Sunday, June 08, 2008

Fonetikus nutria = Phoneutria

Hali a mai apropót Kapor aka Hőbe Gábor szolgáltatta aki előre megfontolt szándékkal, tudásvágyból angolról magyarra fordítást követett el, ami az adott cikk elküldését vonja maga után...a fordítást kicsit átsimítottam, de ez Kapor munkája, köszönjétek neki.
A cikk szerzői közül egyet vájtszeműek (atyaég na ez mekkora képzavar) ismerhetnek, ő pedig Bertani maga...

CÍM: The non-Amazonian species of the Brazilian wandering spiders of the genus
Phoneutria Perty, 1833 (Araneae: Ctenidae), with the description of a new species
Szerzők ROSANA MARTINS és ROGÉRIO BERTANI

Brazíliában a Phoneutria Perty, 1833 genusz fajait "aranha-armadeira" vagy fegyveres pókoknak hivják, mig angol nyelvű országokban "brazil vándorpókoknak" vagy "banánpókoknak" nevezik. Közepes és nagy méretű pókok, 17től 48 mm ig terjed a teljes testhosszuk, és kinyújtott lábaikkal elérhetik a 18 cm-es lábfesztávolságot is. Brazíliában a génusz tagjai felelősek sok pókmarásért (Ministério da Saúde 1998), és ők a fő tényezők a legtöbb területen (Antunes & Málaque 2004).
A mérgük neurotoxikus hatású, és sok vizsgálat történt a mérgük komponenseinek analizálására, és a marás egészségre gyakorolt hatására(Bücherl 1953; Trejos et al. 1971; Rezende et al. 1991; Cordeiro et al. 1992, 1993; Diniz et al. 1993; Figueiredo et al. 1995; Herzig et al. 2002, 2004; Florez et al. 2003; Richardson et al. 2006).
Eredetileg az hátrahajló középső szemsort tartották a Phoneutria génusz jellemző jegyének (Perty 1833). Sok szerző nem tartja ezt a jelleget elégségesnek ahhoz, hogy a Ctenus Walckenaer, 1805 (Walckenaer 1837; Simon 1897; Strand 1916) nemtől el lehessen különíteni, mig mások érvényesnek fogadták el (F.O. Pickard-Cambridge 1897; Mello-Leitao 1936; Bücherl et al. 1964; Lehtinen 1967; Bücherl 1969a). Mello-Leitao (1936) a nőstények és hímek tapogatólábán a lábszár és végíz sűrű talpecsetét tartotta a génusz határozó bélyegének, melyet a mai napig használnak.
Modern kladisztikai analyzis támasztja alá a Phoneutriák közös eredetét, a következő jellegek alapján
1. a tapogató lábak végízén és lábszárán található talpecset
2. védekező magatartás a test függőleges helyzetbe történő emelésével, és oldalirányú mozgása
3. az ivarlemez zsebei középen vannak 4. egyszerű felépítésű petevezetékek* melyek maximum olyan hosszúak, mint a spermatéka átmérője (Simó & Brescovit 2001).
A Phoneutria fajok taxonomiai története ellentmondásokkal teli volt. Perty (1833) két faj P. rufibarbis Perty, 1833 and P. fera Perty, 1833 1-1 nőstény egyede alapján irta le a génuszt. Mindkét faj Rio Negroból (Amazonas, Brazilia) származott.
Később Keyserling (1881) dokumentál egy nőstény pókot Nova Friburgoból (Rio de Janeiro, Brazilia) Ctenus rufibarbisként és később (Keyserling 1891) beszámol két másik új Ctenus fajról: C. nigriventer Keyserling, 1891 (nőstény Rio Grande do Sulból, Brazilia) és C. ferus (nőstény Rio de Janeiroból, Brazilia).
Frederick O. Pickard-Cambridge (1897) kijelöli a P. fera Perty, 1833 fajt a Phoneutria génusz típusfajának, mivel a az eredeti leírásban ezt nem tették meg. Szintén ő a P. rufibarbis Perty, 1833 fajt “forma ignota”-nak vélte (‘kétséges faj’ (= nomen dubium = kétséges név) lásd Simó and Brescovit 2001), és Keyserling (1881, 1891) egyedének új nevet javasolt: Ctenus pertyi (F.O. Pickard-Cambridge, 1897) a C. rufibarbis számára és C. keyserlingi (F.O. Pickard-Cambridge, 1897) a C. ferus részére, az utóbbit Keyserling (1891) úgy tűnik félrehatározta (???**).
Bücherl (1952) kizárólag Keyserling (1891) leírása alapján szinonimizálta a P. nigriventer a P. fera fajokat. Majd Schiapelli & Gerschman de Pikelin (1966) újraérvényesítette a fajt (P. nigriventer) az utótest hasimintázata, és a himek tapogatólábának lábszárhosszhossz és szélesség arányai, valamint a nőstények ivarszervei alapján.
Ezt követően ezek a szerzők szinonimizálták a P. keyserlingi a P. fera fajokra (Schiapelli & Gerschman de Pikelin 1973).
Ezzel szemben Eickstedt (1981) a P. nigriventert, P. keyserlingit és a P. pertyit érvényes fajnak tekinti, de javasolja hogy a későbbiekben a típus helyekről nagyobb mennyiségű egyedeket kellene megvizsgálni, hogy ezt meg lehessen erősíteni.
Nemrégiben Simó and Brescovit (2001) szinonimizálta a P keyserlingi és a P perty fajokat a P nigriventerrel, azt állítva, hogy csak a P nigriventer morphologiai variációi.
Egy új fajt is leírtak: P. bahiensis Simó and Brescovit, 2001, endemikus faj Bahia államból (Brazilia).
A Phoneutria fajok megtalálhatók Közép-Amerika (Costa Rica) erdős területein, Dél- amerikában mindenütt az Andok keleti részéig, Észak-Argentínában is. Az amazóniai régióban 3 faj található: P. fera, P. reidyi F.O. Pickard-Cambridge, 1897 és P. boliviensis F.O. Pickard-Cambridge, 1897.
A nem amazóniai fajok észak Argentináig, Paraguayig, Braziliáig előfordulnak az Atlanti esőerdők területein, beleértve a Cerrado (szavanna) erdős részeit is. Jelenleg két fajt mutattak ki erről a területről: P. nigriventer és P. bahiensis (Simó & Brescovit 2001).
Mindenesetre a mintázatbeli , a nőstények és hímek ivarszervei közötti különbség, a földrajzi elterjedés, és a méreg összetétel alapján, úgy tűnik több mint 2 faj jelenléte (Richardson et al. 2006) valószínű az amazóniai régión kívül, ez ösztönözte a jelen tanulmányt is.
Megvizsgáljuk a nem amazóniai Phoneutria fajokat (5 fajt beleértve). újraérvényesítettünk 2 fajt, melyek jelenleg a P. nigriventer szinonimái, és leírtunk egy tudományra új fajt.
* Loksában nincs megfelelő terminus a copulatory ducts-ra ami a bemeneti nyílást köti össze a spermatékával (táska). A doktorimban ezt a kifejezést használtam.
** Előfordul hogy egy cikkben valaki ugy gondolja hogy ez "A" faj és mint olyan ide "X" tartozik. Errare humanum est Később valaki megcsekkolja a PÉLDÁNYt és kiderükl hogy ez "B" faj és "Y" ba kell tenni. Máris más a nevezéktani hatás...
Hogy érthető legyen a) A= Cyriopagopus sp. blue/red/purple, B=Lampropelma violaceopes X=Cyriopagopus, Y=Lampropelma (most ne abba kössünk bele hogy ránézésre lehet látni a különbséget, mert aki azt mondja azt egy féligrohadt, 20éve spirituszbanázó elfelezett madárpóktetem mellé ültetem egy nagyítóval, hogy ugyan mondja már meg mi az) Lásd fennt :P

3 comments:

Fince said...

Nagyon hasznos fordítás! Mindenkinek köszi, aki dolgozott vele. Egy észrevételem lenne. Kicsit el kellene tördelni bekezdésenként, mert így ömlesztve többször is elveszítettem a fonalat, annyira nehéz olvasni (lehet azt is meg kéne tanulnom ecce..:) ).

Nameg a Lasiodorides parahybanának ill. a Pseudotheraphosának javallanék egy cserét, mittomén valami létezőre.

welmi said...

Meg tudnátok mondani, mi az Argiope keyserlingi pók neve normálisan magyarul? Egy fordításhoz kellen. Nagyon szépen köszönöm.

welmi said...

Illetve találtam még egy olyat, hogy Argiope mangal. Igazából a saint andrew's cross spider a kiindulási pont, ennek keresném a magyar nevet. Előre is köszönöm a segítséget