Nos, ennyivel is „beljebb vagyunk”, hiszen Ray Gabriel jóvoltából Grammostola pulchripes (Simon, 1891) is a helyére került a polcon egy nem várt fordulattal megspékelve, hiszen valójában miután kiszabadult a G. mollicoma (Ausserer, 1875) szinonímfogságából (wow de mű) becsapták “alá” a Grammostola aureostriata Schmidt & Bullmer, 2001 nevű {a hobbi madárpókozók előtt ismerősen csengő} fajt. A cikk bevezetőjének fordításából az is kiderül, hogy az Avicularia borelli hogyan tudott hiperűrugrással a Grammostola csillagrendszerbe kerülni, illetve a sorok között olvasva, bepillantást enged abba hogy ki és hogyan kotyvaszt a rendszertan, és a nevezéktan konyhájában.
Jó szórakozást!
Lamarck 1818-ban létrehozta az Avicularia madárpók nemet. Ez adott otthont a Mygale avicularia (Linnaeus 1758) fajnak*. C.L. Koch 1851-ben létrehozott egy másik madárpók nemet, melynek az Eurypelma nevet adta, ide kerültek azok a nagy szőrös pókok, melyek leginkább az amerikai kontinensről érkeztek és ennek következtében használták később más taxonómusok a génuszt gyűjtőhelyéül olyan fajoknak, melyeket nem tudtak kényelmesen beilleszteni más rendszertani nemekbe. Az eredetileg Ausserer által leírt Lasiocnemus grossus, átkerült a Grammostola génuszba 1892-ben, és bár egy korábbi példány amely faj volt az Ausserer 1875-ös uruguayi Eurypelma mollicomája (Molly-koma :D) ő lett a Simon jövőbeni génuszának a Grammostolának a típusfaja (Grammostola mollicoma (Simon 1875) – ugye zárójelben). Simon 1891-ben leírja Paraguayban gyűjtött példányok alapján az Euryplema pulchripes nevű fajt, majd 1 évvel később 1892-ben létrehozza a Grammostola génuszt. 1897-ben leírásra kerül az Eurypelma borelli szintén Paraguayban gyűjtött példányok alapján. Pocock felismeri, hogy az Eurypelma madárpók nemen belül van egy jól elkülöníthető csoport, létrehozza a Citharoscelus génuszt 1903-ban, típusfajnak pedig a mollicomát jelöli meg. 1921-ben Simon az „On the genus Grammostola” c. munkájában elveti a Pocock által létrehozott génuszt és továbbra is előnyben részesíti a saját maga által leírt Grammostola nemet. A sok Grammostola faj egyikét a Grammostola pulchrát, Mello Leitao írja le 1921-ben, melyet harminc évvel később 1951-ben Bücherl a Grammostola pulchripes alfajának tart. 1961-ben Schiapelli & Gerschman megizsgálja a típuspéldányokat, melynek során kiderül, hogy nem alfaj és ezért visszaállítják önálló faji státuszát. 1985-ben Raven megvizsgálta a C.L. Koch által létrehozott Eurypelma génuszt és a Lamarck által 1818-ben létrehozott Avicularia génuszokat, összegzi a nevezéktani és az elveszett holotípusok miatt keletkező problémákat, majd ennek alapján hozza meg a döntését. Ez eredményezi azt, hogy olyan fajok is az Avicularia génuszba kerültek, melyek nem kellettek volna oda. 1994-ben Schmidt egy kereskedelmi forgalomból beszerzett hím példány alapján javasolta a Grammostola pulchripest a Grammostola grossa szinonimjának. Perez Miles 1996-ban ennek a munkának alapján javasolta A Grammostola pulchripest a Grammostola mollicoma szinonimjának, de a Phrixotrichus génusz alatt. A következő évben Schmidt irónikusan ezt visszautasította, okként a név hordozó típusok vizsgálatának hiányát nevezte meg, így a Phrixotrichus génuszba található összes fajt áthelyezte a Grammostola génuszba. 2001-ben Schmidt&Bullmer leírta a Grammostola aureostriatát Argentína, Chaco régiójából.
És akkor jött rá Ray Gabriel**, aki kiderítette hogy az Eurypelma borelli Simon, 1897 (amit Raven az Avicularia-ba átpakolt) Grammostola borelli (Simon, 1897)***. Illetve mivel megnézte a Grammostola mollicoma, pulchripes és aureostriata**** fajok holotípusait, kimondhatta, hogy a Grammostola pulchripes (simon, 1892) nem junior szinonímja a G. mollicoma (Ausserer, 1875) nevű fajnak, de szenior szinonímja a G. aureostriata Schmidt & Bullmer, 2001 nevűnek. Így a cikk megjelenése után a G. pulchripes név lesz a használatos :D jah és érdemes átfésülni a G. mollicomákat is… Aki kereskedőként az aktuális nevet akarja használni, és követte a dolgot megúszhatja 2 matricaragasztásból :D
***************************************************************************************
A lényeg röviden (itt úgy tűnik műxik a kodak), a mai napig látszik a Simon által megvizsgált (tehát min 115 éves) példányon a határozott jól elkülöníthető sávozás a térden, a lábszáron és a másodvégízen (míg a G. mollicoma esetében ilyenről említést SEM tesznek). Vagyis sávozott lábú = G. pulchripes, nemsávozott lábú = G. mollicoma. Kiv vagyok az árak hogyan változnak :D hihihihihihi
**************************************************************************************
* Ray ezt itt bizony elkszúrta, félreérthetően adja meg a fajnevet. Linné ugyanis – Linnaeus néven - 1758ban Aranea avicularia néven irta le a fajt, ami ma A. avicularia (Linnaeus, 1758), Mygale avicularia (Linnaeus, 1758) Lamarck idejében volt, így ez eléggé félreérthető, hogy ez az avítt nevet használja ami se nem a mai érvényes, se nem az eredeti.
** istenigazából Simon is így cimkézte… tudott az öreg valamit :)
*** ezt is Ray bizony csúúnyán elkszúrta, mert a cikkben (ami érvényesítené a dolgot Grammostola borelli Simon, 1897ként zárójel nélkül adja meg az “uj kombinációt), mivel itt ugye PONT ez lenne a lényeg…
**** ejnye Ray, az aureostriataból már nem sikerült a holotípust megkukkolni… ej ej ebben ugye csak az a ciki, hogy akkor ugye ő honnan tudja? (jav-ért Zolee köszi)
Gabriel, R, 2009, Changes to the nomenclature of some Grammostola species in the Natural History Museum Paris (Araneae: Theraphosidae), Exotiske Insekter no. 73. 7-13
Üdv:
t-boy, Fince & siler