Friday, October 31, 2008

Az ami az az... Ami??? a MI???

Az idióta cím egy Zootaxa cikket takar, ami október 27én jelent meg, vagyis még ropogós. Ami egy új génusz leírását tartalmazza aminek a neve Ami.
A szerzőlista meglehetősen impozáns:
FERNANDO PéREZ-MILES (Uruguay), RAY GABRIEL (UK), LAURA MIGLIO (Brazil), ALEXANDRE BONALDO (Brazil), RICHARD GALLON (UK), JUAN JACOBO JIMENEZ (Colombia) & ROGERIO BERTANI (Brazil)
Gyakorlatilag mindenki benne van aki az utóbbi 5-6 évben rendszeresen publikált.
Az új génuszt - egyelőre - a Pseudhapalopus mellé tették, ami ugye mint génusz valószínűleg a hobbiban is jelen van alias Pseudhapalopus sp. blue... mondjuk engem mindig is érdekelt ha valaki fajra nem képes megmondani akkor génuszt hogyan találja el? Ugyanis a tévhittel szemben pont fordítva könnyebb megmondani az esetek túlnyomó részében. Nah mindegy.
A cikk az ismert feltételekkel elérhető.
Üdv:
s

Tuesday, October 28, 2008

Hypsosinga acció

2008 május 14.-én érdekes élményben volt részem. Ajánlom minden kezdő és haladó pókásznak, mint a csígyakorlatot a shaolinpapoknak, hogy egyszer egy pókfajra rácuppanva menjen terepre.


Előtte persze nézzen utána mindenki vagyon-e szezonja...

Tegnap Nikolajjal a Vejby és Rågleje közötti Heatherhillet látogattuk meg hogy Hypsosinga albovittata (Westring, 1851) példányokat gyűjtsünk. Vasárnap (11.-én) már voltunk itt és DNS-kutatásra 13 példény sikerült fogni. Jelen EXPEDÍCIÓ (ugyanis ez is az) célja a faj természetes élőhelyen való megfigyelése, hálójának megfigyelése volt.

Ha az Acmemapperen beirjuk Heatherhill koordinátáit (copy/paste) - N 56.08754 E 12.14372 és máris megkapjuk a pontos helyet ahol üldögéltem tegnap 18:00-21:00 között. Lásd két oldalt a képet. Kereszt jelzi a fát illetve a nyíl ahonnan a képet lőttem.


Az amúgy rendkívül tetszetős kinézetű, színében változatos (lásd később) a fajokat, először nehéz volt észrevenni. Az itt honos Erica virágaira ugyanis a nőstények rendkívül hasonlítanak.



Persze egy idő után (és ebben a lemenő nap fénye is segített) észrevettük az apró bozótok közé rejtett hálókat. Érdekesség, hogy a háló közepe nyitott, és ez a többi keresztespókra nem csak az állaspókokra jellemző.

Végül pedig de nem utolsósorban a hímeket találtuk meg. Már a terepen feltűnt, hogy vannak sötétebb hímek (az fekete utótest elején egy kis fehér pöttyel) illetve olyanok amelyiknél a levélminta (folium) szépen látszik. Bevallhatom ezek a képek "műtermiek, ugyanis a terepen kizárólag fűhálózással lehet ilyen pókokat fogni.

Mintegy 60 egyedet gyűjtöttünk, melyek közül 10et élve hoztunk el fotóalanynak.

Mikroszkópozás közben kiderült hogy számos színvariációban élnek az állatok (ezt a variációt egy nagyobb lakásméretű területen is tapasztaltuk - CF ruleZ). A két végletet mikroszkópos képeken is bemutatom.

Hímek




Nőstények




A nőstények 20x nagyítással jobbra a hímek 30x nagyítással láthatóak. Használjatok explorert az oldal megnézéséhez.

http://salticidae.next-it.hu/hypsosinga.html">>> a bejegyzés fullextrás elérhetősége itt - I Explorerrel nézzd<<

Monday, October 27, 2008

VILÁGREKORD!

Sokszor keresnek meg azzal, hogy segítsek bizonyos cikkekhez hozzájutni. Mikor így mikor úgy... bár mostanában az a divat, hogy amikor leírom a féloldalas levelet, a kérdező látván a nehézségeket, még megköszönni is elfelejti a választ. De nézzük is mi kell egy Bertani 2001 beszerzéséhez ami nekem 3.5 nap alatt sikerült. Zéróról. Kattints ha érdekel hogyan. Egyéb origóból a Bertani 2001re terelődött a figyelem újfennt. És joggal. Remek munka. Mérföldkő. Jó munka. satöbbi.
Rá lehet keresni a neten, a címén kívül kevés konkrét dolog lesz.
A megoldás a használtkönyvkereskedés, más nevén antikvárium. On-line. Nyilván nem a magyart érdemes böngészni, és a külföldiek közül a legnagyobb:

az Abebooks

Katt a képre.
Lehet keresni előre hátra jobbra balra. Csütörtök éjjel (mikor választ irtam amit talán nem is kellett volna), rákerestem Bertani 2001-s munkájára: (mivel ez most nulla találatot ad, ezért Schmidt és Vogelspinnen szavakat adtam meg)


Meg Gerschman-ét


Nos akkor egy Bertani munka figyelt valahol Németországban. Kosárba be, kifizetés dombornyomásos kártyával, és ma 10:00kor a kezemben is volt.
Üdv:
s

Az ősz tizenhét klikkenete

&#336;szi p&oacute;k

Kiscsaládom társaságában a Morgó gőzössel Királyrétig sikerült felkaptatni, hogy gyermeksírással tudjuk megtölteni a játszóteret.

Kir&aacute;lyr&eacute;t

Persze "apa", aki én vagyok, bement ide meg oda (lakhelye a dzsindzsa, pedig nem is nindzsa) meg forgatott ezt az amazt. A fűhálóba rengeteg hamvaspók (Dictynidae) került - néhány állaspók (Tetragnathidae)
&#336;szi p&oacute;k

és őszipók (rejtett keresztespók - Metellina merinae) is azért beesett.

H&aacute;l&oacute;

Persze aki kicsit figyel még talál kerek hálót. Aki tudja hogy a középső rész hiánya mely családra jellemző, az nyilván olvasta a Hypsosinga sztorit (ezt nemsokára ide is átteszem).
Volt még jegyespók (Anyphaena accentuata), kalitpókok (Clubionidae) is, de a leggyakoribb persze a mindenütt jelenlévő csodáspókok voltak.

CSod&aacute;sp&oacute;k
Csod&aacute;sp&oacute;k
A csodáspókokon (Pisaura mirabilis) kívül minimum két farkaspókfaj (2 Pardosa faj) voolt még tömeges az avarban.
Kerti farkasp&oacute;k
Pardosa lugubris

A kövek alatt persze mindig van valami (télen is) nekem egy nagyobb eretnekpókot sikerült fognom.
Eretnekp&oacute;k
Eretnekp&oacute;k

Eretnekp&oacute;k

Remélem több fotót is enged majd a családi időbeosztás egyelőre elhavazás van
...
üdv:
s

Xenesthis sp. "blue"

Wolkownak néhány, kissé megkésett kép erről a gyönyörű madárpókfajról. Egyszer majd őt is normálisan lefotózom, addig marad ez a felülről rápirítok egyet style.

Xenesthis sp. "Blue" fiatal nőstény egyedének habitusfotója

Photobucket

Portré

Photobucket

Fiatal állat habitusfotója (még nem rendelkezik a felnőttkori színezettel)

Photobucket


Wednesday, October 22, 2008

Új Madárpókász?

A spanyol pókásztársadalom nagyságáról és szervezettségéről az kaphatott jó képet aki volt a tavalyi konferencián. Én sajnos családilag itthon maradtam. Viszont, most mindenféle egyéb dolog keresése közben (inkább ezzel kéne az időt töltenem) ezen az oldalon ráakadtam egy cikkre melynek az abstractja (egyelőre csak az) itt elérhető:
● Artículo: Description of Cubanana cristinae, a new genus and species of theraphosine tarantula (Araneae: Theraphosidae) from the island of Cuba. D. ORTIZ 107-122

Abstract: Cubanana cristinae gen. et sp. nov. is described from eastern Cuba and its phylogenetic relationships are discussed. Males are characterized by presenting a denticulate subapical keel on the palpal bulbs, a nodule in the retrolateral side of the palpal tibiae and two-branched tibial spurs on legs I. Both sexes lack stridulating apparatus, possess urticating hairs of types I and III and the retrolateral side of the femora IV covered by a pad of ciliate hairs, in addition to the Theraphosinae synapomorphies. A list of currently recognized 49 genera of Theraphosinae is given, as well as data on its composition and depository institutions of type specimens of type species. Mygale nigrum Walckenaer 1837 is recovered as the type species of Homoeomma
Ausserer 1871.
Valószínűleg igen fontos szakirodalom lesz ebből, pláne, ha nemcsak spanyol.
Az ebből lejövő fontos infó, hogy újabb jóképességű pókász jelent meg a horizonton.

Tuesday, October 21, 2008

BLOGAJÁNLÓ2

Ancylometes.
A hobbiban ha nem is ritka de nem sűrűn előforduló pókoknak szentelt valaki egy egész honlapot.
Dr. Hubert Höfer (Staatliches Museum für Naturkunde Karlsruhe
Erbprinzenstr. 13 D-76133 Karlsruhe, Germany) így tett. Katt a képre.

BLOGAJÁNLÓ

Nemsok kifejezetten pókokkal foglalkozó blog van a neten, magyar nyelvű, jelenleg is aktívról meg tán nem is tudok. Éppen ezért örültem meg hirtelen egy olyan blogról tudomást szerezve mely KIZÁRÓLAG európai UGRÓPÓKOKKAL foglalkozik.
Eleddig a Peckham társaság honlapja (mely hirtelen tele lett információkkal és INGYEN letölthető pdf-ekkel (itt egyébként megtalálható az a cikk is amiben egy pókot neveztek el rólam :D). Más források a német ugrópókos oldal, Prószynski oldala és a FlicR ugrópókos szekciója (amit a képre kattintva lehet elérni).

Friday, October 17, 2008

Díszítősor II

Hirtelen kedvem támadt egy kis fehérháttereshez, és lőttem pár szabadkézit. Persze diffúzort nem használtam így az árnyékok bekavartak...
Farkaspók

Hogy milyen pók arra lehet tippelgetni ha van valakinek kedve.

Farkaspók
Farkaspók
Farkaspók
Farkaspók
Photobucket


A fotók itt tekinthetőek meg nagyobban: siler albuma a phobucketen

Tuesday, October 14, 2008

Amikor nem tudsz hátralépni, letépni, kivárni, kivágni...

A pókok természetes közegben való fotózása - kevés kivételtől eltekintve - a természetben történik. Azonban nyilván nem kevés alkalmommal szembesül azzal a fotózó úttörő (kisdobos vagy cserkész), hogy az állat túl messze van:


és nagyon nehéz ilyen közelre becserkészni. Amit ha (nekem ez a kép egy laza félórás guggolásomba, szubkután kavicsbeépítésbe mind a könyök mind a térd üvegporcához tellett, miután észrevettem, hogy) növényzeti belógás miatt szuboptimális képpel jutalmazott a vakszerencse (másnéven róm.kat.: Isten, irz.: Jahve, muz.:Allah stb.), akkor hirtelen hajőszülés és heveny törni zúzás ingere lepi el borítja el a limbikus kör megfelelő pályáit.


gyenge próbálkozás a lehetetlenre, a növényke kivágására...


Még akkor sem örülünk ilyennek, ha a modell amúgy türelmes volt (másnéven annyira félt, hogy meg sem mert moccani, bízva abban, ami Pista bácsiban is tartotta a lelket mikoron is elvitték a jufók, nevezetesen, hogy 3-4 villanás után vége az egésznek és egy kis szerencsével semmire sem fog emlékezni).



Ritka az amikor esetleg jókisfiúk (lányok) voltunk és a mikulás (télapó) azzal jutalmaz minket, hogy alig 20 perces ideg és izomtépő jógázás után, sikerül becserkészni ennyiről

ennyire a pókot és egy ilyen-olyan képet lövünk róla,


mialatt Gyuszi bá a szomszéd aki csak a palántákat akarta megöntözni amiket a kertben tart tejfelespoharakban, földbegyökerezett lábbal figyeli végig ahogy a földön csúszva mászva csendes szitkokat mormolva próbálunk egy másféléves csimotát és egy ötéves kiváncsi tibeti terrier szukát távol tartani egy olyan napozó pokoli cselőpók odújától, aki a 30 méterre történő hangos lepkefingtól is visszamenekül az odújába és eközben arra is odafigyelni, hogy mindkét vaku be legyen kapcsolva, de a megfelelő erősségre ám, és a 250 es zársebességhez a megfelelő, 24es rekeszt válasszunk, plussz éles is legyen a pók szeme - ez adja a képélesség illuzióját ugyanis.
Ebben az sem segít sokat, ha esetleg a csimotát (nevezetesen Szűts Zaránd Bencét)



terepszínű cuccban viríttatjuk:



Én olyan képeket akarok csinálni (és ezzel gyanítom nem vagyok egyedül) ahol a pók jólláccik s a szeme éles,



a keretben a nevem látszik:



a szép és megfelelő háttérben vírító állaton



akár a szemállást is lecsekkolhatom, miközben az első lábakon élesek a tüskék:



megfelelő illusztrációja a fajnak ami alapján talán még fel is lehet azt ismerni



ugyanakkor azt is látom, hogy valóban hogy néz ki...



----------------------------------------------------------------
Refrén:
MIT TEGYEK HOGY ÍGY LEGYEN?
PÓKOT AKAROK KÉPNEK.
JÁRTAM VÖLGYBEN ÉS HEGYEN
MOND Ó MEG A NÉPNEK.
MOND MEG Ó HOGY MIT TEGYEN
ÉS MIT MONDJON A GÉPNEK?

----------------------------------------------------------------

A válasz terepasztalos fotó.
A Terepasztalos fotót lehet csinálni szinte bárhol és bármikor, defínícióját a következőképpen adom meg (önkényesen, de szükségszerűen): a természetes környezetéből ideiglenesen kiragadott, vagy mozgásában korlátozott állat fotója, melynek környezetét és hátterét a fotós a fotó minősége növelésének érdekében módosítja.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ebbe nemigen értem bele az állatok direkt megzavarását: pl. köztudott tény, hogy a legtöbb madár és emlősfotó bepörgetés utján készült anno (vagy kézben vagy vászonzacskóban párszor megpörgetett állat szédeleg és nyugton marad amíg) a felelőtlen fotós 20szor meglőtte (ez fúúúj).
A hűtőbe tevés az már határeset (zöldségek közé 5-10 percre betett pók életfolyamatai lelassulnak és sokkal könnyebb fotózni - persze vannak kivételek), tekintve, hogy a pókokat, ha nincs időm/kajám etetni énis a hütőben tartom, hiszen akkor csak víz kell nekik. A mélyhűtőzést viszont nemszeretem. A szódás CO2zés még belefér szintén.

Nézzünk néhány példát. Pl. az Atypus muralist nehéz megtalálni...
Az adott képet Samu készítette (katt a képre a leleplezéshez)



Speciális eset és asszem itt jönnek az MP-s fijúgg a képbe, amikor az állat túl értékes:

Ez egy Macrogradungula moonya Gray, 1987 ez a harmadik (!) ismert ivarérett állat belőle. AUSZTRÁLIÁBAN a murra-murra törzs (nincs ilyen de elfelejtettem a törzs nevét) szent erdeje mellett egy barlangban (lol egy luk a földbe) fogta egyikünk. Hozzáteszem, hogy az erdőbe (ahol cirka 4 és fél órán keresztül gyűjtöttünk) csak a nemzeti park ÉS a törzs együttes engedélyével lehet belépni, mert a férfivé avatáskor (illetve egyéb általam nem ismert alkalmakkor) felkeresett erdőben talált engedély nélkül nem rendelkező emberek eltűnnek, bomló tetemük maradványaira csak egészen kivételes alkalmakkor bukkannak rá a hatóságok, akik amúgy úgy vannak ezzel, mint a krokodilketrecbe mászott hülyegyerekkel a Matulabácsi: 'minek kácsingózott oda?' Részletekről nem írnék tovább, mert finoman szólva a gyűjtés nem minden részlete felelt meg az ausztrál és etikai törvényeknek, dehát a tudományos cél szentesíti annak eléréséhez szükséges eszközök használatát.
Nem csoda hát, hogy az élő nőstényt félóra alatt úgy szarráfotóztuk, hogy gyakorlatilag Diana hercegnőt megszégyenítő mennyiségű fotonterhelésnek tettük ki az amúgy is halálraítélt szerencsétlen nőstényt (dns ez az amaz). Külön érdekesség, hogy az alig 20 éve leírt pók holotípusát a táborban átcaplatás közben fogták, így az élőhelyéről finoman szólva is maximum spekulatív nézetek álltak eleddig rendelkezésünkre.



klikk a hogykészült képhez.



klikk a hogykészült képhez.

Másik eset a Hickmania troglodytes esete ami Tazmániában nem volt olyan nagyon ritka. Viszont cserébe annyira ijedős volt hogy a hálójából a lehetetlen láthatatlan odújába szaladt egy egy erősebb lélegzetvétel vagy fénycsóva hatására (nála pl. a mellényzsebben őrzött kör alakú piros nylonmappadarabot sikeresen használtam. Más kérdés, hogy negyedóra pirosban látás után az embernek olyan érzése kezzd lenni, mintha pszichedelikus szerekhez nyúlt volna...







A barlangi hatást a feket műanyag koffer biztosította, illetve egy eukaliptusz fadarabka. A képek egyébként a kis klikk-klikk Canonnal készültek azért ilyenek.

----------------------------------------------------------------
Refrén:
MIT TEGYEK HOGY ÍGY LEGYEN?
PÓKOT AKAROK KÉPNEK.
JÁRTAM VÖLGYBEN ÉS HEGYEN
MOND Ó MEG A NÉPNEK.
MOND MEG Ó HOGY MIT TEGYEN
ÉS MIT MONDJON A GÉPNEK?

----------------------------------------------------------------

Noshát mostmár látszik, hogy sokan sokszor nyúlnak segítő eszközökhöz. De lássuk a receptet.
Kellékek egy műtermi fotózáshoz á lá silér:

#1 ASZTAL



amire majd felpakolunk mindent:



Nagyon fontos, ha mondjuk meg szeretnénk ismételni ezen műtermi fotózásunkat, ugyanakkor a velejáró dzsuva mennyiségét a minimális szinten akarjuk tartani, hiszen mint férfiak a takarításra kontraszelektáltak vagyunk (ennek egyszerű oka van: a női nemhez való vonzódás génje és a takarítás génje kapcsolt, egymáshoz nagyon közel helyezkednek el... így rekombinációjuk gyakorlatilag lehetetlen. Az elmélet egyszerűen bizonyítható, elég megnézni egy agglegénylakást, illetve egy egyedül élő nő vagy meleg férfi lakását :D) a TÁLCÁK használata, amin 1: púpozni tudjuk a homokot és a földet (így szembefotózni egyszerűbb), 2: a hátteret esetlegesen akarom mondani MINDEN BIZONNYAL ELHAGYÓ pók teljes eltűnését addig az értékes 3-4 másodpercig késleltetni tudjuk amíg elcsípjük, 3: az említett kisebb dzsuvafaktor, hiszen a felesleges avart, füvet, homokot egyszerűen szemetesbe, újrafelhasználás esetény zacsiba lehet önteni, 4: egyszerre több hátteret tudunk előkészíteni így egy nyugodtabb pókot több háttérrel vagy több terepen le lehet lőni.



Sakkor berendezzük. A terepasztalt? Be. Ilyenkor kicset érnek a kiszáradt növények szép kórók. Nagyon fontos hogy az állatot természetközeli terepasztalon KÉNYELMES testhelyzetben fotózzuk. Vagyis tudni kell hol él a pók? Mondat első fele: farkaspókot "földön" nem ágak között mászva és fordítva keresztespókot ágakon, ne a "földön" fotózzuk. Második fele élesség állítás közben kényelmes testhelyzetben legyünk, ülve feküdve állva kinek mi tetszik...



Szabadon vadászó (farkas, csodás, kövi) pókokat homokon, földön, mohán (amit nyomkodjuk le, különben belebújnak), avaron (dettó) vagy hasonlón fotózzunk (ide jön a fehérhátteres fotózás de azt majd és nemmost írom le hogy én hogyan csinálom), esetleg vagányabbak kipróbálhatják a kertből felszedett gyeptéglát.
Lásd eme képek



biza biza itt kékültek (szószerint mert elqrtam a fehéregyensúlyt)


Spéci eset a vidrapók, melyet itten egy mély dobozba elhezett füves mohapárnán fotóztam, melyet cseppet-tocsogósra engedtem fel vízzel. A víz secpec megnyugtatta a zöld levélel felaláfutkározó pókot de a póksuttogásról későbben esik majd szó).



Annyi eszem is volt hogy a fehér aljzat takarásához sötétzöld levelet használtam, ami "zöldvíz" érzetet okoz.

Egyéb vadászósakat (ugró-, dajka-, kalit, karoló-) vagy hálóspókokat (keresztes-, törpe-,stb) ágakon, legrosszabb esetben nagy zöld levélen (harmonizáljon a pók színével ha már tudunk választani, ugye) vagy köveken. A legtutibb egy homokkal teli kefíres (na jó joghurtos is jó) pohárka melybe beleszúrjuk a cuccot

Néhány példa:

egy leveles ágon fotózott Labulla
Egy tujaágon fotózott Uloborus
Zöldlevélen zöld pók :D

A vaku MINDEN éles makrófotózáshoz kell. Pláne indoor. A kés a terepasztal berendezéséhez jóljöhet, egy ollócska a vágáshoz pókakkuk, vakuk.



A gép is kell ha fotózni akarunk. Többször elmondtam de eleddig még senki sem fogadta meg a tanácsom, így utoljára adom közre a legolcsóbb (ú.n. siler gazdaságos) makrófotócucc receptjét: Nikon D80 (vagy D90, D200, D300, D700 bármelyik jó lehet használt is, a legoptimálisabb péz/nyereség a D200 használtan) ~150k, 1 makróobi (igény szerint, lehet analóg is - Nikonos bajonettje legyen azért, legolcsóbb digitál a Tamron asszem... MINÉL nagyobb fényereje legyen) ~80k, egy nikon R1 makrovaku szett (aki elqurta és olyan Nikonja van amelyikben nincs commandervaku funkció annak R1C1 ami pont 100kval drágább) 120k, és egy memcsikártyi ami már 4Kért a miénk lehet. Ennél olcsóbb DSLER szettet, amivel fotózni is lehet NEM TUDUNK összerakni.
Akinek NINCS ennyi pénze, az egy nagyítólencsét eszközölhet egy klikk-klikk gép elé, vagy póbálkozhat bridge vagy kompaktgépekkel kisvirágos móccerrel. A vakuzás ott is gond lesz.
Itten íme a D200 am ami frankó fémvázas, cserébe a bicepszem is erősíti meg az orromat is tisztíccsa:



végül de nem utolsósorban pedig, mindenképpen kellenek a befogott állatok:



Érdemes valamit (én pl egy gyertyaállványt használok, feleségem nagy bosszúságára) háttérnek használni:


itt egy kitépett száraz fűcsomó fogja majd a kellemes barnás hátteret adni, természetesen csak akkor, ha a harmadik vaku rája villant. Amúg fekete háttér leszen ami néha nem előnyös...



PÓKSUTTOGÓ...
ha az ha nem is vagyok, de pár tipptyi, hiszen minnél több jó kép készül annál többet lehet majd pókokról tudni.
tipptyi: koszos, sérült pókot lehetőleg NE fotózzunk. Ez a vidrapók - ha nem is félelmében hanem helyszűke miatt mint a malacok - összetrutyizta magát de rendesen.



Egy nap egy nagyobb fiolában melybe egy nagy levelet penderítettem az aljára meg egy ujjnyi vizet, megoldotta a helyzetet



Ne egyedül fotózzunk (ez mondjuk Fincére meg rám nem vonatkozik illetve olyanokra akik kiherélnek egy legyet félkézzel repülés közben miközben a másik kezükkel smst tudnak írni). Nem véletlen mondom hiszen belesasolsz a keresőbe nó pók, felnézel és a helyzet továbbra sem változik. Akkor mi van? Há' egy pókod szabadon a kecóba. Az ezutáni feleség-barátnő-anyu-apu-nagyanyóval való a további fényképes terepasztalok felállításáról szóló egyeztetésekhez innen kívánok sok szerencsét...

Szal kell a segítő aki addig szemmel tartja a pókot amíg a beállításokkal szerencsétlenkedel.



hiszen ilyenkor csak nagyon keveset látsz

Spéci móccer a szabadbani terepi téma, de segítővel az is könnyebb.



Hiszi aki hiszi meg aki nem, életem legszebb leggyönyörűbb kékes pokoli cselőpókhímje (pedig az nem pici) tűnt el így egyik percről a másikra az orrom elől. Pedig azért kiszúrom a csepp pókokat is a fű közül... emlékül ez a kép maradt:



A terepasztali (műtermi) fotózás előnye hogy a természetben ritkán megfigyelhető eseményeknek lehetünk szemtanúi:


ha egy helyen két külön ivarú de hasonló (pl farkaspók) pókot fogsz jó eséllyel párzanak egy idő után... kereszteseknél a nőstény hálójába kell csak tenni a hímet.

Hogyan marasztaljuk azt a ROHADT IDEGBETEGMÓDON SZALADGÁLÓ DÖGÖT EGYHELYBE?
Istenigazából két alapvető módszer van: vagy olyan hitbe ringatod a pókot, hogy ott sem vagy, vagy annyira kimeríted hogy már nem is érdekli...
Az első a preferált módszer:
Pl. hálós (és madárpókok) esetén ez viszonylag egyszerű: egy apró hálódarabbal mely a sajátja le tudod egyszerűen nyugtatni a pókot... Ha pl átköltözteted a pókod egy nagyobb helyre a régi dobozából a hálógubacot n dobd ki, hanem inkább be. Az új helyére. Rögtön rája fog csapni, mint gyöngytyúk a meleg takonyra. A dolog ugyanígy működne elvileg a terepasztalon is.

Másik hasznos dolog egy kis tetővel (én kis Petricsészét használok) leborítani a pókot míg megnyugszik. A pókoknak két üzemmódja van a nyugszik és az izgága. Ha a nyugszik üzemmódot be tudod kapcsoltatni vele akkor az már fél siker.

Egy féldöglött tücsök csodákra képes ha elédobod, amíg eszik a pók ritkán megy arrébb.

Félóra a zöldségek között csodákat művel...

----------------------------------------------------------------
Refrén:
MIT TEGYEK HOGY ÍGY LEGYEN?
PÓKOT AKAROK KÉPNEK.
JÁRTAM VÖLGYBEN ÉS HEGYEN
MOND Ó MEG A NÉPNEK.
MOND MEG Ó HOGY MIT TEGYEN
ÉS MIT MONDJON A GÉPNEK?

----------------------------------------------------------------

És a végére egy kis filozofálgatás. Régen néha néhány primkó baromnak sikerült elültetnie bennem azt a téves nézetet, hogy a műtermi kép szarabb, mint a szabadföldi, a fotosoppal kezelt kép szarabb, mint a nemis, de aztán kinyílt az elmém és a szemem ezzel együtt nyílik pediglen a száj is. Ne hagyjuk, hogy így legyen...
Ha jól be van rendezve megcsinálva egy műtermi képről nem lehet megmondani, hogy bennt avagy kinnt készült e...
Vannak képek amiket csak kinnt lehet jól megcsinálni...
...és olyanok is amiket csak bennt.
Készítettem már annyi szabadföldi pókos fotót,
- hogy mondhassam hogy melyik a jobb
- hogy lássam ez néha egyszerűen túl idő és energiaigényes, noha a kertbe a mai napig leviszem a gépet, és a tegnapelőtti pokoli cserkelés (in both meaning) azért jólesett.

Amit nagyon fontos hangsúlyozni: ez NEM LOVAGI TORNA, hanem pókfotózás. Aki lovagi tornázni akar az menjen lóháton kecsegevadászatra, vagy hátrafelé nyilazzon ... vagy amit akar.
A képek nem fotosoppal készülnek, de lehet rajtuk javítani. és nem a szar képből sohasem lesz jó kép. Még fotósoppal sem. De ezt csak az tudja aki tud soppolni, vagy fotózni meg mindakettő.
Aki meg egyiket sem tud az remélem most okosodott egy cseppet. Hiszen ezért van a blog.
Sajnos ide csak kicsiben férnek fel a képek
Ha pedig nemtudod, akkor innen kiderül hogyan lehetséges a hozzáférés a zárt témákhoz.