Labi(a)lis kérdés

Alábbiakban Kovács Gábor összefoglaló megfejtése látható. A könnyebb érthetőség kedvéért az adott képeket és linkeket beszúrom. Néhol volt kommentem, ezt a háttérrel megegyező betűszínnel irtam, hogy Gábor kommentjeit annélkül is folyamatosan lehessen olvasni (először mindenképpen ezt érdemes). Persze a sok formázás (eleddig 12 óra meló van benne ha a SEM képek elkészítését nem veszem figyelembe) így emiatt az én cuccom csúszik.

Még senki nem kért kódot a diavetítéshez

Innen átadom a szót Kovács Gábornak:

Tehát ezek után azt már leszögezhetjük, hogy a „Marika kakija” kezdő ábrája az ajak (labium) „tájékán” mutat némi-nemi problémát.

A „kórtörténetet” módszeresen fellapozva mindenek előtt LZM értékes hozzászólására utalnék.

1., A labiumnak nevezett képlet teljes egészében csak a ventrális testoldalt bemutató rajzokon/ábrákon látható.

2., A labium Foelix szerint az alsó ajak („lower lip”) megfelelője.

A témához fűzött legelső hozzászólásomban úgy fogalmaztam, hogy a „labium”-nak nevezett testképlet – legalábbis amit a legtöbb pókász annak nevez – egész egyszerűen nem része a preparátumnak, illetve a képnek. Itt tehát arra utaltam, hogy a labium HIÁNYZIK a képről. A hozzászólások között első ízben jegyeztem meg, hogy a teljesség kedvéért egy frontoldali ábra is szükséges lehet. Válaszodban megjegyezted, hogy a labium a helyén van.

(És szerintem a külső testoldal mellett egyidejűleg a csáprágókban lévő, illetve (esetenként) a fejtor belsejébe is benyúló méreg mirigyeket is láthatóvá tévő ábra bizony-bizony részmetszeti ábra, vagy „kitört” ábra, vagy egyéb, Általad NEM MEGNEVEZETT TÍPUSÚ ábra). Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Az adott preparátum alapját képző példányról eltávolítván az összes felesleges képletet, a maradék felszínét bevonva platiniummal megbombázva elektronokkal készült e felvétel. Vagyis a példány felszínéről. A metszetek ezzel ellentétben egy olyan eljárással készülnek melyek során a belső részek is láthatóak, ráadásul a legtöbbször úgy, hogy az adott objektumon keresztül jön a fény. Az elkészítés módja miatt gyakorlatilag egy kétdimenziós dologról beszélünk (a pármikro méteres vastagságtól akár el is tekinthetünk. Egy példa a metszeti képre.Ez az preparátum azonban 3 dimenziós (ez a kép konkrétan négy), jobban körbe lehet járni, be azonban nemigen tudunk kukkantani, mert mindent fém fed.

Az alapkérdés ezek alapján tehát adott: a kezdőábrán, illetve a későbbiekben is látható, „labiumként” aposztrofált terület tulajdonképpen micsoda?! Ezután utalsz Zolee hozzászólására, miszerint a „labium nem is labium, hanem rostrum”, és a „labium pedig alatta/mögötte van”. Az alsó ajak (labium) a tapogatólábak csípőízületei között, illetve kissé azok mögött (a potroh felé hátrafelé) helyezkedik el.

A tulajdonképpeni alapprobléma szerintem az, hogy A TELJES BLOGBEJEGYZÉS EGÉSZÉBEN NINCS EGYÉRTELMŰ ANATÓMIAI ELKÜLÖNÍTÉSE, ILLETVE LEHATÁROLÁSA AZ ALSÓ, ILLETVE A FELSŐ AJAKNAK. TOVÁBBÁ HIÁNYZIK A ROSTRUM, ILLETVE A LABRUM RECENS IRODALMI HIVATKOZÁSSAL ELLÁTOTT EGZAKT DEFINÍCIÓJA IS. Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Hát igen. Ezzel a megállapítással maximálisan egyet kell értenem. Ennem meglehetősen profán oka van. EZ lett volna a feladat. Úgy értem a játékosoknak…

Mindezt ábrán (rajzon, illetve preparátumon) is egyaránt el kell(ene) különíteni. Szemléltetés céljából a különféle színekkel jelölt területekhez egyértelmű szöveges magyarázatot (ábrafeliratokat) is célszerű lenne illeszteni.

Tulajdonképpen ezek hiányában a „ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes” effektus játszódik le, azaz az egész diskurzus a levegőben lóg…

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Itt én nem értek egyet. A kép aláirásában egyértelműen szerepel a színkód, innetől – szerintem legalábbis – egyértelmű, hogy ami piros színű (és mind, és kizárólag az) az a labium. Ami nem piros (vagyis kék-zöld-sárga-színezetlen) az nem labium. Ha a második csík is kék akkor terhes ha nem akkor nem (been there done that… twice) 

Következő hozzászólásomban, még a kilencvenes években említettekre vonatkozóan utalok egy általam (is) tévesen – „rostrumnak” (el)nevezett szőrképletre, mely a tapogatólábak csípőízületeinek belső, illetve alsó részét, illetve az ajak környékét borítja (ez az, ami pl. minden madárpóknál (Theraphosidae) vörös színű szőrökből áll).

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Ez szerintem valahol tévedés lesz a rostrum a labrum régebbi neve ami egy a labiumhoz hasonló felépítésű, középhelyzetű a labiumnál mintegy 3-10szer nagyobb kiterjedésű végtagszerű képlet, mely a második pár végtag és a csáprágók között helyezkedik el. (a labium a második pár végtag alapízei között van).

A nevezett sűrű sertesor a táplálék apró szemcséinek kiszűrésére szolgál, mivel a pókok kizárólag folyékony halmazállapotú táplálékot képesek felvenni. A táplálkozás folyamán a zsákmány testének szilárd maradványai a „szűrő sertesoron” fennakadnak (összegyűlnek), majd a táplálkozás befejeztével a pókok a palpusaikkal eltávolítják (fán élő madárpókok messzire eldobják) a szájnyílásuk előtt gombóccá gyúrt („kicsavart”) kutikula (illetve egyéb szilárd összetevőket tartalmazó maradékanyagok gyűjtőfogalma) „csomagot”. Mivel ez a szőrképlet minden pókon megtalálható, továbbá minden madárpókon vörös színű szőröket jelöl ez a terület, és nyilvánvalóan ez jelenti a kettős szűrőrendszer iniciális – ahogyan Foelix fogalmaz – részét, így talán lehetne ennek a területnek is külön figyelmet szentelni.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Persze lehet, szerintem azonban egyelőre maradjunk az eredeti célnál, és azt a kérdéskört oldjuk meg.

Később utalok a csáprágósok (Chelicerata) szájrészeinek lehatárolására, illetve arra, hogy a kezdőábrán labiumként jelölt terület fiziológiás állapotban a csáprágók takarása miatt tulajdonképpen nem látható.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Pont ez lett volna a feladat. NINCSENNEK csáprágók, mégsem a labiumot látjuk. Miért? Azért mert a labrum,is fedi azt.

Továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy HOL KEZDŐDIK, és vajon meddig tart a LABIUM/LABRUM területe és mit lehet egyáltalán száj előtti térnek hívni, ahol a táplálkozás döntő fontosságú lépése, a külső emésztés megtörténik?

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Ez nem volt a feladat része.. szerintem meglódultunk most hirtelen sokkal messzebb amennyire érdeklődők jönnének velünk. 

Áttérve a „szájas” témára, az átvett nagyon szemléletes metszeti rajz alapjául forrásmunka talán nem a leginkább recens irodalmak közül való, - bár évszám nem került mellé – és így kérés marad(t), hogy ezt Foelixhez képest hová tegyük (e tárgykört illetően) talán ez lenne a referencia?!

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: A diavetítésnél alul ez látszik Millot 1948. Ez picit félrevezető (és pontatlan is), hiszen a PONTOS hivatkozás: Millot 1949: Ordre des Aranéides. In: Grassé (ed.) Traité de zoologie : anatomie, systématique, biologie. VI. Onychophores, Tardigrades, Arthropodes, Trilobitomorphes, Chélicérates. pp 590-743. Az adott mű az akkori divatirányzatnak megfelelően mindent az anatómiának rendelt alá. Máig a legrészletesebb anatómiai tanulmány pókokról. Mind ábráit, mind szövegét később németre is lefordították, ez képezte a Lehrbuch der spezielle Zololigie alapjait (ami később kis erózió után, és friss cikkekel feltuningolva lett a Foelix könyv). Helyzete nagyjából a Comstock könyvéhez hasonló. Nagyon sok dolgot először illusztrált (abban ugye egyetérthetünk, hogy valószínűleg nem hagytak le semmi vagy raktak hozzá extrát a rajzokhoz (így az ILLUSZTRATÍV célokat nyugodtan szolgálhat, pláne ha 100szor részletesebb mint az új Foelix), ugyanakkor a nevek – a homológia illetve annak eldöntéséhez szükséges adatok megszaporodásával –már sok esetben nem helytállóak. Legalább nekik van erre jó 50 (Comstock 99) év hátrány amire hivatkoznak. Foelix esetében a maxillák és a carapax azért inkább tűnik pongyolaságnak vagy hibának. A Foelix, Biology of Spiders erényei egy picit túl van misztifikálva (míg a hibáit a mai napig nem sikerült orvosolni). Hatalmas előnye hogy az 1980-as években meglóduló új kutatási irányok szerteszórt cikkeit mintegy összegezve a fontos cikkeket és azok illusztrációit egy helyre szedte össze. A Biology of spiders ugyanis az ábrák számát tekintve rendkívül kevés saját, eredeti illusztrációt vagy eredményt közöl. Míg a Comstock könyv a morfológiával foglalkozó kutatók asztalán virít elsősorban (v.ö. Comstock hím palpuszleírást Foelixével), a Barth könyv élettanosok, a Traité az anatómusok (a franciák ebben az irányban hasítanak tovább lásd pl. Kovoor munkáit), addig a Foelix inkább az ökológusok könyvtárának alapja. Az arachnológia irányt érdeklődő szakdolgozók mérföldköve. Morfológiai tekintetben nem iránytadó (abban pl. Griswold et al. 2005 The Entelegyne Atlas az), hanem inkább egy olyan munka ami mindenről ír egy kicsit, így általános információforrásnak tekinthető.

A bejegyzés alapvető „színügyi” ellentmondása abból adódik, hogy a metszeti rajzon nyoma sincs a preparátumon kékkel jelölt képletnek,

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Persze, mivel közép közép középen (ahol a labrum és a labium kiterjedése a legnagyobb) végzett pármikronnyi metszet a gnathocoxákat nem tartalmazzai, hiszen azok jobbra és balra találhatók. Ez a különbség a kvázi kétdimenziós metszet és a valóban 3 dimenziós szkenningpreparátum között.

míg az oldalnézeti preparátumokon világosan látszik, hogy a kék és a zöld területek (terminusok nélkül) egymás mellett és (és nem egymással fedésben) helyezkednek el.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Lásd e három képet: az alapkép mutat mindent csak, hogy lássuk, hogy hol is vagyunk, a metszet csak a fehérrel fedett részt ábrázolja, az AM nézet pedig a nyíl segítségével azt mutatja be hogy az AM képek milyen nézetből láthatóak. Így – remélhetőleg – ez a félreértés megoldódott.

A rajz és a preparátum további ellentmondása az, hogy a rajzon pirossal jelölt terület (gnathocoxae, endit(ek)) csak egyes esetekben fedi ennyire az alsó ajkat (labiumot), azon nem nyúlik azon túlra, melyet a preparátum is hűen tükröz.

(Apropó, itt a preparátum taxon szintű megjelölése is hiányzik).

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Az utolsó 3 kép valamilyen technikai oknál fogva nem a megfelelő módon nyilt meg (a diavetítésen viszont már akkor is látszódott a taxon neve. A taxon-nak mint névvel rendelkező egységnek vannak szintjei, de a “taxon szintű” mint kifejezés nem létezik (kb annyi értelme van mint csoport nagyságú létszámnak, vagy sebességszintű gyorsaságnak). A preparátumot  a pokoli cselőpók faji szintű taxonba tartozó egyedből készítettem.

A pókok többségénél nyilvánvalóan nem ennyire „sarkos” a két testrész pozíciója, mivel alapesetben nem pl. az állaspókokból, vagy a fojtópókokból kell kiindulni. Továbbá talán nem helyes abból kiindulni, hogy jelen rajz/preparátum esetében a teljes terület látszik, hiszen itt eleve nem teljes körűségről volt szó, hanem egy részterület még kisebb részéről. Persze ez így is jó, így viszont az is látható, hogy a hogy nem egymás „hegyén-hátán” van a kék képlet (hogy az micsoda, talán a labrum – majd remélhetőleg hamarosan megtudjuk), illetve a zöld, hanem egymás mellett. A frontoldali ábra talán itt is szemléletes lehet(ne).

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Azt ugye tudod hogy a frontoldali ábra elkészítése durván 2 napba telik :P. Ezt most csak azért irtam ide, mert ahhoz képest hogy titeket akartalak megfuttatni én csesztem el már 2 napot erre :P Anno nemistudom valakinek volt egy jó mondása erre a kellene jó lenne dologra majd ha előjön alkalomadtán közreadom :D Addig is Google images… tessék keresni, googlebooksból egyszerű kivágni. Ne toljátok át az összes melót RÁM.

Az eddigi adatok alapján összefoglalva: 1., A probléma felvetés alapjául szolgáló ábrán bordó színnel jelölt ajak (labium) nem labium, hanem labrum.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Helyes.

Hiányzik azonban a pontos lehatárolás megjelenítése.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Ami bordó az mind a labrum, ami nem bordó az nem labrum.

2., A „szájas” bejegyzés zöld területe ugyanakkor ezzel megegyező területet jelöl.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Helyes.

Az egységesen zöld területtel jelölt területen belül azonban itt is hiányzik a további elkülönítés, melyet sorrendben a színezett ábra előtti (részmetszeti)ábra sejtet, illetve mutat.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Milyen TOVÁBBI elkülönítést hiányolsz? 4szer olvastam de de nem értem…

Talán pontosan a belső területet kellene nevén nevezve eltérő színnel, és betűjellel is megjelölni.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: Sárga színnel fut a szájnyílás nevű dolog.

A kérdéses kék terület a tapogatólábak csípőízületének ecsetszerűen megnyúlt csúcsi területe. Ez csak egy frontoldali ábrán látszódik, hiszen jelen esetben csak a piros terület „esik” erre, a többi rész pont a takart területek láthatósága miatt el lett távolítva. Tehát a labium/labrum elsősorban oldalról takart képletek, a ventrális oldalról kevésbé.

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét: attól függ. A labium alulról látható, a labrum (mivel a labium fedi nem. A labrum eléggé jól fedve van felülről az előtest, elölről a csáprágók takarják, alulról a labium oldalról a tapogatólábak miatt nem látszik.

(Ugyan megtévesztő lehet a piros terület íves kitinlemeze, mindez azonban nem a labium).

Jelöld ki ezt a területet, hogy lásd siler kommentjét:  ha erre a képre gondolsz akkor a PIROS aza labium, egész pontosan annak is a fele.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Úgy érzem sok információ kering mostmár. Sajnos az elején NEM figyeltem oda a színek konzekvens alkalmazására.

Az ebből adódó félreértésekért bocs. Hogy ne legyenek újabbak, vagy a képet is linkeld be, vagy hivatkozz rá egyértelműen.

Valami pók

Itt van végre a nyár, elkezdődik a kirándulás/nyaralásdömping, és – tekintve a kompaktgépek árait – megy a fotózás is ezerrel.

Kicsit ufólátó hangulat van (amikor az emberek végre felnéznek az égre mindig látnak valami ufót, mert a csillagokat és az éjszakai fényjelenségeket nemigen ismerik), jönnek az “ez milyen pók életemben nem láttam”. Ezt egy kicsit megelőzendő, úgy gondoltam hogy a KODAK-Taxonómiások (wtf iz Kodak taxonómia? LINK) lába alól kihúzom a szőnyeget. Amit lehet magam megkodakolom, kirakom. Lehet látni hogy és mikor NEM működik.

Első eset, kérdés egyszerű: mi ez? A képet Nagy Daniella készítette.

ITT látható a kép

A válaszom: A pók egy keresztespók, mégpedig egy "tök-keresztespók". Azért van zárójelben a név mert a génuszt értem alatta, nem pedig egy fajt (aminek véletlen pont uez a neve). A génusz neve Araniella.

Azonban ide 5 faj tartozik [Araniella alpica (L. Koch, 1869) Araniella cucurbitina (Clerck, 1757) Araniella displicata (Hentz, 1847) Araniella inconspicua (Simon, 1874) Araniella opisthographa (Kulczynski, 1905)] amiket egymástól nagyon nehéz elkülöníteni, mikroszkóppal is, nemhogy képről. Itt főleg 2 jöhet számításba: Araniella cucurbitina (Clerck, 1757) - Tökkeresztespók vagy Araniella opisthographa (Kulczynski, 1905) - Ötpontos tökkeresztespók.

Ez valószínű, de nem biztos, hogy az A. cucurbitina.

Ezért maradjunk az Araniella génusznál, mint végső megoldásnál. Ajánlott irodalom és saját képek a végére.

A 10 Magyar pókásztalálkozó

Tegnapelőtt kaptam kézhez, újra itt a nagy alkalom! Lehet kommentkodni ki jön? Én tuti, és úgy tűnik gyerek nélkül.

Kedves Pókászok!

Elérkezett hát a várva várt pillanat, hogy a Vértes – hegység lábánál újra találkozhassunk és megosszuk egymással az egy éve történt élményeket, no és természetesen a pókokkal kapcsolatos munkáink eredményeit!

Remélem, mindenki szabaddá tudja tenni magát és családját október első hétvégéjére, október 9.-10.-11-ére. A jelentkezéseteket várom az e-mail címemre: ejanek_kukac_citromail.hu.

Részletekkel még nem tudok szolgálni, várhatóan a nyár folyamán sikerül ezt is összeállítani!

A szállás Gánton lesz a Gránás Turistaházban. Az ára jelenleg 1650Ft/fő/nap, ami lehet, hogy változik az Áfa-kulcs miatt! A szállásadó jelezte, hálózsák vagy ágyneműhuzat szükséges.

Az étkezés jelenleg 2150 Ft/fő/nap (reggeli-ebéd-vacsora). A két ár előreláthatólag 200-400Ft-tal növekedhet! Egyéb esti étkezést is tervezünk, de ezt is a nyár folyamán fogjuk tisztázni.

A pókász előadásokra lesz lehetőség a szálláson, kb. 25 fős teremben. Projektor és laptop lesz.

Ha bármilyen jellegű kérdésetek lesz, forduljatok hozzám bizalommal.

Addig is mindenkinek kívánok jó pókászást és vidám, élményekben gazdag nyarat!

Baráti üdvözlettel: Janó

A technika ördögpókja

nem kerül el engem sem … bár a képek készen vannak a szöveggel mégis megvárom a Gábort.

Azonban sajnos valamiért nem tudtam a .htaccess jól belőni (segítség jöhet).
Ugyanis ezt a dolgot már csak olyanokkal osztanám meg akik valóban értékelik.

a tszuts_KUKAC_gmail_PONT_com ra irjon BÁRKI aki szeretné megnézni és kap kódot. Aki türelmetlen (vagy a szöveget nem olvasná el, esetleg nem tud olvasni) és a képeket megnézné a DIAVETITES kóddal  már most megnézhető.

 

Üdv:

s

Madárpók ellen bársonyférget?

Karmosak. (én még így tanultam őket ‘95 biolkém1/2 ruleZ)

Ma már Karmos féreglábú néven futnak, azonban az angol nevük, bársonyféreg (velvet worm) valószínűleg sokkal találóbb, mint amiket eddig rájuk aggatott a magyar nevezéktan kerékbetanácsa. (ugyanakkor néha, pl. a borzpók esetén kifejezetten jobbak vagyunk mint más népek). Az Onychophora TÖRZS-ről van szó, melynek egy élő képviselőjéhez jómagamnak is volt szerencsém. Sajnos – bár már akkoriban is a vadnyugati hősöket megszégyenítő jelszavakkal (vagyis előbb lőni aztán kérdezni, szétnézni, megfogni, beszélni) estem neki hasmánt a tasmán vadonnak – ezt az állatot csak kézben fogtam saját fotóm nincs róla.

Így aztán laza komplikácómentes kompilációt rittyentettem ide. A képek az eredeti hpről vannak tükrözve (és nem trükközve), melyekre a képre kattintva lehet eljutni. Amennyiben bármelyik kép nem jelenik meg úgy az adott helyről eltávolították/áthelyezték. (ekkor légyszi szóljatok.).

De hogyan kerül a csizma az asztalra, egy karmos egy pókblogba? És mi az hogy madárpók ellen? Kattints és kiderül.

 

Tehát azt nagyjából belőttük, hogy mik is ezek a dolgok, csak az lenne a kérdés, hogy mi közük van ezeknek a pókokhoz? Méginkább madárpókokhoz van e közük egyáltalán? A kérdést az angolul jól tudok meglehetősen egyszerűen ki tudják nyerni az információt az eredeti cikkből: Sidclay C. Dias and Nancy F. Lo-Man-Hung: First record of an onychophoran (Onychophora, Peripatidae) feeding on a theraphosid spider (Araneae, Theraphosidae). 2009. The Journal of Arachnology 37:116–117.

  

Nézzük hát a kevéssé szerencséseket/érdeklődöket is figyelembe véve miről is szól a cikk.

Az Onychophora törzsbe tartozó karmos féreglábúak olyan élőlények, melyek viselkedéséről rejtőzködő életmódjuk (New 1995) és a neotrópusi területeken való ritkaságuk miatt nagyon keveset tudunk (Mcglynn & Kelley 1999). Következésképpen az életmódjukkal kapcsolatos feljegyzésekre, adatokra nagy szükség van. Az onychophorák szinte kivétel nélkül ragadozók, olyan apró termetű gerinctelenekre vadászva mint a meztelen csigák, ászkarákok vagy földigiliszták (Hamer et al. 1997). A déli félteke mérsékelt éghajlatú területein széles körben elterjedtek (Reinhard & Rowell 2005). A karmos férgelábúak valószínűleg apróbb termetű pókokat is zsákmányolnak (majnem olyan vicces mint a ragadozó meztelencsiga). Laboratóriumi tanulmányok során az viselkedésük némely elemeire fény derült (Read & Hughes 1987; Monge-Na´ jera et al. 1993; Barclay et al. 2000a,b; Sunnucks et al. 2000; Reinhard & Rowell 2005). Például a Read & Hughes (1987) megfigyelték, hogy a Macroperipatus torquatus nevű faj a tücskök helyett inkább fésűspók zsákmányállatot részesített előnyben. A rejtett életmódnak köszönhetően valószínűtlennek tűnik, hogy nem rejtett életmódú, vagy óriási pókok a rendszeres zsákmányát képeznék a különböző karmos féreglábú fajoknak. Jelent közleményben beszámolunk egy  Peripatus génuszba tartozó egyedről mely egy nagytermetű madárpókkal, egy Hapalopus butantan (Perez-Miles, 1998) egyeddel táplálkozott. Jelen ismereteink szerint ez az első ilyen beszámoló a karmos féreglábúak és a madárpókok kapcsolatáról, és az első életmódbeli  megfigyelési adat a brazíliai amazoni esőerdőkben előforduló  onychophorákról. Egy színes kép ugyanarról a génuszról (az eredeti hp-hoz kattints a képre)

Az apró afrikai méregzsák

Sajnos elég kevés hiteles, publikált beszámoló áll rendelkezésünkre olyan négytüdős pókmarásról, mely emberre nézve veszélyes volt. Nem, itt most nem a sorozatgyilkos Acanthoscurria gomesiana legendájára gondolok. Kovács Gábornak köszönhetően azonban két releváns cikk fordítását is olvashattuk már a blogon: a "A vén venom téma" és "Egy újabb »nem kért, de megkapott« - a téma megkapott nem pedig megkopott, fordítás" című bejegyzésekhez tessék fáradni. Most az afrikai Harpactirella lightfooti Purcell, 1902 ("Lightfoot apró majompókja") madárpókfajról találtam egy marási beszámolót, ami rendkívül felkeltette az érdeklődésemet, mivel én is tartok az említett fajból. Egy relatíve kisméretű, Dél-Afrikában elterjedt madárpókról van szó.

Harpactirella lightfooti Purcell, 1902 nőstény © Cédrik Grenier

• Finlayson, M. H. 1939. Harpactirella lightfooti as a cause of spider-bite in the Union. South African Medical Journal 13: 808–809.

Csapjunk is a lecsóba. Elsőként szeretném kiemelni és hangsúlyozni, hogy az alább ismertetettekre a megmart emberek elmondásán kívül nincs bizonyíték. Az első áldozatot a jobb kezén marta meg az állat, közvetlenül a marás után annak helyén égő fájdalom jelentkezett. A megmart vértagon érszorítót alkalmaztak, majd két óra lappangás után a páciens folyamatosan hányt, valamint sokk tünetei jelentkeztek feltűnően. A páciens falfehér volt, összeesett és képtelen volt járni. A marás helyén elszíneződés vagy duzzadás nem volt. A pácienst morfiummal és adrenalinnal kezelték, 24 órával a marás után egészségesnek tűnt. A második esetnél a tünetek megegyezőek, de kevésbé feltűnőek voltak. Érszorító, morfium- és adrenalininjekció alkalmazása hasonlóan hatásosnak bizonyult.

Második körben a H. lightfooti mérgének hatását mesterséges körülmények között tesztelték. Az első esetben egy nőstény példányt egy 25 grammos fehér egér lágyékára helyeztek, a pók rögtön belemélyesztette csáprágóit az egérbe, majd egy perc után szétválasztották az állatokat. Az egér néhány másodperc után rángatózni, vonaglani kezdett, majd a marás után két és fél perccel kimúlt. A második esetnél ugyancsak egy 25 grammos fehér egér, egy perc kontaktus. Néhány perccel később az egérnél hiperérzékenység és idegrendszeri zavarás tüneteit figyelték meg. Öt percen belül az egér rángatózni kezdett, a rángatózások 30 percig rövid időközönként jelentkeztek, majd az egér életét vesztette. A harmadik példány egy 300 grammos tengerimalac fülét marta fél percig. Ezután öt perccel a tengerimalacnál légzési nehézség és hiperérzékenység tüneteit tapasztalták. Újabb öt perccel később az állat kinyújtott lábait képtelen volt behúzni, továbbá opisthotonus (a nyak és a hát izmainak a görcse amely a test megmerevedéséhez vezet hátrahajló helyzetben) tüneteket produkált. Negyven perccel a marás után az állat hányni próbált, és légzési zavarokkal küszködött. Ebben az állapotban néhány rángatózásra is felfigyeltek. A tünetek erőssége fokozatosan csökkent, majd három órával a marás után a tengerimalac "meggyógyult".

Végezetül két érdekesség. A H. lightfooti példányok csáprágóiból kinyert méregmirigyeket először desztillált vízben felaprózták, megszárították fagyponton, majd később felolvasztották. Az így kapott terméket egerek vérébe juttatták, ám nem volt hatásos-- az egerek csak enyhe ideges tüneteket mutattak. Ebből kikövetkeztethető az, hogy a méreg meglehetősen bomlékony és a kinyerés folyamatában gyakorlatilag elvesztette hatását. Viszont ha a fentebb ismertetett marási tesztek előtt az egerek vérébe Latrodectus indistinctus O. P.-Cambridge, 1904 ellenmérget juttattak, a marás után ugyan szintén hiperérzékenység és idegrendszeri zavarás tüneteit fedezték fel, de ezek a tünetek egy óra elteltével fokozatosan csökkentek, végül két órával a marás után az egerek tünetmentesek voltak (természetesen életben maradtak).

Várj, egy ok, hogy egy pók száj vár már rád…

Jöttek megoldások és közeledünk. Mielőtt bárki elkeseredne, hogy nem jött rá, ne tegye. Ez az infó nekem is új volt, és én 2 hetet töltöttem el a téma után olvasva, pókot boncolva. Inkább szívjuk fel a vízet, meg a tudás csepp begyünkbe... sokan tipptyiztek, nem mondom hogy ne tiptyizz, csak előtte utána érdemes olvasni is :D Tehát az egész segédletet a DIAVETÍTÉS linkre kattintva vagy a link után egyesével is meg lehet nézni.

Ui: szorri az erőteljes logóért a képeken, csak megint megszaporodtak a kopipésztszájtok, illetve a "nemtudomhonnanvan" képlinkelgetések.  Kicsit unom, hogy olyan emberek liberálisak a kopirájttal szemben (és gondolják, hogy oké amit csinálnak) akik képet még életükben nem töltöttek fel (úgy értem ertékelhetőt).

Na mami, ma mi a hiba, Marika barika karika kakija?

Há van hiba, ami ha megoldódna remek lenne.

Éppen élénk diszkurzusban vagyok főmentorommal, Szinetár Csabával, tehát a dolog (ami sem nem kocka sem nem Kendermag) még nincs elvetve.

Szerintem az adott kép és a képaláírások között egy hiba leend. A kérdés egyszerű, mint a faék (részletekért kattints):

Mi a hiba?

A helyes megfejtéseket indoklással EGYÜTT (ergó tippeket köszi nem kérek arra “az mondta az Ottó, legyen az a mottó, hogy arra ott a lottó” ) vagy emailben vagy hozzászólásként kérném Június 31ig.

A jó megfejtést küldők között egy baráti hátbaveregetést, egy színes széles képernyős TV*-t, egy fekete fehér TV*-t és egy iPod képet sorsolok ki.

A játékban BÁRKI részt vehet, Apropók-szerzők is, hiszen a megoldás úton van. A megfejtéseket akár emailban is el lehet küldeni a (tszuts-kukac-gmail.com-ra –kukac- = @), minden esetben kéretik helyesírás ellenőrzőt is lefuttatni a szövegen, ami a következőképpen épüljön fel.

EZ a hiba …………, mégpedig azért mert ……… és így tovább. BÁRMI felhasználható.

Lehet képeket is (link formájában vagy emailbe szúrva) meg szövegeket is idézni/ citálni / recitálni/ kalibrálni/ macerálni.

 

A különböző színek különböző testtájakat rejtenek.

hátpajzs (ENG: carapace)

mellpajzs (ENG: sternum)

járólábak csípői (ENG: coxae)

tapogatólábak csípői (ENG: gnathocoxae, endites)

ajak (ENG: labium)

méregmirigy (ENG: venom gland)

---------------------------------------------

* a TV a Tahoma V rövidítése ami egy darab 87p méretű zöld színű

Tahoma típusú/stílusú “V” betűt jelent. Az esetleges alternatív értelmezésért felelősséget nem vállalunk

Amikor a hóhert akasztják

Kivételesen nem Nagy Jánosra gondoltam (senem Zana Zoltán filmszerepére…)

Arra gondoltam, amikor engem mint fotóst fotóznak íme néhány kép rólam, kollegáktól (a képkeret uaz a nevek azért feltüntettem):

Watch my back :D avagy nézzd a hátam (sorry ez nyelvespojén) Éppen valamelyik fotómat készítem, akik figyelemmel kísérik (balról jobbra: Thomas Pape, Andrea, Niels-Peder, Philip, Jan) Az eddigi képeket Priyatida Pimwitchai alias Nong (Nong along a log) készítette. A kovetkezőket pedig Thomas Pape. Bevetés előtt, 3afdeling. Érdemes megfigyelni, hogy csak hármunkon nincs gumicsizma, a többiek dánok, vagy már voltak itt. Kopaszodom, nem vitás Csak tudnám, merre kell menni? :D Érdemes a dzsungelszerkót figyelni. (A 1400 forintos, ÁZSIAcenteres horgászmellény megjárta már Ausztráliát, Dominikát, Tazmániát és még jópárhelyet Európában… ettől persze még a cipőm szarráázott… El Camino lázban ég az ország... ez itt sajnos El Meno nem camino. Az elmenő Philip. A lápban csak ezeken az ösvényeken (na jó két deszkán) lehetett közlekedni. (kivéve ha van gumicsizmád) Természetfotó készítésének térdkíméló módja... A másik kedvencem amikor ülök :D Este a főhadiszálláson éppen azt próbálom kideríteni, hogy hogy a túróba kötözték fel ezt az ollót ide... Egy teljes vitorlaháló, vitorláspókkal (ez a hálófotó de luxe) Tökkeresztespók, nőstény Tökkeresztespók, hím

SKOVTUR

SKOVTOUR – Vagyis erdei kirándulás. A Rovartani Tanszéken régi hagyományra tekint vissza az évenkénti egyszeri, gyűjtéssel egybekötött kirándulás melynek az az érdekessége, hogy a sok specialista egymástól is leshet e dolgokat érdekességeket, vagy ha csak arra van kedve, hát lazít egyet, sétál egy gyönyörű vidéken. Idén messze mentünk, Svédországba, ott is a Vakömyr nevű láperdőbe.

View Vakömyr in a larger map

Érdemes megnézni mennyire messze mentünk. A 200 Km-s vezetést durván 3 óra alatt abszolváltuk.

Alant egy kis diavetítés található, kattints a képre.

Mivel a diavetítés sokaknak lassú, betettem a képeket egyesével is...

Vakömyr a lápvidék Småland és Skåne határán.

Bokrok és dús aljnövényzet.

Sphagnum, azaz tőzegmoha

Tőzegportré

Kéreg-keresztespókháló. A pók a felső ágon látható zuzmócsomóban van

Kéreg-keresztespók, Nuctenea

A lábnyomokban rögtön a víz tört fel...

A rovarevő harmatfű (Drosera) sem volt ritka

Törpepók-lak (Theridiidae)

Sok vitorlahálót láttunk

Vitorlaháló Vitorlaháló

"Araniella" nőstény a levélfonákán

Araniella fonák a levél színén

Gyűrűs keresztespók, hálója maradékában

A fűrészlégy sawfly lárvák, nem a legyekhez tartoznak. Ezek növényevő darazsak

Igazi legyekből is sok volt ami megmagyarázza a hálóspókok nagy számát

Akárcsak a lószúnyogoké (Tipulidae)

Talán egy a kép véget vet a"bogarak nem jók pókoknak" parttalan vitának

Vakömyri absztrakt

Ez maradt a hálóból