szőrözzünk :D

Azért kezzd tetszeni ez a blogolosdi, mert egy csomó dolog fel tud merülni a hozzászólásokban annélkül, hogy az eredeti információt maga alá temetné a hasznos vagy haszontalan OFF.

Most egy hasznos off merült fel Zoli jóvoltából. A magyar elnevezéseket kicsit kezdem a szívemen viselni, és remélem ez egy jó kezdés lesz ilyen irányban. A lábakról beszkenneltem Loksa Imre Pókok I könyvének idevonatkozó részét.

Az első amit pókok kapcsán mostanság kezdenek komolyabban megkülönbözteteni a hair vs seta (sajnos a magyarban mindekettő megfelelője a szőr). A "hair" mint haj csak emlősöknek van, míg "seta" szőrszerű kitinképlete az ízeltlábúaknak van. A trichobotrium magyar neve pedig érzékszőr.

Nézzük tehát a lábakat. A pókok járólábai hét ízből állnak:

coxa = csípő

trochanter = tompor

femur = comb

patella = térd

tibia = lábszár

metatarsus = másodvégíz

tarsus = végíz

A tapogatólábak (pedipalpus) eggyel kevesebb ízzel rendelkeznek, nincs másodvégíz náluk, illetve a csípők (melyeknek "gnathocoxa" a külföldi neve) a táplálkozást segítő képletté alakulnak. Loksa maxillának nevezi őket, de ez inkább helytelen, mint helyes. Egyéb magyar elnevezés (pl. szájláb) sajnos nem áll rendelkezésre. Szívem szerint javasolnám hogy a labiummal szemben ezeket hívjuk ajkaknak (jobb és bal ajkakat különböztetve meg), míg a labium legyen nyelv.

A lábak végízének végén találjuk a karmokat (kettőt vagy hármat), és az állat életmódjától függően (hálószövő vagy kóborló vadászó) különböző szőrképleteket.

Hálókészítőknél (A, B, E) pl. kifejezetten hátrány ha szőrös az állat lába vége a karmok alatt, ezér csak néhány "accessory setae"-t (magyar neve nincs, kioldótüske lenne a megfelelő) és a keresztespókoknál szövőtüskét (sustentaculum) találjuk.

A kioldótüskék szerepe hogy ellökjék a hálófonalait a pók karmaitól amikor a harmadik, kis karom elengedi azokat. Erről angolul itt lehet többet olvasni, a képek is innen vannak.

A szabad vadászoknál (C, D) más a helyzet, minél szőrösebb a láb vége annál jobb, hiszen ezek segítségével kapaszkodnak meg. Alapvetően két típusa van ezeknek a "szőrcsomiknak"

A "claw tuft" - talpecset ugrópókokra jellemző nagyon. LOKSA ÁBRA C. Kizárólag a karmok alatt vannak.

A scopula-k ezzel ellentétben a végíz, esetenként másodvégíz egy részén vagy teljes hosszában megtalálhatóak. LOKSA ÁBRA D. Ennek a neve Loksa szerint talpkefe.

És ha jobban belegondolunk Loksának igaza van, hiszen a kefe egy hosszúkás valami amiből szőrök állnak ki, míg az ecset egy szűkebb területről eredő szőrök összesége.

A képek eredeti helyről vannak belinkelve amit a képre kattintva lehet elérni.

Üdv:

s

Egy, csak egy legény van talpon a vidéken...

Bejegyzés a madárpóktartóknál megtalálható Pamphobeteus vespertinus elkülönítése a Xenesthis génusztól.


>> a bejegyzés elérhetősége itt<<

Közreműködők előtti tisztelgés.

Amikor belefogtam a blogba (2006ban te atyaég), akkor még nem is sejtettem, hogy mennyi vesződséggel, fáradsággal és idővel jár egy ilyen dolog. Ezérthát egy idő után mikor már láttam, hogy egyedül egyszerűen nem megy, megkértem Fincét a csatlakozásra.

Aztán spontán módon hirtelen azt veszem észre, hogy egyre többen áldoznak a szabadidejükből arra, hogy ez a blog fejlődjön, gyarapodjon. Az ő tiszteletükre születik ez a bejegyzés. A neveket ábécésorrendben irom ide. Ez a bejegyzés FOLYAMATOSAN - reményeim szerint - bővül.

Agócs, Zoltán

Guadanucci, José Paolo

Helfer, Peter

Hőbe, Gábor

Karl, Csaba

Kokavecz, Tamás

Kovács, Gábor

Lestyán, Zoltán Mihály

Pedersen, Jan

Szinetár, Csaba

Yamamoto, Flavio

a közreműködésüket ezúton is KÖSZÖNJÜK.

Fince & siler

Egy újabb "nem kért, de megkapott" - a tema megkapott nem pedig megkopott, fordítás

Madárpók marások: 91 esetet bemutató jelentés a brazíliai Sao Paulo államból.

Sylvia, M. Lucas, P., I., Da Silva Jr., R., Bertani and J., L., Costa Cardoso (1994): Mygalomorph spider bites: a report on 91 cases in the State of Sao Paulo, Brazil. Toxicon., Vol. 32. 1211-1215.

Fordította: Kovács Gábor

Összefoglaló.
1966-tól 1991-ig 91, az összes pókmarás kevesebb, mint 1%-át kitevő mygalomorph pókok okozta marási eset vált ismertté a brazíliai Vital kórház, és sao pauloi Butantan Intézet jóvoltából. A diagnózisok igazolása az egyes pókok eredményes azonosítását is magában foglalta. A marások alapvetően enyhe következményekkel jártak, a legfőbb tünet a helyi fájdalom, kisebb ödéma, illetve bevérzés. Az adatok megerősítik azon feltevést, miszerint ezek a nem agresszív pókok egészségügyi problémát sem vetnek fel.

Bevezetés.

Az embereket ért madárpók marásokról szóló beszámolók ritkák. Ezek a marások orvosi szempontból nézve alapvetően nem jelentősek (Baerg 1958, Bücherl 1962, White et al. 1989, Schmidt 1992). Azonban az Atrax génuszba sorolt pókok – különösen az Sidney tölcsérhálós pók, az A. robustus - marása kivételesen komoly mérgezési tünetekkel jár (Sutherland 1972).
A laboratóriumi tesztelések során néhány egyéb mygalomorph faj, mint például egy Pterinochilus-faj (Freyvogel 1972) és a Trechona venosa (Brazil és Vellard 1925) egyaránt figyelemreméltó toxicitást mutatott a gerincesek esetében. Mindemellett ezeket a fajokat is beleértve, az embereket ért dokumentált marások nem jártak komoly következményekkel. Jelen munka bemutatja a brazíliai Vital kórház, valamint a Sao pauloi Butantan Intézet által több mint 25 év alatt (1966-1991) feljegyzett mygalomorph pókok által okozott marásokra vonatkozó járványtani és klinikai adatokat, melyek a Sao Paulo és környékén előfordult mérgező állatok marásai miatt kezelt esetekből származnak.

A nagyításhoz kattints a képekre.

Atyaég Atyaég ATYAÉG

Most kaptam kézhez, új, nem használt. Hétfőn rendeltem meg. Három nap alatt ért ide.
10000 HUF (36 Euro) volt az ára. A címe:

A képre kattintva az amazon.de netshopban találod magad, ahol egy dombornyomott kártyával meg is veheted. ÉRDEMES. 304 oldalon Heiko Bellman nagyszerű képeivel. NAGYMÉRETŰ és egy oldal kb egy faj.
Üdv:

s

A vén venom téma

GÉPHÁZ UPDATE#1: új címkével lettünk gazdagabbak amit Kovács Gábornak köszönhetünk, aki az alant olvasható fordítást készítette. Az új címke - melynek méregzsák a neve - alatt a madárpókok mérgéiről és azok hatásairól olvashattok.

"Sajnos" "agyakifojt", "rögtönbelehalt", "azonnalakorházigsemjutottel", "halálosvenom" és egyéb vérbefagyott történeteket biztosan nem fogtok itt olvasni, de valószínűleg sok információval lesztek gazdagabbak (akárcsak mi, teszem hozzá). Talán segíthet a valódi, szakemberektől származó információ a házas- élet- lakótársak, anyuk apuk hugik megnyugtatásában (bátyust nem írtam, ők maradjanak bizonytalanságban - erről jut eszembe bátyus helyett mit kellene írni? Báttyot? Bátyjot? Báttyakat?). Reményeink szerint Gábor fog még hasonló cikkeket fordítani nekünk (és akárcsak Kapornak neki is javaslom a "bevezetés" rész fordítását, mint általában a leginformatívabb részét egy-egy cikknek, persze az összefoglalókból is sokat tudunk meg).
----------------------------------------------------------------------
GÉPHÁZ UPDATE#2: Új, remélem dinamikusan növekvő bejegyzéssel, aminek egyetlen cimkéje van, leszünk hamarosan gazdagabbak. A cimke neve: közreműködők (gondolkoztam valami viccesen, de inkább ezt a részt komolyan veszem). Azoknak a neveit - és közreműködéseit tartalmazza majd ez a bejegyzés akik aktívan is (képpel, szöveggel, pókokkal) segítik a blog gyarapodását. Mivel a cimkék oldalról elérhetők ezt bármikor meg lehet nézni. Kicsit a tudományos cikkek "Acknowledgements" - köszönetnyilvánítás részéhez hasonlóan gondoltam ezt, azzal a kiegészítéssel, hogy aki holnap segít az is bekerülhet.
----------------------------------------------------------------------

Embereket és kutyákat ért madárpók marások.
Eredeti cím: (Isbister, G. K., Seymour, J.E., Gray, M.R., Raven, R. J. (2003): Bites by spiders of the family Theraphosidae in humans and canines. Toxicon 2003., 41 (4): 519-24.)
Fordította: Kovács Gábor

Összefoglaló
A Theraphosidae családba sorolt pókok a Föld legtöbb trópusi régiójában előfordulnak. Ausztráliára vonatkozóan csupán három madárpók marásról szóló esettanulmány ismert. Jelen tanulmány célja, hogy jellemezze és feltárja az Ausztráliában élő madárpókok okozta marások embereken és kutyákon tapasztalható klinikai hatásait. A szerzők a pókmarásos eseteket az Ausztráliában elterjedt fajokat feldolgozó átfogó tanulmány keretében, illetve korábbi munkákra támaszkodva, 1978. januárjától 2002. áprilisáig terjedően gyűjtötték össze.

">

Az esetek magukban foglalták a konkrét pókmarásokat, és a marást okozó pókok begyűjtését is. A pókokat szakértő személy génusz, vagy – ahol lehetőség adódott – faji szintig azonosította. A munka során 9, bizonyítható emberi marást, és 7, kutyákat ért marást jegyeztek fel. Ezek között két Selenocosmia spp. és két Phlogiellus spp. marást találtak. Az embereket ért 9 pókmarás nem járt lényegesebb következményekkel. A legáltalánosabb tünet a marás helyére korlátozódó fájdalom volt, ennél komolyabb fájdalmat hétből négy olyan esetben tapasztaltak, amikor maga a pókmarás okozott kifejezett fájdalmat. Egy feljegyzett esetben a madárpók a megmart ember körmét is átszúrta. Enyhe szerverendszeri problámékat kilencből egy esetben tapasztaltak. Hét kutyát ért Phlogiellus spp. és Selenocosmia spp. fajok okozta pókmarás, közülük két esetben a kutya gazdája is marást szenvedett. Mind a hét esetben a kutyák gyorsan, már a marást követő 0,5 - 2 óra elteltével elpusztultak. Ez a rövid beszámoló is rávilágít az Ausztráliában elterjedt madárpókok mérgének emberre gyakorolt hatására. E pókok marása az emberek esetében csak a legritkább esetben jár komoly következményekkel. Jelen tanulmány inkább a méreganyag kutyákra gyakorolt fokozottabb toxicitását hangsúlyozza.

A nagyításhoz kattints a képekre.

Project Uloborus

Tegnapelőtt időt szakítottam arra, hogy megpróbáljam megörökíteni a cimborám haciendáján talált Derespókot (Uloborus walckenaerius).

Érdekessége a családnak, hogy szövőlapjuk (cribellum) és nyüstjük segítségével különleges minőségű szállakból álló kerekhálót tudnak készíteni. Bár a pókok körében ez még nem egyedi "extra", az viszont annál inkább, hogy a Derespókok (Uloboridae) családját alkotó pókfajoknál a méregmirigy teljesen hiányzik.

Megfigyeltem, hogy a pók felfedezése óta, az ismerősöm a bulldogjaihoz vezető úton, a tuja mellett elhaladva gyakran megáll és megszemléli, hogy vajon mit csinál ez a felénk nem túl gyakran szem elé kerülő állat:)





A képek 640 pixel szélességben az alábbi linken tekinthetőek meg:

http://www.maxinet.hu/madarpok/viewtopic.php?t=1120&start=15

Hozzászólások nyomonkövetése

Kedves egyre nagyobb számban hozzászólók. Jelen esetben még nincs nehéz dolgotok, hiszen meglehetősen kevés forró-téma van. Ez reményeink szerint változni fog.

Érdeklődő és rendszeresen hozzászóló olvasók emailértesítést kaphatnak MINDEN hozzászólásról ami a blogon történik. Aki valóban hozzászól a hozzászólásokra reagál annak ez úgy vélem nagy segítség lenne. Aki erre az amúgy rendkívül kényelmes szolgáltatásra igényt tart irja be ide az emailcímét (az emailcímvadász botok bosszantása céljából a @ jelet érdemes átírni "_kukac_"-ra).

Üdv:
s

Kodak-taxonómia - határozás képről

Ezúton is nagyon szépen szeretném megköszönni az eddig bátorító hozzászólásokat. Nagyon örülök annak ha a bejegyzésből néhányan tanultak valamit, és ezt az is alig árnyékolja be hogy más pedig nem tanult az esetből. Így a grafikus példa a szűkebb szakterületemet jelentő ugrópókok azon belül is a rezes ugrópókokról fog szólni.

Tipp: ha egy feketés fénylő ugrópókot látsz, mond hogy "rezes ugrópók" aminek a latin neve Heliophanus. Magyarországon több, mint egy tucat faj tartozik ide, elkülönítésük néhány kirívó esetben lehetséges csak. Most pedig Heliophanus kochi a Heliophanus cupreus közötti különbségeket mutatnám (a képek eredeti méretben is szintén itt vannak) be prof. Jerzy Prószynski és Antoine Senglet segítségével.
A h. cupreus nőstények széles választékban "kaphatók" itt:

Kettőfoltos aranyos- rezes- és fekete vagy négyfoltos fekete kivitelben (a dukkó színét később nem tudjuk változtatni, mert nem jön le).

Hím:

Ha gonosz lennék megkérdezném az arachnidán, hogy mitől kochi, de nem kérdezem meg. Helyette megmutatom, hogy ezekl mitől cupreusok.

Jó-jó de hogyan kerül a csizma, akarom mondani a cupreus a kochihoz?
Nézzük meg a koci választékot. Próbálj meg olyan tulajdonságot keresni a képeken amik a kochira és csak arra jellemzőek (addig előszedek pár egyéb Heliophanusról képet)

Hímek:

Vannak pöttynélküli és négypettyes változatban.
Figyelem a pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el.

Ez az előző poszt grafikus aláfestése, csak azért külön poszt, hogy az RSS-esek is rögtön észrevegyék. Én külön NEM fogok szólni az archnidán, aki gondolja tegye.

Üdv:
s

Pamphobeteus sp. "platyomma"

A bejegyzés a Pamphobeteus platyomma és a Pamphobeteus sp."platyomma" témakörben.

>> a bejegyzés elérhetősége itt<<

Pokoli történet - nem Vujity Tvrtkoval

Az arachnidán zizizés volt, a pokoli- szongáriai cselőpókokkal kapcsolatban.

Azt mondtam erre a képre, hogy egy Pokoli cselőpók. Nos kiderült, hogy NEM az. Ez egy valamilyen farkaspók, maximum a kép készítője (ha a határozást elvégezte, vagy olyan egyéb adatok állnak rendelkezésére ami nekem nem) tudja, hogy mi ez.

Összevetve egy Szongáriai cselőpókkal

A bizonyítványt magyarázni nem fogom, benéztem, hiszen nem tudtam, amit végül LGM - az egyetlen lehetséges módon kiderített. Itt olvasható, hogy hogyan, egy betűjét nem veszem ide át, mert EGYBEN értelmezhető csak és az ottaniaké a teljes anyag. TANULSÁGOS.

Viszont, nagy hülye lennék ha a saját hibámat nem arra használnám fel, hogy okuljak/okítsak belőle. A Spider Myths oldalon ragadta meg a következő kis szösszenet a figyelmem, melyet ide lefordítok.
-------------------------------------------------------------------------

Pókhatározással kapcsolatos tévhitek

Tévhit: Találtam egy olyan fotót, amin a pók pontosan úgy néz ki mint az én házamban a pók, szóval tudom mi az.
Tény: Másszóval ha van egy színes képed egy pókról, akkor ez varázslatos felruház egy olyan képességgel, hogy meg tudod mondani, hogy az adott faj mitől különbözik a többi száztól amiről nincs képed? Bocsi, de ez nem így működik.

Elször is, ahogy azt már máshol máshol leírták a szabad szemmel történő pókhatározás inkább káros, mint hasznos, kivéve tapasztalt specialistáknak (nos nekik sem). Továbbá egy példány kinézete nem ad képet a hasonló fajoktól való különbségeknek (amit intraspecifikus variációnak hívunk) vagy, hogy mekkora a fajon belüli változatosság (amit interspecifikus variációnak hívunk).

A fajok földrajzi elterjedését szintén figyelembe kell venni. Hiába tűnik egy texasis pók pont olyannak, mint a fotón látható belga pók, jó esély van arra, hogy nem helyes a határozásod (a határozás alatt identifikációt értünk, amit azt jelenti, hogy megállapítod a példány "személyazonosságát". A determináció az amikor egy faj határait állapítod meg - szininímjavaslás, fajösszevonás, fajhasítás).

Egyetlen pókhatározást sem nevezhetünk egészen addig biztosnak, míg egy pókspecialista meg nem vizsgálta mikroszkóp alatt a példányt. Még akkor sem, ha tökéletensen megegyezik a fotód minden pixelével!
-------------------------------------------------------------------------

Tévhit: orvosok, rovarirtók és rovarászok képesek pókot határozni.
Fact: Csak a pókászok rendelkeznek olyan speciális tudással (és könyvtárral) ami a pókok határozásához elengedhetetlenül szükséges. Ennek a tudásnak az elsajátítása hosszú éveket, évtizedeket vesz igénybe, és folyamatos gyakorlást igényel. Persze néhány rovarász és néhány orvos egyben arachnológus (pókszakértő) is egyben, de a legtöbb nem.

Egyetlen orvosi képzésben sincs még nyoma sem a valódi pókhatározásnak. Ezért a legtöbb orvostanhallgatónak a legjobb esetben is csak homályos képe van az úgynevezett "mintázat"-ról. Sajnos számos orvos pókcsípésesnek diagnosztizált olyan betegeket, melyeknek furcsa fájdalmaik voltak, annélkül hogy ők (vagy az orvos) pókot egyáltalán látott volna. Vagy éppen az adott földrajzi régióban előfordulna.

A legtöbb rovarirtó meglehetősen gyér ismeretanyaggal vág neki a munkaköri leírásában foglaltaknak, gyakran a leggyakoribb kártevőket sem ismerik fel helyesen. Kevesen közülük valóban entomológus vagyis rovartankutató, vagy rovarspecialista és egyről tudok (az írás szerzője Row Crawford) aki pókszakértő.
Nem szakértők által végzett félrehatározások az egyre gyakrabban előforduló médiaszenzációknak adnak kiváló táptalajt.

-------------------------------------------------------------------------

Tanulság: pókot képről nem szabad határozni. Nekem sem.

Taxonómiai alapfogalmak, WSC használat

Taxonómia

Ez a hozzászólás azért készült, mert

- Rémisztő, hogy milyen kevesek tudnak erről a tudományról (mely minden biológiai tudomány kiindulópontja), mások pedig milyen keveset. (Ami csak akkor baj ha művelni próbálják e tudományt)

A DNFS Fórumon mintha lett volna érdeklődés eziránt a tudomány iránt, ami nem is csoda, ennélkül elég nehéz megmoccani is. A hiányzó képek itt...

Előbb vagy utóbb szeretnék ezekről speciálkollégiumot tartani, s ez egy jó lehetőség a mondanivaló kialakítására, fejlesztésére. Persze ehhez visszajelzésekre is szükségem van.

Mi is az a taxonómia?
Mi az a holotípus?
Miért került át egy faj egy másik génuszba?
Mi a nemzetség és a nemzettség között a különbség?
Fajta vagy faj?
Hogyan használhatom és mire a WSC-t?
Mi az a WSC?

Mi is az a taxonómia?
A pontos definíció: egyedszintű diverzitás vizsgálatával foglalkozó tudomány. Feladatai: a fajok leírása, névvel ellátása, előzetes (génusz szintű) besorolása, határozókulcsok készítése. Gyakorlatilag, a mi ez, miért az, hogyan néz ki, mi a neve kérdésekre ad feleletet. Alapvetően 3 nagy csoportja van: alfa béta gamma (alfa főleg új fajok leírása, béta a fajok ide oda sorolása, gamma, fajalatti (alfaj, varietas) kategoriákkal foglalkozik) A fajok névvel ellátását a nevezéktani szabálykönyvek: Kódexek alapján kell elvégezni. Ezekből öt van, így a taxonómia is gyakorlatilag öt különböző ágra bontható: állat, növény, baktérium, vírus, gomba.

Mi az a holotípus?
A taxonómia tipizál. Vagyis egy állatot kijelölünk és aztt mondjuk hogy ez Xus ylonius. És minden hozzá nagyon hasonló állat is Xus ylonius.
Holotípus: elsődleges névhordozó egyed (ez biztosan az a faj, a többi egyedet ehhez hasonlítjuk). Minden fajnak kell(ene) lennie névhordozónak és minden fajnak egy(féle) névhordozónak kellene lennie (pl. holotípus, de ezalól vannak kivételek). Általában új faj leírásakor egy meglehetősen hibátlan minél szebb példányt jelölnek ki holotípusnak (legtöbbször nem ezt vizsgálják boncolják). Ettől függetlenül ez az egyed MINDIG annak a fajnak a HOLOTÍPUSA lesz függetlenül a szinonímizációktól.

Miért került át egy faj egy másik génuszba?
Mint már említettem a taxonómia tipizáló tudományág. vagyis mindennek kell lenni egy olyan mintának amihez hasonlítunk. A fajoknal ott vannak a típusegyedek, a génuszoknál a típusfajok, és így tovább. Egy faj (pl. Xus ylonius) többféleképpen átkerülhet egy másik génuszba (nembe)
- kiderul hogy az Xus junior szinonímja a Zus génusznak (pl. a típusfajok színonímok, vagy Xus típusfaja annyira hasonlít Zus típusfajára, hogy egy génuszba tartozónak érdemes venni őket.)
-
Kiderül, hogy Xus ylonius annyira hasonlít típusfajára, hogy egy génuszba tartozónak
érdemes venni őket.

Mi a nemzetség és a nemzettség között a különbség?
Nemzetség: állatok esetén - tribus (ini végződésű taxonszint, génuszok csoportja), növények baktériumok gombák esetén a genus magyar megfelelője.
Nemzettség: etnikai közösség (pl. indiánoknál a Feke Pata nemzettség.
Nem: állatok esetén a genus magyar megfelelője.

Fajta vagy faj?
"nana fiam kőből talán nem lehet hidat építeni?"
Faj: a természetben egymásal szaporodó egyedcsoport (pl. Házi veréb).
Fajta: ember által kitenyésztett formaváltozat. (pl. Tibeti terrier)
Színváltozat: a természetben előforduló és létező formaváltozat. (de attól mégy ugyanaz a faj!)
Nem lennék meglepve ha létezne már MP-fajta is. (olyan színváltozat amelyet mesterségesen hoztak létre, és tartanak fennt)

Hogyan használhatom
és mire a WSC-t?
Akkor jóra használod a WSC-t ami egy névkatalógus. Felsorolja az érvényes neveket, illetve az összes tudományos publikációt (aminek van ISSN vagy ISBN száma a publikáció, ezek közül még néhány kritérium kell a "tudományos" jelzőhöz).

Színes magyarázat WSC
Mygale blondii Latreille, 1804a: 159 (D).
ezen a neven kerult leirasra a bibliography szekcioban ezen a hivatkozason talalod meg (az 1804es évben az első Latreille cikk) oldalszám ez az eredeti leírás.
Mygale blondii Latreille, 1806: 83, pl. 5, f. 1 (Dm).
illusztrációk: 5. tábla, 1. ábra hím leírása.

A puding próbája az evés vagyis lássuk hogy használatban milyen infók szedhetők ki a WSCből (egyfajta bemutató látható a kéretlen szakvélemény rovatban). Ide megálmodottam vala (a van egy álmom párhiuzam kerülendő) egy KIEGÉSZÍTETT, extrásított WSC valamit. Ha kedved és technikai adottsagaid engedik képet fotót szívesen veszek.

Kiszemelt példa (kezdjük a végén alapon) az X génusz, vagyis a Xenethis nem...

Gen. Xenesthis Simon, 1891

Csak ismétlésképpen Simon által 1891ben leírt génusz.
Ha legfelül a Bibliography-ra kattintunk ott ejutunk előbb utóbb ide. Hoppá hoppá, azt fogjuk tapasztalni, hogy Simon (Eugéne Simon, minden pókászok LEGNAGYOBBIKA) abban az évben, nem kevesebb mint 8 pókos cikket írt!
Nézzük a listát:
Simon, E. (1891a). Descriptions de quelques arachnides du Costa Rica communiqués pa M. A. Getaz (de Genčve). Bull. Soc. zool. France 16: 109-112.
Simon, E. (1891b). Descriptions de deux espčces nouvelles d'arachnides recueillis dans le Sahara par le Dr R. Blanchard. Bull. Soc. zool. France 16: 198-199.
Simon, E. (1891c). On the spiders of the island of St. Vincent. Part 1. Proc. zool. Soc. Lond. 1891: 549-575.
Simon, E. (1891d). Observations biologiques sur les arachnides. I. Araignées sociables. In, Voyage de M. E. Simon au Venezuela (Décembre 1887-avril 1888). 11e Mémoire. Ann. Soc. ent. Fr. 60: 5-14.
Simon, E. (1891e). Etudes arachnologiques. 23e Mémoire. XXXVII. Arachnides recueillis sue le haut Congo par M. Ant. Greshoff. Ann. Soc. ent. Fr. 60: 297-299.
Simon, E. (1891f). Etudes arachnologiques. 23e Mémoire. XXXVIII. Descriptions d'espčces et de genres nouveaux de la famille des Aviculariidae. Ann. Soc. ent. Fr. 60: 300-312.
Simon, E. (1891g). Liste des espéces de la famille des Aviculariidae qui habitent le Mexique et l'Amérique du Nord. Act. Soc. linn. Bord. 44: 307-326.
Simon, E. (1891h). Liste des Aviculariides qui habitent le Mexique et l'Amérique centrale. Act. Soc. linn. Bord. 44: 327-339.
De melyik lehetett az ahol a Xenesthis leírta? (Ez azért fontos, hiszen csak az eredeti leírásban van leírva, hogy Ő mit gondolt Xenethisnek. Ugyanis csak az lesz Xenethis... ami a génusz típusfajával "bizonyos fokú" hasonlóságot mutat)

Nos a "rejtély" eldöntése egyszerűbb, mint gondolnánk. Az előbbi ismertetőbők kiderül, hogy kis csillaggal jelölik a típusfajt. A génuszt jellegeit a típusfaj MINDENKÉPPEN hordozza. Hiszen minden utána leírt, vagy idesorolt állatot ehhez a fajhoz kell(ene) hasonlítani! Tehát a típusfajt (type species) az adott cikkben említi meg E. Simon. Ezt pirossal emeltem ki. Vagyis az utolsó cikk az.
Mégis valami furcsa dolog van készülőben, hiszen az adott cikk, nem a Xenethis immanis nevet használja! nézzük meg jobban az első két citációt: (a könnyebb érthetőség kedvéért kiemeltem külöm, jellegzetes színekkel a lényeget)
Lasiodora i. Ausserer, 1875: 194 (Df).
X. colombiana Simon, 1891h: 333 (Dm).
Ausserer 1875ben leírt egy - szerinte a - Lasiodoraba tartozó NŐSTÉNY pókot, míg Simon 16 évvel később egy HÍMRE alapozva felállítja a Xenethis nemet. Vagyis ketten ők egymástól
független hím-nőstény segítségével ugyanazt írták le de két különböző nevet adtak neki. (Itt meg a pont a "miért nem szabad egy egyed alapján fajt leírni" álláspontúaknak... ez pl. egy jó argumentum nekik).
Van tehát két nevünk egy fajra, melyiket használjuk? Akik egy kicsit járatosak már ebben, máris fújják, az elsőt, avgyis az öregebbet... ez pedig Ausserer immanis fajneve.
Transferred to other genera:
X. cubana Franganillo, 1930 -- see Citharacanthus.
Ez a faj egy másik génuszba sorolták, ott találsz róla több információt.
A génusz típusfaja az immanis
mf immanis (Ausserer, 1875)*....................Panama to Venezuela

Lasiodora i. Ausserer, 1875: 194 (Df).
X. colombiana Simon, 1891h: 333 (Dm).
X. i. Pocock, 1901c: 546.
X. i. Schiapelli & Gerschman, 1979: 298, f. 32-38 (mf).
X. i. Smith, 1987d: 164, pl. 4, f. 90h (m).
X. i. Smith, 1989b: 15, f. 1-3 (m).
X. i. Pérez-Miles et al., 1996: 60, f. 51-52 (mf).
X. i. Schmidt, 1997g, 1998h: 20, f. 215-216 (mf).
X. i. Peters, 2000b: 137, f. 407-408 (mf).
X. i. Bertani, 2001: 337, f. 149-152 (mf).
X. i. Piepho, 2001: 3, f. 1 (f).
X. i. Peters, 2003: 316, f. 1261, 1265 (mf).

Fince fotói:

Zoozda fotók (Még nem kértünk engedélyt)

f intermedia Schiapelli & Gerschman, 1945....................Venezuela

X. intermedius Schiapelli & Gerschman, 1945: 188, pl. XIV (Df).

A X. intermedia nevű fajból hivatalosan csak nőstények ismertek. Valószínűleg (tekintve hogy) jobbra látható az összes illusztráció egy biztosan intemedia egyedről sok problémát fog még ez a faj felvetni. Én pl. addig biztos nem adnéék sok pénzt egy intemedia-ért (legalábbis többet nem mint egy immanisért) CSJM (csendben jegyzem meg): Schiapelli & Gerschman, 1945-ös cikkében egy X. intermedia marásról is tudósítanak.

A jpg-et nem töltöm fel, de amúgy is spanyolul van, és nehézkesen haladok a fordítással tekintve pocito spanyol tudásomat.

Itt jegyezném meg, hogy szintén nem adnék sok pénzet a Pamphobeteus sp. platyomma fajokért sem.

Az ok egyszerű, ez a nevet, nem lehet alkalmazni, mert Bertani Nomen dubium-má nyilvánította (s közben átpakolta a Vitaliusba - V. platyomma (Mello-Leitão, 1923a: 228, originally in Pamphobeteus, T here by Lucas, Silva & Bertani, 1993: 245, jm, Brazil)

Bertani, 2001: 309.), mert a leírás egy juvenilis hím alapján készült, amiről a későbbiekben nem lehet a faji hovatartozást EGYÉRTELMŰEN megállapítani.

f monstrosa Pocock, 1903....................Colombia

X. monstrosus Pocock, 1903b: 93 (Df).

X. m. Schiapelli & Gerschman, 1979: 298, f. 39-40 (f).

Steve Nunntól lehet tudni, hogy már ez a faj is felütötte a fejét a hobbipókok között :) Todd Gearheartnál: Todd féle hómpédzs vóálá

És a 200 pezós kérdés. Mit jelentz a csillag a X. immanis esetében a fajnév után?

Blogfejlesztés

Halihó!
Eddig is tisztában voltam a használatukkal, csak most értük el a kritikus tömeget poszt-számban. MINDEN poszt kapott cimkéket, melyek segítségével lehet böngészni a növekvő számú poszt között. Néhány ami talán triviális:
Hazai pókok, Egzotikus pókok, Expedíció, Pókos társadalom, Pókászok, Hírek a nagyvilágból, Madárpók, Skorpió ezeket külön remélem nem kell kifejteni,
Amik talán nem annyira:
Boszorkánykonyha: néhány tipp-trükk apró fogás a pókok vizsgálatához.
Nomen est omen: nevezéktani kérdések megmagyarázása (mit miért és hogy hívnak pl. Cyriopagopus vs Lampropelma).
Pelenkacsere: a tegyük végre tisztába jellegű posztok.
Tolle lege - Könyvajánló: hasznos irodalmak.
AM - AutoMontage képek.
SEM - Scannin elektronmikroszkópos felvételek.
-----------------------------------------------------------------------
Tessék nyugodtan hozzászólni. Nem törlünk egyetlen hozzászólást sem (kivéve ha trágár, vagy rasszista vagy spam), csak azért mert ellenvéleményen van, de a visszajelzések segítségével a nektek is érdekesebb témák felé tudunk lavírozni. Ehhez azonban tudni kell mit tartotok érdekesnek. És igen a pozitív és negatív kritika is jól jön.

Hozzászólni 4féleképpen lehet.
Anoním vagy névtelen - ez az alapbeállítás. Ha ezt választod a végére biggyeszd oda a neved ha szeretnéd, hogy tudjuk, hogy ki vagy.
Open ID - megadhatsz egy nevet (pityu józsi kata klára)
Név/URL - megadhatsz egy linket is amit képvislesz (pl saját blog, fórum stb)
Blogger ID - ha van gmail címed azt beírod, mint név, és annak a jelszavát, mint jelszó. Így csak te tudsz azon a néven írni.

Síkos téma

Amíg a lányok a konyhában a hüvelygombáról beszélgetnek, addig a fiúk csak üljenek ide le, mindenki nyisson egy sört, aki pedig olyan annak dohányzószakasz.
Mindenki aki mikroszkópos fotózással foglalkozik, belefutott már abba a problámába hogy a pók nem úgy fekszik a petri-csésze alján, ahogy kell, a tapogatóláb háti részén van 3 erős sörte amitől mindig oldalra dől szép lassan az egész. Namármost képzeljétek el ezt egy olyan helyzetben, ahol - hogy minden éles legyen - 50 képet is kell késziteni mindig egy kicsit feljebb és feljebb emelve az ekcájgot hogy aztán a lépésenkénti képekből oösszeálljon 1... szerencsére:

A jellemzői:
Higiénikus, víz alapú készítmény, a természetesség érzetét nyújtja hasonlóan a test saját hüvelyi nedvességéhez. Zsírmentes, vízben oldódó formula, nem ragacsos, nem hagy foltot és könnyen leöblítheto. Biztonsággal használható gumióvszerrel , ellentétben a különbözo olajokkal és a vazelinnel, melyek károsíthatják az óvszert és a pesszáriumot. Alkohol- és illatmentes, nem irritálja az érzékeny részeket. Hormonmentes, pH értéke megfelel a természetes hüvelyi környezetnek. Nem véletlen tehát, hogy az orvosok is ezt ajánlják legszívesebben. Megjegyzés: A K-Y® Jelly nem tartalmaz spermaölo anyagot, így tehát fogamzásgátló célzattal nem használható!

Vagyis egy síkosító gél. Ami az alkohollal egyező fénytörésű. Vagyis az alkoholban láthatatlan. Borsó nagyságú gélt a petri-csésze aljára teszünk, óvatosan feltöltjük alkohollal. A fotózni kívánt objektumot óvatosan a gélbe nyomjuk. Mivel a gél nem folyékony ezért gyakorlatilag bármilyen pozícióba lehet helyezni az állatot/tapogatólábat... A probléma a glicerinnel van mely lemoshatatlan (vízben sem jön le) így az állat aztán SEM-re nem használható (ezért külön meg is kell jelölni a példányt).

DMben és még egy sor helyen kapható, de ami tuti, hogy ingyenes termékmintát lehet kérni (az kb egy évig elég egy aktív fotósnak...

Honlapok és apropók

Sokszor elmondtam már, de hát ez végülis blog, vagyis a vélemény nyilvánosságra hozatalának "fóruma".
Az apropó az "új oldal az ízeltlábúakról!!" a DNFSen. Ezzel kapcsolatban komoly, sokszor elmondott véleményem van amit itt leírok aztan csak link ide...

Miután egykét dolgot szóvátettem azzal védekezett az oldal "főszerkesztője", hogy ő egy "hobbiterrarista" és "nem biologus", máris felmerül bennem a kérdés, hogy akkor, miért ő csinál egy ilyen - technikailag tök szép, saját információt egyelőre azonban NEM tartalmazó oldalt. Miért az ír akinek egyelőre olvasni kellene? Mivel nem szeretném lángba borítani a DNFS-t és 20szor sem szeretném leírni a véleményem összefoglalom itt, kulturáltan.

Miért vagyok ellene az ilyen oldalaknak?

Bevezető, milyen oldalak léteznek - empirikus beszámoló.

Ma az interneten BÁRKI, BÁRMIT leírhat. Ettől persze az még nem lesz igaz.

Ma magyarul kb 16000 találat van a madárpók keresőszóra az interneten. Ebből talán 1000 azoknak az oldalaknak a száma amik nemcsak egy-egy hír erejéig említik meg ezeket az állatokat, hanem ennek szentelnék az oldalukat. Ezen oldalak ~80%-a inaktív, ezelőtt 1-2-3-4 évvel készült, s bár félévig hiperaktívan töltötték fel rá az innen onnan lopott, plagizált feldolgozott, ("az oldal sémájának megfeleloen atalakitott") információkat, tartási tanácsokat, amik mögött semmi kevés tapasztalat, vagy tárgyi tudás áll, tulajdonosuk teljesen el is felejtette őket. Vagyis ha valaki VALÓBAN komolyan és végre előbb keresne utána venne, fényezne stb. annak 1-16000 oldal közül kellene kiválogatni azt ami valóban jó, aktuális és végül de elsősorban hozzáértők (pl. Fince, Imme, fferi, Puding, Kapor sok stb. sokan vannak, de nem elegen) írják, felügyelik. Nem egyszerű dolog, majdnemhogy lehetetlen. Mi lenne a megoldás? A legjobb megoldás az lenne, hogy akkor írj ha magadtól már tudsz írni valamit. Ha mégsem bírod ki:

#1 A VALÓDI forrás megjelölése (pl így). Honnan származik az információ? Sokszor nagyon informatív.

#2 Az információ valóságtartalmának leellenőrzése.

#3 A hozzáértők megismerése és megismerttetése.

#4 Tapasztalatszerzés

A madárpókokkal foglalkozó oldalak maradék 20%ának fele a ma még aktív ugyanilyen oldalak, ezekre sok szót nem vesztegetnék, de szóljunk elismerően a saját állományt bemutató oldalakról, melyek naiv bája mindenképpen kiegészíti az esetleges szakmai hiányosságokat. Nem is mondják magukat forrásnak. Ezt emeljük ki, azért. Énis csinálltam ilyen oldalt, szám szerint 10et. Plussz van 20 elsőoldalteleirvatöbbiüres A4es spirálfüzetem. Így jutottam el a honlapomig és a blogig.

A legtöbb azonban minimális tudás mögé rejti a bazárt. Divat ma a madárpóktartás, és mivel 10-15 ember ebből csinált pénzt (ki így ki úgy ebbe ne menjünk bele) ma minden tini-tizen-huszonéves ebből akar meggazdagodni.

Kivételek erősítik a szabályt alapon van 4-5 olyan oldal pl. fferi oldala (róla lesz külön szó)Madarpókbt, szegediek oldala, Fince oldala stb. ami a kereskedelmet helyezi előtérbe. NINCS bajom a kereskedelmi oldalakkal, pláne ha információt is osztanak. A baj ott kezdődik amikor az info portál EGYEDÜL fejlesztett szekciója az adok-veszek (főleg adok). Ne szégyellje senki ha ez a hobbija hogy vesz és elad, vagy így fejleszti a gyűjteményét. Csak ne mondja magát lexikonnak*)

A fórumokra ~10% jut (vagy saját fejlesztésű portál, vagy letöltött fórummotor) melyek közül kb. 3-4 állta eddig ki az idők próbáját.

1. A DNFS mely a haldoklás szélén áll 3-4 borzasztóan banális technikai hiba (maxinet.hu-madarpok.hu-maxinet.hu damain névváltás, netkábel kiszántása stb.) és 1-2 alapvető lényegi kérdéshez való ragaszkodás (:először olvass és UTÁNA kérdezz, mert már ezt a kérdést 500 megválaszolták/tuk, fórum ésszerű kitakarítása) miatt ma már csak azok látogatják akik írják/írták meg 10-20 fanatikus. Tartási infókban, képekben nagyon erős, csak olvasni kellene...

mondhatnám hogy a felső 10-15 fóruma (de ez nagyképűség lenne - jegyezném meg ha álszerény lennék, de enem vagyok, ígyhát nem is jegyzem meg) kevés embernek szól, kevesen olvassák de megbízható. Néhány fajról még priZZ is írt. A minőség sajnos sohasem jut el a tömegekhez, mert nemcsak jogokat, de kötelességeket is jelent.
2. Az arachnida.hu a madárpókászat bulvárfellegvára ahol 20000szer is meg lehet ugyanazt kérdezni, és aki valóban tapasztalatra tesz szert. Rendkívül népszerű hiszen BESZÉLGETNI lehet, és alig fél év "tapasztalaszerzés" után máris kiskirály lehet bárki... kár, hogy ennek mellékhatásaként a póketetésről poszt születhet, védett pókokhoz érdekesen állnak hozzá egyesek, de a "tömegsport" céljait remekül szolgálja. Nem mondom, hogy feltétlenül és mindenben egyetértek vele, de - mint panem et circe - szükség van ilyenre is.
3. Az ellen-dnfsnek indult terrarisztika.extra.hu ahol viszont a debreceni Tartally Andrásnak köszönhetően a hangyaszekció erős, csendesen vegetál. (btw ha hangyafarmra átkeresztelnék, és megszűrnék a maradékot, még kiba jó is lenne az a fórum) - az életét egydül snipernek köszönheti, aki egy szétcsúszás után a sírból hozta vissza a fórumot, HB remélem már megköszönte neki.
4. Az ős dinoszaurusz a madarpok.hu a maga hibáival és vitáival (ebbe benne voltam vastagon) a fajleírásokat borítsa a feledés jótékony mohája (vagy homálya).
5. Terrium.hu / Terrarisztika.hu mellékzönge a madárpók, egykét a fennti fórumról ismerős arc néha benéz, vagyis nagy hülyeség nem terjed (ha jól emlékszem)

Végül, de nem utolsósorban mindenképpen megemlítem fferi oldalát, aki minimáldizájn mellett ez NAGYON erős oldalt hozott létre, fordítások, képek és emellé szerintem ízléses mértékben a csere-bere és adok-veszek is belefért. Nem is csoda, hogy az arachnidán villogó infonc titánok és ez az új oldal is onnan lop, szerez átdolgoznivaló infót. Mondjuk ez is a hasznossága mellett tesz tanúbizonyságot.
Ha ilyet tud valaki magától az elismerésre méltó.

EREDMÉNYEK
16000 MADARPÓKot említő oldal közül van 10 ahonnan érdemi információt, szakértő segítséget lehet szerezni. Ez jó annak aki új oldalt csinál? Nemtudom. De az újoncoknak tuti nem jó. Honnan tudja a szerencsétlen hogy X, vagy Ynak higyjen? Sehonnan. Mindenki magát tartja a legokosabbnak. Ebben az a gáz, hogy aztán a tinifiú megunja, felfedezi a fajfenntartás hormonális hatásainak eredményét, és csajozni kezzd. Kakil a HPra ahol a sok féligazság, sokszor kifejezetten (lásd póketetés az arachnidán).
Ez ellen harcolnom kell, a sok butaság ellen. Hogy ne az RTLKLUBos szemlélet legyen az egyeduralkodó. Hogy ne fényképről határozzon az aki 100 fajt ha ismer. Hogy ne az osszon tanácsot akinek még mindig szüksége lenne rá.

Nos összegezve: ha információt akarsz megosztani, azt bármelyik fórumon megteheted. "A-ból B-be mozgatott tudásanyag nem nő" (Fince tudásmegmaradás törvénye). Vagyis nem kell külön oldalt létrehoznod. Akárhonnan nézem a dolgot, egy frissen megjelent "internetre rászabadult tizen(huszon)éves" fehér lappal indulva ritkán köhögött ki magából sok értelmeset. Tegnap még aztsemtudom hogyan vedlik a pókom, holnap pedig könyvet akarok irni, segítsen mindenki. Ha "hozzáértők" munkáját akarod koordinálni, hogy ők neked a te neved alatt megcsináljanak egy oldalt, nos ébredj fel. :D Gondolkodj el egy cseppet, ebben NEKED mi lenne a szereped? A HTML és CSS nem ördöngősség, aki a pókokra rászánt pár évtizedet, néhány hónapot rá fog erre is szánni. Ha meg nem az sem baj. Minden hozzáértőnek megvan a maga baja és ha van ideje akkor talán a saját neve alatt kíván tevékenykedni...

Kis segítség ehhez. Remélem fferi is majd használja. A Lucid kiadta a Fact Sheect Fusion-t, ennek segítségével egy kis adatbázisba lehet rendezni a "fajainkat" ahol ugyanazt a pár jellemző tulajdonságot kell "kitölteni" (lehet elő- utótestminta, szükséges hőmérséklet és páratartalom... bármi, képpel illusztrálva). Persze egy idő után rájön az ember, hogy ez sem atomfizika, és néhány fő szabály mellett apróságok változnak csak...
Ingyenes DEMÓ letölthető regisztráció után. Kapor neked pl. az özvegyeidhez remek lehet.
A Fact Sheet Fusion miután létrehoztuk az adatbázist, és 2 kattintással hozzáadtuk a képeinket (mert ez is nagyon egyszerű), majdnem 4 kattintásra vagyunk attól, hogy a FELTÖLTÖTT adatbázisunkat HTML-be exportáljuk. Ezután ABC sorrendbe rendezett "FACT-SHEET"-eket kapunk, amit 10 alapszintű elrendezésbe tehetünk.
A DELTA nevű (erről anno a boszorkánykonyhában irtam) szoftvernél lényegesen egyszerűbb program nagyon felhasználóbarát.

Na litánia vége. Nem kívántam senki lelkivilágába belegázolni, de ami barna és büdös az jó eséllyel kaka. Ezt kimondani nemhiszem, hogy nagyobb gáz, mint kilökni egy ilyet és azt várni, mikor pislog/beszél/megy. Ha úgy gondolod, hogy valamilyen netes szösszenetedről mondtam/irtam bármit ami nem helyénvaló, szólj hozzá. Védd meg az álláspontod, ha az különbözik. Érvekkel szívesen szállok vitába. Ha azonban csak rosszul esik, hogy a minőség messze elmarad attól amit reméltél, vártál, ne rám legyél dühös. Nem én csináltam a te honlapod.

*Rúzsa Magdi dalszöveg: "Ha komputerzseni vagy, ne mondd zenésznek magad" A zenész helyettesíthető kívánalom szerint.

Mesterséges pókfonálon dolgoznak

Írja az index hírportál.

Szó mi szó, nem újdonság az információ, hiszen nem egy kutatócsoport szenved az ügyön igen régóta. Eddig nem sok sikerrel...

Célirányosan rákeresve valóban megvan a cikk:

Ken N. Savage and John M. Gosline
The effect of proline on the network structure of major ampullate silks as inferred from their mechanical and optical properties
J Exp Biol 2008 211: 1937-1947.



Továbbiakban, pedig idézet az indexről:

"Biológusok szerint a kevés prolint tartalmazó pókfonál egy merev rugóra, míg a prolinban gazdag fonál inkább gumiszalagra hasonlít.

A pókfonál erősebb, mint az acél, miközben jobban nyúlik, mint a kevlár - nem csoda tehát, hogy az anyagipar hőn áhított vágya elsajátítani az előállításának fortélyait. John Gosline biológus szinte egész munkássága során a számtalan különböző fonáltípus közül a legerősebbet tanulmányozta, amelyből a "vontatókötelek", valamint a háló kerete és sugarai készülnek.

Két pókfaj, az Araneus diadematus és a Nephila clavipes ezen fonalainak fehérjefelépítését vizsgálta meg, és egyetlen lényegi eltérést fedezett fel: Az araneus fonalában sokkal több a prolin nevű aminosav. Eredményeit a Journal of Experimental Biology című szaklapban adta közre.

Tanítványával együtt megvizsgálták a két pókfonál mechanikai tulajdonságait, és arra a következtetésre jutottak, hogy szárazon szinte ugyanúgy viselkednek a prolintartalomtól függetlenül. Nedves környezetben azonban teljesen másképp reagáltak: az araneus fonala sokkal jobban összeugrott és megduzzadt, mint a kevés prolint tartalmazó nephilafonál, míg utóbbi tízszer merevebb volt nedvesen, mint az előbbi. A fehérjék szerkezetét vizsgálva pedig kiderült, hogy a nephila fonalában azok sokkal rendezettebbek voltak, mint az araneuséban - nedvességtől függetlenül. A nedves fonalakat megnyújtva a nephila-fonálban sokkal inkább nőtt a szervezettség foka, mint a másik fajéban.

Gosline szerint a prolin aminosavról ismeretes, hogy megszakítja a fehérjék háromdimenziós szerkezetét, tehát a sok prolint tartalmazó fehérje sokkal kesze-kuszább lesz, mint az, amelyikben kevés van. Az araneus fonala 16% prolint tartalmaz, leginkább a fehérje kristályos struktúráinak kapcsolódási pontjainál - ettől lesz rugalmasabb a fonál. A nephila fonala viszont csekély prolintartalmánál fogva merevebb.

Elméletét demonstrálandó, a biológus a nedves fonalakat megnyújtotta, miközben 10 és 30 °C közt változtatta a hőmérsékletet, és mérte a nyújtott állapot fenntartásához szükséges apró erőket. A nephilafonál esetében az erő nem változott, míg az araneusnál a hőmérséklettel egyenes arányban nőtt. Ez bizonyítja, hogy a kevés prolint tartalmazó pókfonál egy merev rugóra, míg a prolinban gazdag fonál inkább gumiszalagra hasonlít."

Forrás:

http://index.hu/tudomany/mstp080616/

Megj: Az idézetben szereplő fordítást az index fordítója végezte, aki mint a szövegből is kitűnik nem szakember. Ha a nyilvánvaló hibákat kijavítom a szövegben (pl. génusz nagybetű) az viszont már átirat.

Tekintve, hogy ez kopipészt a következő dolgokat tegyük hozzá:
Araneus diadematus - Koronás keresztespók
Nephila clavipes - Aranyhálós keresztespók (úgytom nemigen van magyar neve)

Wolfenstein

A héten kiszaladtam kicsit körülnézni a szálkai erdőhöz. Sajnos túlságosan fújt a szél ahhoz, hogy komolyabb szabadtéri makrofényképezésre gondoljak, ezért kerestem magamnak olyan témát, amit az erős szél kevésbé befolyásol. Szerencsére a farkaspókok mindig kéznél vannak :).

Itt voltam ( 46°16'51.00"N 18°40'8.31"E)...előttem bozót >>> szőlő >>> Szekszárd



mögöttem szőlő >>> erdő >>> Mecsek



Lycosidae negyedes:



oldalról:



wölfin rakománnyal:



a rakomány közelebbről:



Lycosidae "desert camo":



Végül kicsit más...

Hamvaspók (Dyctina sp.)



Fürgekarolópók (Philodromus sp.)



A képek 640 pixel szélességben itt találhatóak:

http://www.maxinet.hu/madarpok/viewtopic.php?t=1120&start=15