Arkys előadás

Igen. Nálunk most a csapból is ez folyik. Arkys. Aki végleg nem bír magával az a sajnos technikai okok miatt el nem hangzott előadásomat itt megtekintheti.

A berni konferencián elmondott előadás közben készült néhány kép.

Bevallom őszintén azért pakoltam most fel mindent mert a nőstényt mostmár nem szeretném nagyon piszkálni. 40-50 drozit tolt le egy hét alatt, és "ha tudna kacsintani, felrepedne a seggén a bőr".
A képanyag szerintem már elég jó nem csodálkoznék ha lenne belőle "ismeretterjesztő cikk" is. :D

>> az összes Arkys kép nagyobb méretben itt tekinthető meg<<

A nagy zabálás

A legelső saját Arkysos poszt végén a hím egy drozit (helyesen ecetmuslica) fogyaszt.


Hálistennek a kistekiben vett drozi (helyesen ecetmuslica) tenyészet is úgy beröffent, hogy akár napi 20 egyedet is feletethetnék. Nos ezzel nem volt egyedül:

































>> a képek nagyobb méretben itt tekinthetőek meg<<

Képek szó nélkül 2. rész

Az alany most a kisebbik Brachypelma schroederi növendék nőstényem

A madárpók sziszegője II.

Régi adósságomat szeretném azzal törleszteni, hogy a hangképző apparátusról szóló blogbejegyzést kiegészítettem az Eugene Simon által létrehozott kategóriákkal.
A közelmúltban közétett Bertani munka összegzésében szó volt egy új típusú stridulációs szervről, mely felvetett egy problémát. Vajon, hogyan lehetne magyarítani, illetve érdemes e?



A bejegyzés ötletét az adta, hogy a fordításban található „stridulálációs szerv” kifejezést, siler a megjelenést követően egyből lecserélte a „ciripelő szerv” elnevezésre. Míg az előbbi (gondolom én), az ő „fülét bánccsa”, addig ez utóbbi az én „oromat tisztíccsa”, legalábbis a madárpókok vonatkozásában.

Kiindulásképpen érdemes megvizsgálni a striduláció szó pontos jelentését.

A striduláció olyan hang képződés, mely bizonyos testképletek egymáshoz dörzsölése által jön létre. Az összedörzsölésre alkalmas testrészek és ezek által generált hangok állatcsoportonként különböznek.

Loksa Imre pókanatómiát is részletező munkáját átfutva nem találtam a stridulációs szerv, vagy magát a szervet alkotó képletek magyar elnevezéseit. Viszont jobban utána járva a témának felfigyeltem arra, hogy Loksa István lektorálta az 1979-ben kiadott Ulrich Sedlag, Csodálatos Rovarvilág c. könyvének 1982-es magyar fordítását, melyben az Akusztikai érintkezés c. fejezet taglalja stridulációs apparátust. Sajnos okosabb nem lettem, mivel a szervet mindig a képződött hang jellege alapján nevezik a könyvben. Így pl. a stridulációs szerv képes ciripelni, kerepelni, sikítozni, zümmögni, hegedülni…stb. Természetesen a tücsök ciripelése a legközismertebb striduláció, ezért talán a ciripelőszerv a leggyakrabban alkalmazott kifejezés.

Én madárpókot még ciripelni (vagy ahhoz hasonló hangot képezni) nem hallottam, akkor sem, ha Lissek ezt írja a Madárpókok a Terráriumban c. könyv 80. oldalán (persze látom én, hogy a pongyola fordításból származik a félreérthető kinyilatkoztatás a könyvben, de pont ezért nem ártott volna a szerző részéről utána nézni a kérdéses témakörnek).

Viszont tudnak hangosan sziszegni, vagy enyhe túlzással élve „sisteregni”, mint a fel nem robbant gránát, de hasonlíthatnám Pl. a Cithariscius crawshayi szaggatott hangképzését az udvaron éppen munkában levő rőzsesöprűhöz, vagy a Brachypelma boehmei akusztikai figyelmeztetését a levest fűszerező sószóró hangjához. A „T-rattler” csörgését már meg sem említem…

A fentieket figyelembe véve, lehetne pl. „sziszegőszervnek” hívni, de véleményem szerint madárpókok vonatkozásában a „hangkeltő apparátus” a legszakszerűbb magyar kifejezés a stridulációs szervre.

A Theraphosidae család esetében alapvetően a hangkeltő apparátus két típusát (Bertani munkájával együtt most már három) ismerjük.

Az óvilági madárpókokon a hangkeltő apparátus a csáprágó alapízének külső oldalán és vele szemben a tapogatóláb csípőjének belső oldalán (maxilla vagy korrigált nevén gnathocoxa) található.

Hangkeltő apparátus elhelyezkedése (Lampropelma sp.)



Felépítése :

Pocock rajza a Hangkeltő apparátus felépítéséről (Ornithoctonus andersoni)



I. csípő

a. varrat
b. líra
c. sörték

II. Csáprágó

d. hangkeltő sörték/tüskék

A hangkeltő apparátust alkotó kitinképletek alaktanilag génuszonként vagy akár fajonként is változhatnak. Megléte vagy hiánya pedig alcsalád szintű elkülönítést is lehetővé tesz, ezért a hangképző apparátus elsődleges és nagyon fontos határozóbélyeg. Több helyütt a hangszerek analógiájára a tapogatóláb felöli részt húroknak (lyra), míg a csáprágó felőlit vonóknak, ütőknek, pengetőknek..stb. (strikers) nevezik.

A hangkeltő apparátust alkotó képletek különfélék lehetnek: tüskék - fogak, lapátosszőrök, horgasszőrök, tollasszőrök, bunkósszőrök de alkothatja vagy kiegészítheti ecsetszőrzet (scopula) is.

Hangkeltő tüskék a csáprágó alapízének külső oldalán (Poecilotheris regalis)



Közeli kép



Bunkósszőrökből és kitinfogakból álló líra a tapogatóláb csípőjének belső oldalán (Poecilotheria regalis)



Közeli kép



Óvilági alcsaládok, melyek rendelkeznek hangkeltő apparátussal:

Ornithoctoninae: Haplopelma, Ornithoctonus, Lampropelma, Cyriopagopus, Phormingochilus, Citharognathus minden faja.

Harpactirinae: Ceratogyrus, Harpactira, Eucratoscelus, Pterinochilus legtöbb faja.

Thrigmopoeinae: Haploclastus, Thrigmopoeus minden faja.

Selenogyrinae: Euphrictus, Selenogyrus minden faja.

Selenocosmiinae: Selenocosmia, Chilobrachys, Orphnaecus, Lyrognathus, Coremiocnemis, Selenotypus, Selenotholus legtöbb faja.

Poecilotheriinae: Poecilotheria minden faja.

Újvilági alcsalád:

Aviculariinae: Psalmopoeus fajok.

Mióta Pocock 1895-ben lábjegyzetként leírta, tudjuk, hogy létezik egy másodlagos hangkeltő apparátus is, mely a tapogatóláb és az I. járóláb (ritkábban az I és a II. járóláb) között található. Az apparátus elhelyezkedése, nagysága és felépítése génuszonként változhat. Legtöbb esetben nem annyira jól elhatárolható részekből álló képlet, mint az elsődleges hangkeltő apparátus. Gyakran csak néhány tollasszőr alkotja.

Ez a típus leginkább az újvilági madárpóknemeket jellemzi, de a szabályt erősítő kivételként pl. az afrikai Eumenophorinae ( Cithariscius, Monocentropus, Myostola, Eumenophorus, Phoneyusa, Hysterocrates, Loxomphalia, Encyocrates, Loxoptygus) alcsaládot alkotó madárpókfajok is másodlagos hangképző apparátussal rendelkeznek..

Másodlagos hangkeltő apparátus elhelyezkedése a tapogatóláb külső és az I. járóláb belső oldalának csípőjén, tomporán és combján (Theraphosa apophysis)



Másodlagos hangkeltő apparátust alkotó tollasszőrmező a tapogatóláb combízének külső oldalán (Theraphosa blondi)



Remélem e bejegyzés által kézzel foghatóbbá válik a Bertani által közétett, harmadlagos hangkeltő apparátusnak aposztrofálható anatómiai képlet jelentősége, illetve talán némi segítséget nyújt a rendszertani leírások könnyebb értelmezéséhez és a madárpók határozás mikéntjének megértéséhez.

Felhasznált irodalom:

Loksa Imre. Pókok I.- Araneae I. Akadémiai Kiadó – Budapest, 1969

Pocock, R.I. 1892. Supplementary notes on the Arachnida and Myriopoda of the Mergui Archipelago: with descriptions of some new species from Siam and Malaysia. Jour. Linn. Soc. London 24: 316-326. [p. 317, pl. 22, f. 1-3].

Raven, R.J. (1985). The spider infraorder Mygalomorphae: Cladistics and systematics. Bull. Am. Mus. Nat. Hist. 182:1-180.

Sedlag Ulrich: A csodálatos rovarvilág
Natura 1979.

Smith, A.M. 1990. Baboon Spiders: Tarantulas of Africa and Middle East.
Fitzgerald Publishing, London.

Smith, A.M. 1986. The Tarantula: Classification and Identification guide.
Fitzgerald Publishing, London.


Hangkeltő apparátus a tapogatóláb csípőjének belső oldalán (Poecilotheria metallica)


Mivel a madárpókokon található hangkeltő apparátus ismertetésekor nem állt szándékomban túlbonyolítani a leírtakat, egyelőre nem tértem ki más szerzők által létrehozott, részletezőbb leírásokra. Most megteszem, mert a lehető legteljesebb képet szeretném adni a témakörről. Ezért második részként ismertetném Eugene Simon kategóriáit is, hiszen e témában az ő neve is megkerülhetetlen.

Simon 1903-ban vetette papírra az általa felállított ketegorizálási rendszert, amelyben a hangképző apparátus 4 típusa szerepel.

I: az első típust a Mygale stridulans (Chilobrachys stridulans) nevű madárpókról írta le. A képletek a csáprágó és a tapogatóláb csípőjén helyezkednek el, melyeket az állat egymáshoz dörzsöl. A csípő belső oldalán a varrat alatt egy enyhe törés található, melyben hengeres kitintüskék ülnek. A tüskék hosszától és hegyességétől függően változó hangfrekvenciákat képes a pók létrehozni. Ez a típus található a Selenocosmia, a Chilobrachys, az Orphnaecus, a Psalmopoeus és a Poecilotheria génuszban található madárpókfajoknál.



I. típusba tartozó hangkeltő apparátus a csáprágó alapízének külső illetve a tapogatóláb csípőjének belső oldalán


II: A második típusban a képletek éppen fordítottjai az előzőnek. Itt a csáprágó alapízének a felszínén találhatóak meg a hangkeltő tüskék és a tapogatóláb csípője működik dörzsfelületként. Ilyen képletei vannak az Ornithoctoninae és a Thrigmopoeinae alcsaládoknak. A csáprágón található hangképző apparátus csoportba rendeződött 4-6 hosszú, tollas sörtéből és széles, szintén tollas, de rövid ecsetszőrzetből álló mezőből tevődik össze. Hasonló tollas ecsetszőrzet található a Harpactirinae alcsaládnál is. A Thrigmopoeinae alcsaládhoz tartozó madárpókfajoknál a csáprágó alapízének külső felszíne jobbára kopasz, a hangeltő sörték a vájulatot határoló ajakrojt mentén figyelhetőek meg.



II. típusba tartozó hangkeltő apparátus a csáprágó alapízének külső illetve a tapogatóláb csípőjének belső oldalán


III. A harmadik típusú hangképző apparátus a tapogatóláb csípőjének külső felületén található, mely érintkezik az első járóláb csípőjének felületével. Ehhez a csoporthoz tartozik az Eumenophorinae alcsalád és néhány génusz a Theraphosinae alcsaládból (Lasiodora és a Grammostola).

IV. A negyedik típushoz tartozó hangképző képletek szintén a tapogatóláb és az első lábak között találhatóak, viszont az érintkező felületek a tomporon találhatóak (pl. Acanthoscurria, Theraphosa…stb.).

Simon megjegyzi, hogy a hármas és négyes típus egyszerre lehet jelen néhány génusz esetében.

----------------------

Látható, hogy Simon leírása hasonlít Pocock két ketegóriájához, csak ő ezeket még további kettőre választotta szét a hangkeltő szőrök elhelyezkedése szerint. A Simon által leírtakat a teljesség kedvéért érdemes kiegészíteni az azóta eltelt idő alatt megszerzett újabb ismeretekkel.

- Az egyes alcsaládoknál/génuszoknál a csáprágók alapízei között, a belső oldalak felületén is találhatóak hangeltő képletek. Ilyen a Harpactira génusz ( tollas ecsetszőrzet), a Selenogyrinae alcsalád (bunkós szőrök vagy kitintüskék) és a Selenocomiinae alcsalád (együtt az I. típussal) pl. a Coremiocnemis génusznál (Raven 1985).



Hangkeltő apparátus a csáprágók alapízeinek belső oldalán


- Hangkeltő apparátus található a Theraphosa génusz I. és II. járólába között (Bertani 2001).

- Az Eumenophorinae alcsaládot alkotó madárpókokon szintén megfigyelhető a hangkeltő apparátus az I. és II. járóláb csípőinek egymással érintkező felületein (Raven 1985).

Most akkor ezt a két bejegyzést összegyúrva nagyjából meg is volnánk. Akinek kérdése van, tegye fel a kezét.

Irodalom:

Simon, E. 1903: Histoire Naturelle des Araignées. Deuxième édition, Tome 2, fascicule 4. Paris:
669-1080.

Raven, R. 1985: The spider infraorder Mygalomorphae (Araneae) : Cladistics and systematics.
Bulletin of the American Museum of Natural History, 182 (1): 1-180

VOL, F. 2002: Stridulation in tarantulas. J. Br. Tarantula Soc. 18. (1):. 21–27.

Bertani, R. 2001: Revision, cladistic analysis and zoogeography of Vitalius, Nhandu, and
Proshapalopus; with notes on other theraphosine genera (Araneae, Theraphosidae).
Arquivos de Zoologia 36 (3): 265-356.

A ZETETOSZKÓP

Most jött nemrégiben a TAXACOM levlistán Richard Zander észvesztően egyszerű megfogalmazása a zetetoszkópra. Aki nem tudná mi a zetetoszkóp az keressen a zetetoscope kifejezésre. Így is NULLA találata lesz a googleban (zeteto = vizsgál, görögül). Nos a zetetoszkóp téma a MI a faj (örökkön örökké felbukkanó, kicsit a "vedlés után 2 napja még nem eszik a pókom" kérdésre hajazó) téma kapcsán cuppant fel. Így Richard segítségével most el tudom magyarázni, mit csinál egy taxonómus. És hogy csinálja.


Nyomd meg a PIROS gombot. Gyűjts/szerezz be egy rakat példányt, legyen köztük névhordozó Nyomd meg a NARANCSSÁRGA gombot. Válogasd szét a példányaidat csoportokba, bármilyen erre alkalmasnak ítélt módszert/technikát alkalmazva.
Nyomd meg a SÁRGA gombot. Állapítsd meg az evolúciós rokonsági kapcsolatokat, bármilyen erre alkalmasnak ítélt módszert/technikát alkalmazva.
Nyomd meg a ZÖLD gombot. Nevezd el a kisebb csoportokat, amik evolúciósan összetartozónak tűnnek, a legelső elérhető érvényes névvel, a többit meg tedd a szinoním listába. Ezután valamilyen hasonlóságot alkalmazva rendezd a csoportokat egy hierarchikus rendszerbe, úgy hogy elkerüld a konvergenciát, bármilyen erre alkalmasnak ítélt módszert/technikát alkalmazva.
Nyomd meg a KÉK gombot. Írd le mit csináltál.
Nyomd meg a LILA gombot. Küld el egy tudományos újságba.
Ha elfogadták a cikked nyomd meg az IBOLYASZÍNŰ gombot. Egy csengő fog megszólalni.

Ha nem fogadták el nyomd meg a PIROS gombot...

Az eredeti:
Press the Red button. Order specimens including types.
Press the Orange button. Sort specimens and types into groups using
whatever techniques seem appropriate.
Press the Yellow button. Decide evolutionary relationships using
whatever techniques seem appropriate.
Press the Green button. Name smallest distinctive groups that seem
evolutionarily coherent with the earliest name of an included type, then
put other type names into synonymy, and arrange a hierarchy of groups
using similarity and avoiding convergence with whatever techniques seem
appropriate.
Press the Blue button. Write this up.
Press the Indigo Button. Send to a publisher.

If accepted for publication, press the Violet button. A bell will ring.
If rejected, press the Red button.

Figyelem, bár a HUMOR a cimkék között szerepel, ez kicsit geeky vagyis szakmai humor...

mint akár ez is:

Forrás: SCIENCE made stupid
Fordítás: induktív tudományos módszer:
Készíts el egy hipotézist
Pályázz támogatásért
Végezz kísérleteket, a hipotézised alátámasztására
Alakítsd az adataidat a hipotézisedhez
Publikáld

Deduktív tudományos módszer:
Készíts el egy hipotézist
Pályázz támogatásért
Végezz kísérleteket, a hipotézised alátámasztására
Alakítsd hipotézisedet az adataidhoz
Dátumozd vissza a javított hipotézidet
Publikáld.

Nem az a gond, hogy nagy az isten

állatkertje, hanem hogy ilyen alacsony a kerítés.
Úgy tűnik mégsem lehet nélkülük írni a blogot:
Többek kérésére újfennt itt a két fikagép, hogy paradiccsal (igen paradics, és ha az enyém akkor az az én paradicsom) boritsa az arra érdemeseket. A figyelem felhívásáért Yareust illeti a köszönet. Lehet kattintani:

Bár Magyarországon nem őshonosak, azért sok skorpiótartó jut a Kádár medence Magyarország politikai határain belülre is. Van fórumuk is ami ITT található. Megmondom őszintén nem nézelődtem szét ott de az oldal szép.
No ennyi felvezető után nézzük meg EZT
A kaposvári terrárium vezetője nyilván ért valamihez. Nos a skorpiók nem tartoznak ezen dolgok közé. Ennek ellenére Pécsi Tibor bevállalta, mint Pandora. Ki is nyílott a doboz...

Az inkriminált részek félkövérek

Én már akkor kezdtem összehúzni a szemöldököm amikoron az "Ő mostmár őőő a felére összeesett, ahogy fogy belőle a víz." Polgárjenő szintű mondat a fószer száját, míg a szerencsétlen skoresz teteme a 12os facsavar tiplivel műanyag dobozát ekkor elhagyta.
"Hát ez ilyen jó 3 centis vót" (6 kilóméter légvonalba' de tok egy rövidebb utata a kertek alatt), "és kivállóan lehet látni a méregtüskéjét" (akárcsak a lábait ráadásul abból nyóc van!) "És akkor mekkora volt amíg élt légyszíves mutasd meg?" (a skoresz úgy 3 cm csávó mutat 5-öt...)"tehát valóságba tehát ekkora volt" (Hofi mondta, hogy az a mondat ami úgy kezdődik, hogy az az igazság az tutkó svindli... különben minek hangsúlyoznád?)

Aztán a kivire ráfektették a szerenmcsétlent, mint Sir Kán bőrét a Gyűlés sziklájára (olvassunk fiatalok...) és el is kezdte a kaposvári krokodilsziget (a magyar Stiv Örvájn vóna?) osztani azt észt a követekező kérdésre:
"Arra kérlek azt mond el, szerinted ez milyen skorpió lehetett?"
"Ez a kis pici skorpió nyilván a ragadozó skorpiók" (még szerencse, hogy nem a fotoszintetizáló, dögevő, esetleg vérszívó skorpiók note bene ekkor még nemtudtam hogy lesz rosszabb) közé tartozik, ami annyit jelent (nah itt hirtelen felzuhant az érdeklődésem, a ragadozó vajh mit jelent?), "hogy más rovarokkal táplálkozik" (így tudtam, meg, hogy az oroszlán NEM ragadozó - hacsaknem a motorozás közben lenyelt muslicákat valaki ide veszi. Mondjuk az is igaz, az oroszlánok ritkán motoroznak). (Itt erős késztetést éreztem a diplomám visszaadására)
Aki nem tudná kép a ragadozóból:

"A nagytermetű skorpiók még akkorára is megnőnek mint egy cipő." OMFG (de az a kérdés kinek a cipője az enyém 46os, Zarándé 21es) "azok növényevők gyümölcsevők" (ekkor kezdtem azt hinni, hogy ez egy MÉDIAHEKK, de sajnos nem).
Aszondja tovább "Több, mint 220 fajta skorpió él a világon" (nah hogy most itt az 1500 ismert fajra, vagy a 170 génuszra gondolt nemtom)
Itt elcsattant nálam a külső limbikus kör néhány dendritje, ugyhogy már csak a fikareflexeknek köszönhetem a létezésem (nah meg a "100 rocklegenda a 90es évekből" válogatás usbnek). Mégis az, hogy néhány mondat mégis átlépte a kisütött agyam ingerküszöbét az a "tájékoztatás" szinvonaltalanságát jelzi.
Persze sikerül kihozni hogy vérskorpió volt szegény kis csóringer...
Mérges a skoresz, de hogy a 10 legveszéjösebbe benne van-é azt nem tudom megmondani, mert nem tudom meghatározni. No ezt lefordítom egyszerűbbe, hogy én is megértsem (ugye agyilag leharcolt ez a video pedig csak 2:48 nál járunk a 4:34ből).
Ez a golyó KÉK, de hogy ultramarinkék, vagy neonkék azt nemtudom mert VAK vagyok...
Nemcsoda, hogy nemtudja, hiszen "komoly 1-2 hónapos munka kell, hogy egy ilyen rovart (ajajajajajaj) az ember a helyére tegyen a rencertanba. Most mi van? Határozunk vazze, vagy gyúrunk wazze?
A skorpiók a legszívósabb rovaroknál feladtam. Az eleje vicces volt, de aztán rájöttem hogy ez nem trópusi iccaka, nem mert az ugyan sötét, de tele van élettel. Ez már az űr kategória: a sötét és az üresség bomlasztó csendje. Nihill a köbön.
Meguntam.
Inkább menek CSzni, vagy szélmalomharcolni Don Quihote de la Mancha el Condios é magnífica oldalán. Mert van még vagy 200 ezer egyéb dolog amivel időt tudok elcseszni.
Aki hallja adja át jusson már el valami olyan oldalra ahol ez a szar fenntvan és kommentezni lehet, mert én nem találtam ilyet.

T butchery vol. 2

Miután a Lampropelma violaceopes adult hímem a földi élet viszontagságait égi örömökre cserélte, nekiláttam az ő testfelépítésének jellegzetességeit megörökíteni. Mivel a fajjal kapcsolatos részletes szemléltető munkával még nem találkoztam, kicsit alaposabban szemügyre vettem...

Akit érdekelnek a részletek, az a madárpókforumon IDE kattintva negszemlélheti őket.

T-boy meghozta a kedvem ilyen képfeltevésre...

Csakhogy Zoozda is kitérjen az ő hitéből, néhány képet készítettem a Brachypelma albiceps Pocock, 1903 egyik szépes-szép pédányáról. A DNFSre is feltettem a 800 pixeles (nagyobb) képeket. Nagyon sokat szenvedtem az állattal - nah nem mintha hisztizett volna, igazán türelmes modell volt, hanem mert eszement fényviszonyai vannak, ha az előteste nem égett ki akkor hátul lett sötét, ha hátul szépszínű volt akkor elöl égett ki...






Persze nemcsak ilyet fotóztam...
Latrodectus menavodi Vinson, 1863 a 800 pixel széles képek ITT


Ami nem a fehér pöttyöktől az hanem amiért Jeremy Miller lefotózta a palpuszt is :D
KATT ide a képért