Na ma úgy tűnik besoroltunk a Vlagyivosztok jégtötő mögé. Végre a WSCvel kacsolatban értelmes kérdéseket kaptam (Fince kérdései ezekbe nem számítanak bele, bár hasonlókat szokott, de azért ő más szinten kérdezősködik). Rockermaty kérdéseit félkövérrel emeltem ki, a válaszokat semmivel.
Halihó,
csak gyorsan az egyes kérdésekre reakciózom.
"Mygale f. Latreille, 1804a: 160 (D).":
Halihó,
csak gyorsan az egyes kérdésekre reakciózom.
"Mygale f. Latreille, 1804a: 160 (D).":
Eredetileg Latreille írta le 1804-es első (a) cikkében a fajt M. fasciata-ként a cikk 160. oldalán.
A (D) descrition - leírást jelent. Majd átírom a posztban ez félreérthető, nemcsak az eredeti leírást jelenti a D hanem mindazon leírást amit figyelembe kell venni.
"Mygale f. Hahn, 1835: 65, f. 157 (Df).":
A (D) descrition - leírást jelent. Majd átírom a posztban ez félreérthető, nemcsak az eredeti leírást jelenti a D hanem mindazon leírást amit figyelembe kell venni.
"Mygale f. Hahn, 1835: 65, f. 157 (Df).":
Hahn 1835- ös cikkének 65. oldalán a 157. ábrán leír(ábrázol) egy nőstény példányt, és mivel ott a D- betű ezért ez az első leírás úgy, hogy az egyed nemét is megállapította? Illetve itt nem jelölik, hogy hanyadik táblán van az ábra. Ezek szerint ez nem kötelező/egyértelmű/rosszul értelmezem az egészet?
Hahn 1835ös cikkének 65 oldalán kezdődik a leírás, a 157 ábra pedig ezt a fajt ábrázolja (vélhetőleg nem rendezték táblákba a rajzokat)
"Mygale f. C. L. Koch, 1841a: 41, f. 717 (f).
Hahn 1835ös cikkének 65 oldalán kezdődik a leírás, a 157 ábra pedig ezt a fajt ábrázolja (vélhetőleg nem rendezték táblákba a rajzokat)
"Mygale f. C. L. Koch, 1841a: 41, f. 717 (f).
Scurria f. C. L. Koch, 1850: 74.":
Még mindig M. fasciataként Koch 1841-es első cikkében a 41. oldalon ír a fajról, a 717. ábrán is ez van és ő is egy nőstény példányt ír le, majd 1850. évi egyetlen cikkében a fajt áthelyezi a Scurria nembe a 74. oldalon.(?) Csakhogy nem értem, hogy az 1841-es cikkben mi az extra a rendszertan szempontjából, hiszen bár a cikket persze nem olvastam, de innen semmi újat nem tudok leolvasni,
A koncepció a hibás. nem kell szigorú értelemben véve ÚJAT közölnie egy leírásnak, hogy taxonómiailag figyelembe vegyék. Egy egy fajról több tucat leírás létezik jobb esetben. Ráadásul ez ugye nem is rendszertan hanem taxonómia. Leírás elnevcezés és nem a rendszerezés a fő cél. Ebbe általában egyik génuszból a másikba pakolgatás még benne van.
márpedig felteszem egy egyszerű publikáció csak nem kerül be a WSC-be (vagy mégis? (Apropó: ezeket a cikkeket hol lehet megszerezni angol/német/magyar nyelven?).
A WSC tartalmazza (kis hibaszázalékkal) mindazon cikkeket melyek megfelelnek a nevezéktani Kódex "publikáció" kritériumának, függetlenül attól hogy milyen minőségű a cikk. Ha a faj azonosítására alkalmas információt (ez pl. az ivarszervrajz) tartalmaz, bekerülk a WSC-be.
Koch németül publikált és természetesen SENKI sem fordította le. Egyetemi/múzeumi könyvtárakban lehet ilyeneket fellelni természetesen nem adják oda ezekete a régi cikkeket akárkinek. Esetleg a neten némelyik fenntvan.
"P. f. Pocock, 1899a: 87, pl. 7, f. 2 (f).
A koncepció a hibás. nem kell szigorú értelemben véve ÚJAT közölnie egy leírásnak, hogy taxonómiailag figyelembe vegyék. Egy egy fajról több tucat leírás létezik jobb esetben. Ráadásul ez ugye nem is rendszertan hanem taxonómia. Leírás elnevcezés és nem a rendszerezés a fő cél. Ebbe általában egyik génuszból a másikba pakolgatás még benne van.
márpedig felteszem egy egyszerű publikáció csak nem kerül be a WSC-be (vagy mégis? (Apropó: ezeket a cikkeket hol lehet megszerezni angol/német/magyar nyelven?).
A WSC tartalmazza (kis hibaszázalékkal) mindazon cikkeket melyek megfelelnek a nevezéktani Kódex "publikáció" kritériumának, függetlenül attól hogy milyen minőségű a cikk. Ha a faj azonosítására alkalmas információt (ez pl. az ivarszervrajz) tartalmaz, bekerülk a WSC-be.
Koch németül publikált és természetesen SENKI sem fordította le. Egyetemi/múzeumi könyvtárakban lehet ilyeneket fellelni természetesen nem adják oda ezekete a régi cikkeket akárkinek. Esetleg a neten némelyik fenntvan.
"P. f. Pocock, 1899a: 87, pl. 7, f. 2 (f).
Scurria f. Pocock, 1900a: 192.":
A totál homály: annyi megvan, hogy Pocock 1899- es első cikkében 87. oldalon 7. táblán, 2. ábrán egy nőstényt ábrázol. No de mi ebben a pláne? Ezt megtette Koch 50 évvel ezelőtt. Végképp nem értem, hogyan lett Pocock által újra Scurria a Poecilotheriából, ráadásul ezt a Scurria nemet nem találtam a WSC elején lévő "in synonymy" részben sem.
Mondjuk ugy ahhoz, hogy lásd, hogy Scmidt kriksz kraksz ábrákat rajzol Bertani meg bazi jókat, tudnod kell mindkettőről...
Megintcsak egy nem az ujdonságok gyűjteménye, hanem MINDEN akármilyen szinten releváns irodalom KATALOGUSA
Mondjuk ugy ahhoz, hogy lásd, hogy Scmidt kriksz kraksz ábrákat rajzol Bertani meg bazi jókat, tudnod kell mindkettőről...
Megintcsak egy nem az ujdonságok gyűjteménye, hanem MINDEN akármilyen szinten releváns irodalom KATALOGUSA
A Scurria nemet nem szinonimizálták a Poecilotheriával, csak kiderült, hogy a fasciata nem oda tartozik. Pocock valószínű Koch munkáját használta. A lényeg: ami Pocock 1900a jelzésű cikkében szerepel arra a mai tudásunk szerint a Poecilotheria fasciata nevet kell használni.
És akinek nem elég ölelje meg a kemencét...én megölelem:
És akinek nem elég ölelje meg a kemencét...én megölelem:
"f ornata Pocock, 1899....................Sri Lanka ":
Most akkor ez azt jelenti, hogy 1899 óta az egyébként még a hobbiterrarisztikában is széltében- hosszában elterjedt P. ornatá-ból csak nőtény példányt írtak le tudományosan???
Jah, pontosan. Egy kis apró kiegészítéssel.
Jah, pontosan. Egy kis apró kiegészítéssel.
Honnan tudod, hogy nálad P. ornata van? Mert Pityu akitől vetted aki Józsitól vette aki St. Pöltenből hozta ahova Braunsweig vitte és akinek Wattaputilmeppete adta - azt mondta? Pityu látta e azt a példányt ami alapján Pocock dolgozott? Vagy bárki eme sorban? Vagy olvasta a cikket és minden kétséget kizárólag megállapította? Ez a hobbi nagy problémája hogy a kereskedelemben használt elnevezéseket (amik biztossága körülbelül olyan szinten mozog a WSChez képest, mint a koponyalékelés az agysebészethez) veszi kiindulási alapul.
Csak csendben jegyzem meg, hogy a WSC szerint, a Poecilotheria génusz TÍPUSFAJÁRÓL több, mint száz éve nem készült értékelhető ábrázolás/cikk stb.
"mf subfusca Pocock, 1895....................Sri Lanka Scurria fasciata Ausserer, 1871a: 199, pl. 1, f. 8 (m, misidentified)."
Több kérdés is felmerül bennem. Szűts Tamás cikkében a Lasiodora immanis- Xenesthis colombiana problemánál kiderül, hogy a régebbi fajnevet kell használni. Akkor itt ezek szerint azért nem maradt fasciata, mert egy olyan már volt a családban?
nem, hanem azért mert félrehatározta. S. fasciatanak határozta, mert akkor még nem ismerték a subfusca-t és ő nem ismerte fel, hogy ez új faj.
De erről hogyhogy nem tudott Ausserer?
nos ugye 1871-95ben nem volt internet, tv, telefon napi 40 km távolságot lehetett megtenni cuccostul. A Posta is elég jelzés értékű volt. Soroljam még? Azért a XIX század végéről beszélünk... ráadásul próbálj meg skorpióknak így utánajárni... A skorpiókatalógus (melynek én még a tényét sem verem nagydobra, mert vannak külön specialistái a csoportnak hazánkban, dolgozzanak ők is) nincs fennt online...
"P. gadgili (Tikader, 1977, T from Ornithoctonus) = P. regalis Pocock, 1899 (von Wirth, 1991a: 5)."
nem, hanem azért mert félrehatározta. S. fasciatanak határozta, mert akkor még nem ismerték a subfusca-t és ő nem ismerte fel, hogy ez új faj.
De erről hogyhogy nem tudott Ausserer?
nos ugye 1871-95ben nem volt internet, tv, telefon napi 40 km távolságot lehetett megtenni cuccostul. A Posta is elég jelzés értékű volt. Soroljam még? Azért a XIX század végéről beszélünk... ráadásul próbálj meg skorpióknak így utánajárni... A skorpiókatalógus (melynek én még a tényét sem verem nagydobra, mert vannak külön specialistái a csoportnak hazánkban, dolgozzanak ők is) nincs fennt online...
"P. gadgili (Tikader, 1977, T from Ornithoctonus) = P. regalis Pocock, 1899 (von Wirth, 1991a: 5)."
illetve
"mf regalis Pocock, 1899....................India
P. r. Pocock, 1899a: 89, pl. 7, f. 1 (Dmf).
P. r. Pocock, 1900c: 127, pl. 12, f. 1 (mf).
Ornithoctonus gadgili Tikader, 1977e: 308, f. 11-15 (Df).
P. r. von Wirth, 1991a: 5, f. 1-2 (f, S).
P. r. Schmidt, 1993d: 130, f. 412-413 (f).
P. r. Peters, 2000b: 84, f. 238 (f).":
Tikader 1977- ben áthelyezi (a T=transferred?)az Ornithoctonus gadgili-t, (ami valójában a P. regalis) a Poecilotheria nembe, P. gadgili néven (hiszen a régebbi fajnév marad!) és von Wirth 1991-ben leplezi le, hogy a P. gadgili=P. regalis?
Igen. Ennek általában az szokott lenni az oka, hogy senki nem tudja, hogy hogyan néz ki a P. gadgili
Igen. Ennek általában az szokott lenni az oka, hogy senki nem tudja, hogy hogyan néz ki a P. gadgili
Az idézett részben is benne van, de azért külön is rákérdezek, hogy honnan/hol lehet ezeket a WSC-ben idézett cikekket megszerezni/elolvasni?
Főleg könyvtárak, bár érdemes szétnézni a neten. Sok hobbipokász veszi a fáradságot hogy beszkenneljen régi cikkeket, de csak akkor adják szívesen oda, ha értelme is van (ahogy egyszer megfogalmazta vki: ki kell őket érdemelni). Sokra nem fogod tudni ezeket a cikkeket használni az viszont tuti, elenyésző kivételtől eltekintve.
Én DNFS-ről elég hamar leszoktam, de ha neadjisten a kérdéseimet és a rá adott válaszokat arra érdemesnek találod, kitheted oda, mert olvastam nálad, hogy ilyen lehetőség is van.
Nagyon szépen köszönöm a türelmedet, válaszaidat!
Ezuton is szeretném megköszönni a hosszú idő óta (Fince ugye már nem számít bele) várt értelmes kérdéseket a WSCvel kacsolatban és hogy rávilágítottál egy hibára.
ui: beleolvastam a doktori disszertációdba. Érdekes, olvasmányos, pedig közöm sincs az egészhez, csak annyi, hogy szeretem az állatokat :).
Köszi :D
Főleg könyvtárak, bár érdemes szétnézni a neten. Sok hobbipokász veszi a fáradságot hogy beszkenneljen régi cikkeket, de csak akkor adják szívesen oda, ha értelme is van (ahogy egyszer megfogalmazta vki: ki kell őket érdemelni). Sokra nem fogod tudni ezeket a cikkeket használni az viszont tuti, elenyésző kivételtől eltekintve.
Én DNFS-ről elég hamar leszoktam, de ha neadjisten a kérdéseimet és a rá adott válaszokat arra érdemesnek találod, kitheted oda, mert olvastam nálad, hogy ilyen lehetőség is van.
Nagyon szépen köszönöm a türelmedet, válaszaidat!
Ezuton is szeretném megköszönni a hosszú idő óta (Fince ugye már nem számít bele) várt értelmes kérdéseket a WSCvel kacsolatban és hogy rávilágítottál egy hibára.
ui: beleolvastam a doktori disszertációdba. Érdekes, olvasmányos, pedig közöm sincs az egészhez, csak annyi, hogy szeretem az állatokat :).
Köszi :D
2 comments:
hallo!
Először is köszönöm a külön post-ban adott válaszokat. Újabb kérdéseimet akkor itt tenném fel, maximum ápdételed vele a postot, vagy kommentben válaszolsz amit előre is köszönök!
1: Van értelem egy ilyen Koch cikket németről magyarra fordítani? Képes lehetek erre, magamtól vagy ilyen szintű segítséggel? Szüksége van erre egyáltalán valakinek(én, mint joghallgató maximum passzióból vagy a közjó érdekében tenném meg)?
2: Mi történt a Scurria nemmel? Egyéb családokba nem transzferrálódott, a Theraphosidae- ben nincs és nem is szinonimizálódott.
3: A Schmidt+Bertani részt nem nagyon értem, vagy hülye vagyok vagy elírtál ott valamit...
Még egyszer köszönöm a válaszokat!
üdv: rockermaty
Üdv siler,
Nekem is lenne egy kérdésem a D betűvel kapcsolatban. Én a "Taxonómiai alapfogalmak (...)" c. bejegyzésedből tanultam a "eredeti leírás" dolgot, és a WSC introjában is ez áll: The letter D indicates an original description, either of a taxon or of a previously unknown sex. Akkor ez itt most minek az "originalitására" utal?
Post a Comment