Maga a hír, ugyértem a tudományos része a következő pontokba szedhető össze:
#1 Selden és mtsai találtak egy Nephila (legutóbb a selyempók illetve aranyhálós selyempók elnevezést láttam ami nagyon tetszett, tehát van magyar név is) kövületet ami nagy. Olyan nagy, hogy ez az eddigi legnagyobb lábfesztávolságú ismert pókfosszília. A régebben leírt Megarchnéről kiderült, hogy egy tengeri skorpió vagyis Eurypterida, a tipikusan nagynak számító mygalomorf (ennek még mindig nincs kielégítően jó magyar neve) fossziliák pedig ritkák és kisebbek.
#2 A mostani Nephila lelet kövület és kb 165 millió éves, ez harmincmillió évvel több, mint az eddig ismert legrégebbi Nephilidae kövület, mely a Cretaraneus vilaltae nevet viseli. Az egyértelműen ebbe a nemzetségbe tartozó (vagyis Nephila), eddig ismert legidősebb fosszília 34 millió éves volt Kolorádóból, az Egyesült Államokból. így ez a leghosszabb időtartamra elhúzódó pókgénusz. Íme a Cretaraneus vilaltae képe. Az ivarérett hím párzószervei láthatóak, melyek erősen valószínűsítik a Nephilidae családba való tartozást.
Ennyi. A többi hamuhintés ami a "legnagyobb" és "pók" mágikus szókapcsolat kapcsán jött elő. Maga a cikk RENDKÍVÜL jelentős arachnológiai szempontból is. Azonban ezen jelentőség a nagyközönség számára kevéssé érthető, számos háttérinformációt feltételez, így nem is ejtenék róla több szót. Illetve így lett volna de valaki előkapta az SSD-t, ami a ivari méretkülönbségeket jelent.
Arról van szó, hogy a Nephilák esetében a nőstény mérete / hím mérete = 5.5 vagyis a nőstény öt és félszer nagyobb a hímnél, de ez nem a hímek törpesége, hanem a nőstények óriás termete miatt alakult ki (Hormiga et al. 2000). [hogy korrektek legyünk, ezt Seldenék is benézték: While
the large size of the fossil is suggestive of sexual dimorphism, this cannot be confirmed until a male is discovered; note, however, that all fossil male nephilids are of normal, small size. Fordítás: Amíg a fosszília nagy mérete ivari méretkülönbséget feltételez, ezt a hímek előkerüléséig nem tudjuk megerősíteni. Megjegyeznénk mindenesetre, hogy minden eddig ismert selyempókhím kövület normál azaz kis méretű. Most jöhet az ordítás, hogy ÉÉÉS? Minden jelenleg ismert élő és fosszilis selyempók hím ugyanakkora, normál méretű. Tudjuk, hogy a Nephilidae családban a nőstények lettek óriások, a hímek NEM változtak. Ezt a fosszilis leletek is alátámasztják. Akkor meg mit akarnak a népek a Nephila hímektől? ÁÁÁ] Így amit mindenki leírt, hogy spanyol normál méretű hím továbbra is említésre sem méltó, hiszen most is normál méret, most is az van. Ez kb olyan mintha az irták volna, hogy annak még nyolc lába volt
Az már más kérdés, hogy az óriás nőstény azt valószínűsíti, hogy ez az arány már akkor is meglehetett.
Mint a képen látható a Nephilidae családban a B verzió alakította ki a SSD-t ami a nőstény gigantizmus. A hímek nem változtak abszolút értékben csak relatíve.
De akkor nézzük a főbb híreket. A könnyebb érthetőséget szem előtt tartva a szószerinti idézetek dőlttel, a kommentjeim pedig nem.
A SCI-FI netes abszolúte nem szakmai hírportál vállalta, hogy 4 mondatot ír mindössze róla és az origora linkel. Azontúl, hogy elrontották a fajnevet (amint MINDIG dőlttel és a második tagot kisbetűvel kell írni), én ezt a stratégiát támogatnám. Origóról lásd lejjebb...
MTI A Nephila jurassica előkerülése előtt e póknemzetség legidősebb ismert tagja "mindössze" 35 millió éves volt, a fosszilizálódott hím Spanyolországban került elő.
Itt is van gubanc, de akkor vezessem le megint, merthogy, Nephila pennatipes from the Eocene (approx. 34 Ma) of Florissant, CO, USA [7]. The Mesozoic record consists of Cretaraneus vilaltae from the Cretaceous (approx. 130 Ma) of El Montsec, Spain, vagyis az eddigi legidősebb Nephila 34 millió éves volt ugyan, de az USAból volt ismert, a spanyol lelet ami 130 mé pedig Nephilidae családba tartozik ugyan, de a Cretaraneus nemzeségbe tartozik.A szemenek bántóbb volt az Argiope, azaz darázspókfotó, úgytűnik selyempókkép nem volt raktáron. Nyilvánvaló, hogy az index is és a MTI is ugyanazt az angol cikket fordította le a saját szája íze szerint.
Persze jön még hab a tortára: Mint Paul Selden rámutat, e felfedezés 130 millió évvel korábbra teszi a Nephilidae-pókok megjelenését, ez a legrégebben folyamatosan jelen lévő póknemzetség. Ugye a Nephilidae az család (2008 óta, addig alcsalád volt), és a megjelenésüket 30 m évvel tolja ki ez a lelet. A Nephila génusz pedig valóban 130 millió évvel "lett öregebb".
Spanyolországban talált őskori Nephilia-hím normális méretű, míg a jelenkori nőstények óriások Azontúl, hogy fennt levezettem, hogy a mondatnak nemsok értelme van, hiszen a hímek testmérete nem változott, de spanyol Nephila sem Nephilia) kövület nincs, ráadásul remekül összemossa az SSD kialakulásáról szóló cikkeket (SSD sexual size dimorphism).
A jelenkori Nephilia-nőstények szövik a legnagyobb pókhálókat, amelyeknek átmérője elérheti a másfél métert. Kivéve, hogy tavaly írták le Darwin kéregkeresztespókját, ami 25 m-s hálókat is készít. A másfél méter is nagy persze...
Az INDEX nem cáfolja meg országos hírnevét... A szenzációhajhász cím "Megtalálták a világ legnagyobb póktetemét" már nem igaz, mert a fosszília technikailag már nem tetem, hanem kövület. Nemcsoda, hogy nevet sem mert írni az irományhoz az elkövető.
Az eddig ismert legnagyobb pókfosszíliára bukkant egy amerikai kutatócsoport Kína északkeleti részén - most kötekedni fogok, ebben az index úgyis mindig elöljár, de a fajt nem ott találták meg, hanem valószínűleg a kansasi laborban. Nem kell pumpálni az emberekben éledező Indiana Jonest avagy Tomb Raidert... nem a terepen fogod megmondani mit talaltál a mikroszkópod és a könyvtárad nélkül...
A Nephila családba tartozó pókok közül eddig 34 millió éves volt a legrégebbi fosszília, amit a tudósok megtaláltak és beazonosítottak
Említettem már ugye de leírom mégegyszer: a legidősebb Nephila eddig 34 millió éves lelet volt a legidősebb Nephilidae pedig 130 millió éves. A Nephila meg nem család, a Nephilidae az.
az aranygömbszövő póknak nevezett faj, ami arról ismert, hogy a világ legnagyobb és legerősebb pókhálóit szövi.
Aranygömb, hogy ezt honnan ásták elő, amikor a google is csak 1 találatot ad ami egyébként az index cikk copy-paste a szatmártv.ro-n. Valamelyik nagyokos biztos pödört egy zöldet és beindult a híresnégy ütem...
Az aranygombszövő mérge a fekete özvegyéhez hasonló idegméreg, de annál jóval gyengébb, az emberre nem jelent halálos veszélyt, csak ha allergiás rohamot vált ki az áldozatból
Nah igen a méreg megint, ugye az hogy idegméreg az jujj, aztán pedig jön az allergiás mantra... mintha valami pókszabású bulvármagazint olvasnék...
A Híradó.hu meglepően jól ír, a másfél méteres tévedés persze itt is megvan.
A végére hagytam a csemegéket a HVG és az ORIGO meglepóen korrekt hírforrásnak bizonyultak. Vagy voltak olyan bátrak és kinyitották az amúgy ingyenesen elérhető cikket, vagy nem másnaposan két cseresznyével indítják a napot. :D
Persze az origo a végére azért beújított:
A fosszilis pókon lévő jól megőrzött szövőkarmok arra utalnak, hogy mai rokonaihoz hasonlóan ez a pók is állandó hálót szőhetett. Ez hatalmas előnyt jelenthetett az evolúciós fegyverkezési harcban, hiszen a hálójával valószínűleg még madárszerű állatokat is zsákmányul ejthetett.
Most a szövőkarmok (fingom sincs mire gondolhattak) talán a Nephilákra jellemző szőrcsomókra a lábakon? A többi meg az úgynevezett evolúciós halandzsa amit mindig elő lehet kapni, szépen natgeosra megbulvárosítva. Az evolúciós fegyverkezési versenyről talán annyit, hogy a keresztespókok ekkor már szinte biztosan megjelentek, és ez valószínűleg egybeesett a virágos növények aztán az őket beporzó-kihasználó repülő rovarevolúciós robbanással... aztán meg aki kicsit lemaradt (mint pl. a madárpókok is) valahogy azért csak túlélte...
Ha esetleg lett volna egyéb portál, vagy hobbioldal ahol linkelésen kívül hozzá is szóltak volna, lehet megemlíteni, megnézem azokat is miket irtak...
szumma szummárum a HVG kivételével mindenki S&W pozitív, az index pedig egyszerűen siralmas. Csak, hogy tudjátok, hogy mit kell/nem kell olvasni.
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM:Selden, P. A., Shih, C-K. & Ren, D. 2011. A golden orb-weaver spider (Araneae: Nephilidae: Nephila) from the Middle Jurassic of China. Biology Letters. [Published online 20 April 2011]. doi:10.1098/rsbl.2011.0228
Selden, P. A. 1990. Lower Cretaceous spiders from the Sierra de Montsech, north-east Spain. Palaeontology 33, 257–285.
Hormiga, G., N. Scharff, and J. Coddington. 2000. The Phylogenetic Basis of Sexual Size Dimorphism in Orb-Weaving Spiders (Araneae, Orbiculariae). Systematic Biology 49(3):435-462.
Kuntner M, Agnarsson I. 2010. Web gigantism in Darwin's bark spider, a new species from Madagascar (Araneidae: Caerostris). Journal of Arachnology 38: 346-356.
