Szó mi szó, nem újdonság az információ, hiszen nem egy kutatócsoport szenved az ügyön igen régóta. Eddig nem sok sikerrel...
Célirányosan rákeresve valóban megvan a cikk:
Ken N. Savage and John M. Gosline
The effect of proline on the network structure of major ampullate silks as inferred from their mechanical and optical properties
J Exp Biol 2008 211: 1937-1947.
Továbbiakban, pedig idézet az indexről:
"Biológusok szerint a kevés prolint tartalmazó pókfonál egy merev rugóra, míg a prolinban gazdag fonál inkább gumiszalagra hasonlít.
A pókfonál erősebb, mint az acél, miközben jobban nyúlik, mint a kevlár - nem csoda tehát, hogy az anyagipar hőn áhított vágya elsajátítani az előállításának fortélyait. John Gosline biológus szinte egész munkássága során a számtalan különböző fonáltípus közül a legerősebbet tanulmányozta, amelyből a "vontatókötelek", valamint a háló kerete és sugarai készülnek.
Két pókfaj, az Araneus diadematus és a Nephila clavipes ezen fonalainak fehérjefelépítését vizsgálta meg, és egyetlen lényegi eltérést fedezett fel: Az araneus fonalában sokkal több a prolin nevű aminosav. Eredményeit a Journal of Experimental Biology című szaklapban adta közre.
Tanítványával együtt megvizsgálták a két pókfonál mechanikai tulajdonságait, és arra a következtetésre jutottak, hogy szárazon szinte ugyanúgy viselkednek a prolintartalomtól függetlenül. Nedves környezetben azonban teljesen másképp reagáltak: az araneus fonala sokkal jobban összeugrott és megduzzadt, mint a kevés prolint tartalmazó nephilafonál, míg utóbbi tízszer merevebb volt nedvesen, mint az előbbi. A fehérjék szerkezetét vizsgálva pedig kiderült, hogy a nephila fonalában azok sokkal rendezettebbek voltak, mint az araneuséban - nedvességtől függetlenül. A nedves fonalakat megnyújtva a nephila-fonálban sokkal inkább nőtt a szervezettség foka, mint a másik fajéban.
Gosline szerint a prolin aminosavról ismeretes, hogy megszakítja a fehérjék háromdimenziós szerkezetét, tehát a sok prolint tartalmazó fehérje sokkal kesze-kuszább lesz, mint az, amelyikben kevés van. Az araneus fonala 16% prolint tartalmaz, leginkább a fehérje kristályos struktúráinak kapcsolódási pontjainál - ettől lesz rugalmasabb a fonál. A nephila fonala viszont csekély prolintartalmánál fogva merevebb.
Elméletét demonstrálandó, a biológus a nedves fonalakat megnyújtotta, miközben 10 és 30 °C közt változtatta a hőmérsékletet, és mérte a nyújtott állapot fenntartásához szükséges apró erőket. A nephilafonál esetében az erő nem változott, míg az araneusnál a hőmérséklettel egyenes arányban nőtt. Ez bizonyítja, hogy a kevés prolint tartalmazó pókfonál egy merev rugóra, míg a prolinban gazdag fonál inkább gumiszalagra hasonlít."
Forrás:
http://index.hu/tudomany/mstp080616/
Megj: Az idézetben szereplő fordítást az index fordítója végezte, aki mint a szövegből is kitűnik nem szakember. Ha a nyilvánvaló hibákat kijavítom a szövegben (pl. génusz nagybetű) az viszont már átirat.
Tekintve, hogy ez kopipészt a következő dolgokat tegyük hozzá:
Araneus diadematus - Koronás keresztespók
Nephila clavipes - Aranyhálós keresztespók (úgytom nemigen van magyar neve)
No comments:
Post a Comment