tud :D
Mindenesetre akkor - is meg ma is - ezt egy nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, és nem szeretném elhallgatni, Dr. Mahunka Sándor és Csuzdi Csaba nevét sem, akik nagymértékben járultak hozzá (tanácsaikkal, támogatásukkal), hogy ezt a díjat megkapjam. Mindenesetre a poszt nem a díjról kívánna szólni (akit érdekel majd kattint ide), mindössze egy poros file bemutatása volt a cél  a pábliknak (volt még egy Delta riportom is ami valahol VHSen az is megvan), illetve egy 5 perce természetfilmnek voltam forgatókönyvírója, szakértője és egyetlen emberi főszereplője. Amint ezek digitális verziói meglesznek szigorúan fun jelleggel megosztom ezt is veletek. Végülis ezér1 vóna a blog vagy mi.
Szóval leht kattyintani és somolyogni ez vótam 6 éve (majdnem napra pontosan). Akkor még nem ismertem egyetlen MP-st sem (még Fincével is csak fél évvel később ismerkedtem meg. Nyugodtan lehet kommentolni is de aki a kappanhangom kritizálná az előbb hallgassa meg a saját hangját digitálisan rögzítve... Koroknay Pityu nem ér.
Kicsit várjatok míg a puffer feltölt (kis szürke csík végigszalad) mert a szerver nem kapkodós.