Monday, March 29, 2010

Hail nextit

Ezuton es innen szeretnem megkoszonni Renyi Viktornak (nextit kft) a honlapom visszaallitasaban nyujtott segitseget. Akik mostantol latogatnak oda azt fogjak tapasztalni hogy a kepek kiszervezese utan a dokumentumok koltoztek at a googleDocs-ra.
Eppen ezert a kepnezegetoke megint mukodik. Virusok nemvannak egy 108bites erossegu jelszo vedi mostmar a virusoktol a szajret. Ugyhogy pelikanozni lehet megint.

Olvasás nélküli könyvajánló

Olvasás nélkül könyvet ajánlani, az nem szép dolog. Most én mégis ezt teszem, hiszen, hacsak nem vagyok könyvvizsgáló nem is láthattam volna e könyvet. Mindazonáltal, a szerző régebbi munkáit figyelembe véve, ez is bizonyosan egy remek könyv.

Der Kosmos Spinnenführer: Über 400 Arten Europas
Der Kosmos Spinnenführer: Über 400 Arten Europas
Heiko Bellmann

Preis:
EUR 26,90

Erscheinungsdatum: April 2010

Thursday, March 25, 2010

A pelikan ugyirat

UPDATE 2 kep. Nem azert csak 2 hogy szivassam a nepet, hanem mert vagy dolgozom vagy csaladozom vagy alszom.
NEM Julia Robertsos film es nem is a tanu. A kepek annyira frissek hogy meg gozolog a vaku. Elozetes a link utan...
Creeping death. Specimen provided by Hannah Wood An assasin from down under. Specimen provided by Hannah Wood

Pelican spider, male. Specimen provided by Hannah Wood Pelican spider.. Specimen provided by Hannah Wood Assasin. Specimen provided by Hannah Wood Specimen and Hannah Wood Eriauchenius. Specimen provided by Hannah Wood Szembol lathatoak a csipeszszeru csapragok Eriauchenius. Specimen provided by Hannah Wood Eriauchenius. Specimen provided by Hannah Wood


Hannah Wood honlapjarol letoltheto az alabbi kis ANIMACIO, mely brutalisan tok jo formaban mutatja be hogy a pelikan pokok angol neve (assasin) bergyilkospok honnan szarmazik...

Wednesday, March 24, 2010

Agnostopelma

Fernando Pérez-Miles és Dirk Weinmann jóvoltából egy újabb génusz és két új faj vált ismertté a tudomány számára.

Pérez-Miles, F. & D. Weinmann.
2010. Agnostopelma: a new genus of tarantula without a scopula on leg IV (Araneae: Theraphosidae: Theraphosinae). The Journal of Arachnology 38: 104-112.

Két új fajt írnak le Boyacá-ból (Kolumbia), amik különleges morfológiai jelleggel rendelkeznek: a negyedik láb végízéről hiányzik a talpkefe (scopula). Ez a jelenség meglehetősen szokatlan a Theraphosidae családban, mivel jelenleg egyetlen másik ismert génusznál figyelhető meg (lásd lentebb).  Az új génusz, Agnostopelma, bizonyos tulajdonságai miatt, úgy mint III-as és IV-es típusú csalánszőrök, az ivarhólyag kiterjedt algyűjtője és a hímtagon meglévő élek, a Theraphosinae alcsaládba illik.

A név eredete. A Görök Agnostos (ismeretlen) és pelma (talp) szavakból, amik a negyedik lábon található talpkefe hiányára utalnak.

Az Agnostopelma génusz különbözik az összes többi madárpókgénusztól – az Acanthopelma F. O. P.-Cambridge, 1897 kivételével – a negyedik lábon található scopula hiányában, az Acanthopelma nemtől pedig elkülöníthető az utótesten jelenlévő csalánszőrök, élekkel rendelkező ivarhólyag segítségével, valamint az Agnostopelma génusznál nem találunk merev tüskéket a végízek ventrális (hasi) oldalán. Az alsó ajkon (labium) található kevés számú kitinfog és a végízek rövidsége lehetővé teszi a megkülönböztetést a többi theraphosine (Theraphosinae alcsaládba tartozó) taxontól. Utóbbi jelleg jelen van a Magulla Simon, 1892 nemnél is, ettől a taxontól pedig a lábszársarkantyú hiányában, valamint a spermatartó és az ivarhólyag morfológiai vonatkozásában tér el az új génusz.

perez-miles_weinmann_2010_f1
Pérez-Miles & Weinmann, 2010 - 1. ábra: negyedik láb végíz, ventrális nézet

Relatíve kisméretű pókok, ez a nőstényeknél másfél centiméteresnél, a hímeknél pedig egy centiméteresnél is kisebb előtest hosszúságot jelent. A lábak sem hosszabbak néhány centiméternél.

A két új faj neve Agnostopelma tota és Agnostopelma gardel, előbbi a Muisca nevű természeti nép szent taváról, utóbbi a leghíresebb uruguyai tangóénekesről, Carlos Gardel-ről (1887-1935) kapta a nevét. Az A. tota hímek gnathocoxáján több kitinfog található, mint az A. gardel hímeknél, valamint az ízek kapcsolódásánál egy világosabb sáv figyelhető meg. A nőstények a spermatartók szerkezetében térnek el, továbbá az A. gardel nőstényeknél (az A. tota nőstényekkel ellentétben) a csáprágók alsó részén fogak találhatóak.
 
Aki képet szeretne látni, az kattanjon Rick C. West honlapján ide, vagy a TarantulaCanada honlapon ide és ide (A. tota - Martin Gamache képei, ezeket a képeket használták fel a cikkben).

Tuesday, March 23, 2010

Regi poen, uj flash

Kis reggeli moka, amit Szita Eva kuldott korbe a magyar pokaszoknak. Persze tudom hogy otthon mar delutan van, de itt meg nem.

Monday, March 22, 2010

30! A gephaz jelenti..

Haliho! Nehany Norbi (UPDATE) a teljesseg igenye es ekezetek nelkul.
#1 T-boy sajnos egyeb elfoglaltsagai (napi 8 ora a facebookon :P) miatt nem tud reszt venni tovabbiakban az ujabb RickWestwannabe-k fikazasaban a blog irasaban. Termeszetesen tovabbra is sok szeretettel varjuk a kommentjeit. A cyberter legszarabb logojarol sem kerul le. Viszont a logot nyugdijaztam es innentol csak az archivumban talalhato meg (mindenki sajat archivumaban gyk). Igyekeztem egy sokkal szarabb logot tervezni, emberek nelkul.
#2 Egy uj oldalpanel kerul bevezetesre az oszd meg es uralkodj. Ket kattintassal lehet google buzzon(zumm) vagy facebookon kozzetenni egy egy bejegyzeslinket. Mashol lattam otletet loptam.
Aki vette maganak a faradsagot, hogy kattintson ide az az a logoban felhasznalt kepek eredeti verzioiban gyonyorkodhet:
Zolee es Raptor helyet egy egy blondi vette at, Fince subfusca lett siler pediglen a szokasos ugropokos baromsagot tolja.
Fince aliaspocisubfakis.jpg picture by fincebRaptor alias KépZolee alias
Zolee aliassiler aljas

Tuesday, March 09, 2010

Találós kérdés: melyik faj a Grammostola Simon, 1892 génusz típusfaja?

Aki a fenti kérdésre a Grammostola mollicoma (Ausserer, 1875) választ adná, annak köszönjük a játékot, máskor több szerencsét kívánunk.

A kérdésre jelenleg a World Spider Catalog is ezt a rossz választ adja.


Kicsit jobban körbejárva a témát viszont feltűnik, hogy a G. mollicoma fajnak jelenleg két junior szinonimja van, tavaly még három volt. A harmadik a Grammostola pulchripes (Simon, 1981), a faj, amelyik tavaly még a G. mollicoma junior szinonimja volt, ám Ray Gabriel 2009-es cikke újraérvényesítette a fajt. Olvass róla a blogon! Ennek ellenére a WSC-ben továbbra is a G. mollicoma maradt a Grammostola típusfaja. Hogy miért? Azért, mert (valószínűleg) Gabriel nem nézett kellően utána a dolgoknak, hisz' cikkében is hibásan azt írja, hogy "Originally described as Lasiocnemus grossus by Ausserer in 1871, L. grossus was moved to the genus Grammostola in 1892; and although an earlier specimen, it was Ausserer's 1875 Uruguayan species Eurypelma mollicomum, which was destined to become the generic type for Simon's future new genus Grammostola." Magyarul: az eredetileg Ausserer által 1871-ben Lasiocnemus grossus néven leírt fajt 1892-ben a Grammostola génuszba került, és annak ellenére, hogy a L. grossus egy korábbi, hamarabb ismertté vált példány volt, Ausserer 1875-ös Eurypelma mollicomum fajának volt az a sorsa, hogy Simon új, Grammostola nevű génuszának típusfajává váljon.


Gabriel állítása szerint tehát a G. mollicoma volt kezdettől fogva a génusz típusfaja. Ez az állítás pedig hibás. Honnan is lehet kideríteni, hogy mi egy génusz típusfaja?


Abból a publikációból, amiben a génuszt leírják.


A modern taxonómiában ugyanis annak, hogy egy génusz érvényes legyen, az alapfeltétele, hogy a génusz leírásánál meg kell nevezni a típusfajt. Mondhatjuk úgy is, hogy a típusfaj az egy génusznak, ami a holotípus egy fajnak, azaz egyértelműen definiálja azt. Egy holotípus az a példány, ami biztos az adott fajhoz tartozik. Fontos, hogy a holotípus csak egyetlen példány. Előfordult már, hogy valaki leírt egy tudományra új fajt több (azonos vagy ellentétes nemű) példány alapján, azonban később kiderült, hogy a két (vagy több) példány nem ugyanazon fajhoz tartozik. Ebben az esetben a két (vagy több) példány (faj) közül az "tartja meg" az eredeti nevet, amit a szerző holotípusnak jelölt.


A génusznál valamelyest hasonló a helyzet. Pl. ha én leírom az Apropokia génuszt, és mellette leírok négy fajt, Apropokia sileri, Apropokia fincei, Apropokia raptori és Apropokia zoltani, továbbá az A. sileri fajt jelölöm meg, mint típusfajt, és később kiderül, hogy ez a négy faj nem egy génuszba tartozik, akkor biztos, hogy az Apropokia sileri az marad ebben a génuszban, a többit meg átpakolják máshova (feltételezve, hogy az Apropokia génusznak van létjogosultsága, azaz A. sileri rendelkezik olyan jellegekkel, amik okot adnak arra, hogy génusz szinten elkülönítsük más fajoktól). Erre a jelenségre majd a gyakorlatban is lesz példa az Aphonopelma Pocock, 1901 génusznál.


Lényeg, hogy Simon 1892-ben az általa egy évvel korábban Eurypelma pulchripes néven leírt fajt jelölte a Grammostola nem típusfajának.

Simon, 1892a 163. Oldal.


Később, Pérez-Miles és munkatársai 1996-ban úgy vélték, hogy a Grammostola pulchripes Simon , 1891 azonos a Grammostola mollicoma (Ausserer, 1875) fajjal, és az elsőbbség szabálya miatt a mollicoma specifikus név maradt meg, valamint a típusfaji státusz átszállt a G. mollicoma fajra. (Hasonló történt korábban a G. pulchripes és G. grossa fajokkal Schmidt, 1994 jóvoltából). Igen ám, de mivel tavaly a G. pulchripes faj újraérvényesítésére került sor, így a faj "visszakapja" típusfaji pozícióját is, amit a Gabriel cikk sajnos nem említett. Megkérdeztem erről a dologról egy nálam a pókokhoz sokkal jobban értő embert is, nevezetesen Norm Platnick-ot, és ő egyetért az általam leírtakkal: Yes, absolutely, pulchripes is the type, and if mollicoma is actually a separate species, it is not the type.

Mint tudjuk, a lónak is négy lába van, mégis megbotlik.


Bibliográfia:

  • Gabriel, R. 2009a. Notes on the taxonomic placement of Eurypelma borellii (Simon 1897), and Grammostola pulchripes Simon, 1892 (Araneae: Theraphosidae). Exotiske Insekter 73: 7-13.
  • Pérez-Miles, F., S. M. Lucas, P. I. da Silva Jr. & R. Bertani. 1996. Systematic revision and cladistic analysis of Theraphosinae (Araneae: Theraphosidae). Mygalomorph 1: 33-68.
  • Schmidt, G. 1994g. Grammostola pulchripes ist ein Synonym von G. grossa. Arachnol. Mag. 2(7): 23.
  • Simon, E. 1891f. Etudes arachnologiques. 23e Mémoire. XXXVIII. Descriptions d'espèces et de genres nouveaux de la famille des Aviculariidae. Ann. Soc. ent. Fr. 60: 300-312.
  • Simon, E. 1892a. Histoire naturelle des araignées. Paris, 1: 1-256.

Friday, March 05, 2010

Az "Arachne" 2010 januári számából, - avagy a "chicken spider" nyomában.

Az Arachne januári száma igen érdekes riportokkal és feljegytésekkel jelentkezett.
- Jegyzet a Pamphobeteus sp. platyomma szaporitásáról

- Egy tanulmányút élményei és feljegyzései a perui amazonasnál honos madárpókok felkutatásáról .

- Bagheera kiplingi, Peckham & Peckham 1896, - az első majdnem vegetáriánus pók.

Azt hiszem az első címhez nem szükségeltetik magyarázat, a cikk a Pamphobeteus sp. platyomma sikeres szaporitásával foglalkozik terráriumi körülmények között.Kezdettöl fogva tudósit az egyes lépésekről, a hím és nöstény kiválasztásától, a sikeres szaporitás után a kispókok elhelyezéséig és gondozásáig.
Szerző: Waldemar Schuchart
---------------------------------------------------------------------------------------------

A második cikk amelyre egy kicsit részletesebben kitérnék, Patricio E. Cavallo expediciójáról tudósit amely a perui amazonas esőerdeiben élő florát és faunát bemutatva, egy szines és érdekes túdósitás a Pacaya-Samiria természetvédelmi terület élővilágáról.
Súlypontként kitér az ún. "chicken spider" vagy ahogy a helybeli spanyolajkúak hivják "Arana Pollito" hangzatos nevek mögött rejtőző madárpókra is.
Nemrégiben újra szóbakerült egy bizonyos fórumon ( Arachnida)-a chicken spider neve, - sajnos a faj nevét illetően nem teljes pontossággal.
Ugyan Fince korábban ugyanezen fórumon már helyesen kifejtette az adott pók hovatartozását , szeretnék mégis egy pár mondatban a fajra kitérni.
Mint már tudjuk a "chicken spider" név mögött egy minden bizonnyal nagyobb testméretű Pamphobeteus sp. Peru faj rejtőzik. A szóban forgó fajról már korábban is emlitést tett egy másik madárpókkutató (Nicholas 1996, Nicholas 2005,) feljegyzéseiben. Egy riport a BBC rádioval 2003-ból "On the hunt for 'The Biggest Spider in the World'! "
Továbbiakban Rick C.West galériájában is Pamphobeteus sp. 3 Peru néven szerepel.
Patricio E. Cavallo szintén rábukkant az expediciója során az adott fajra . Szines képek az élőhelyről valamint egy részletes beszámoló a pók természetes körülményeiről, valamint a különböző fejlődési stádiumok, nagyságok is fotókkal kommentáltak.
Emellett a cikk megemlit még más helyi "ismerősöket" is, Avicularia sp. "Peru Purple", Cyriocosmus bertae, stb... élőhelyi fotóikkal.
Mindent egybevéve egy szuper cikk
-----------------------------------------------------------------------------------------------


Fotó: Robert L. Curry
Harmadszor egy rövid kis bemutató Ingo Wendt tollából amely rávilágit a Bagheera kiplingi kuriozumnak tekinthető sajátságos életmódjára. A természetes élőhelyi "táplálék" felvétel a (Vachellia spp.) akácfajta jóvoltából egy teljesen szokatlan - pókok tekintetébe ritka életmódra utal. A majdnem teljesen vegetáriánus ugrópók (Aranea:Salticidae) mellett a cikk még megemlitést tesz más génuszok képviselőiről is ahol a fiatal egyedek részben szintén vegetáriánus táplálékot(nektár) vesznek magukhoz..Nephila,Nephilengis, Argiope stb...
A cikket Robert L. Curry természetes élőhelyi fotói gazdagitják.
A témához kapcsolódó literatur:
Robert R. Jackson, Simon D. Pollard, Ximena J. Nelson, G. B. Edwards and Alberto T. Barrion (2001). Jumping spiders (Araneae: Salticidae) that feed on nectar. Journal of Zoology, 255 , pp 25-29
Herbivory in a spider through exploitation of an ant-plant mutualism.
Meehan CJ, Olson EJ, Reudink MW, Kyser TK, Curry RL.


Üdv Peter