Mi van a képen...

Lássuk (balról jobbra és fentről lefelé:) ):


Slave villanó ernyővel és tartófoglalattal.



Ami egy lámpaállványra van erősítve.



Canon EOS 30D váz.



Sigma 105mm f/2.8 EX DG Macro objektívvel (ITT már írtam róla bővebben).



Távkioldó



Vakukábel



4 állású makrósin



Manfrotto 804 RC2 panorámafej



Manfrotto 055 PROB tripod



Canon 580EX Speedlight vaku



Halál egyszerű diffúzorként az a habosított anyag, amit a laminált parketta alá raknak.



A vaku egy Hama kameraállványra van helyezve.

Ezenkívül még látható a képen orosz összecsukható kempingasztal, kishalfogó háló és egy egyenes csipesz (30cm).

Lampropelma nigerrimum

juv. Lampropelma nigerrimum



Aki látogatja a külföldi fórumokat, annak nem lesz újdonság ez a bejegyzés, viszont érdemes a téma egy röpke poszt erejéig, mivel a Délkelet-Ázsiai fánélő madárpókok az utóbbi években kezdenek szélesebb népszerűségnek örvendeni a hobbisták körében.

A Lampropelma nigerrimum nem ismeretlen faj a tudomány előtt, hiszen Simon 1892-ben már leírta e pókot, amely így génuszának típusfaja lett.




Simon, E. (1892a). Histoire naturelle des araignées. Paris, 1: 1-256.

Az újrafelfedezése 2007 novemberében Jean-Michel Verdez és Christophe Bauduin által történt meg egy kis indonéz sziget - Sangihe monszun erdeiben.

Volker von Wirth végezte el a talált egyedek összehasonlítását a névhordozó típussal és nem talált lényeges eltérést az összehasonlítás során.

Jean-Michel Verdez sikeresen szaporította e fajt fogságban, ezért kis szerencsével, a Lampropelma nigerrimum stabilan megvetheti a lábát a hobbisták gyüjteményeiben. A fenti képen szereplő fiatal állat is ebből az "eresztésből" származik. A pókok A-ból B-be történő eljuttatását köszönöm Márton Ferencnek (Madárpók Bt. ).

A jövőbeni kereszetezett állomány elkerülésének érdekében fontos mejegyezni, hogy a Lampropelma nigerrimum nem azonos sem a Lampropelma sp. "borneoval" sem a "sulawesivel".

Továbbá, ezúton kívánok mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikeres, Boldog Új Esztendőt.

>>Cyrio-Lampro témáról itt írtam bővebben<<

Önök kérték

Érdeklődtetek e bébi versicolor fotójának elkészítésének hogyanjáról. Ezért lőttem egy képet az eszcájgról. Az említett fotót sokkal egyszerűbben is el lehet készíteni pl. egy erősebb asztali lámpa segítségével (talán a diavetítő is megfelelő erre a célra), maximum a fényét kell egy kicsit "megszórni". Szóval nem kell megijedni, nem szükségeltetik ennyi ketyere az eredményhez, én itt csak teszteltem a lehetőségeket és a beállításokat, ennek eredményeként (méggyönyörűbb szóval: melléktermékeként) született a fotó.

Meglepi karira

Bár általában rendkívül sokat agyalok, hogy olyan címet adjak egy posztnak hogy arról előre semmit ne áruljon el, ugyanakkor miután az emberfia (vagy lánya) elolvasta a posztot azért mégiscsak jellemzőnek lássa azt, most nem így van. Egyszerűen ez a karácsonyi mizériás előkészületes semmire semmi idő és türelem és amugyis ez karácsony mentalistás minden energiám felemésztette, így nesztek kiderül rögves karácsonyi meglepiről lesz szó. A meglepit a svájciak kapták akiknél a Macrothele calpeiana került elő Luzern környékén! Szabadban, bár nem messze egy egzotikus kertészettől.
Íme a példány akit már nem tüntetnek ki újévkor...

A Macrothele génusz a Hexathelidae családban tanyáz, akárcsak pl a sokkal hiresebb vagyis hírhedtebb Atrax robustus alias Sydney tölcsérhálós pók. Európából Spanyolországból ismert (a wsc szerint) de már Portugáliában is megtalálták (tavaly, tiszta update vagyok)
Aki egy kicsit is jobban érdeklődne Gallon ismertetőjébe futhat bele a neten, amiből nagyon sokmindent megtudhat.
Hát a svájciak a csoki és a bicska (na meg a horogkeresztes aranytömbök mellé) ezután a Hexathelidae családot is betehetik a fa alá...
A fáról jut eszembe megyek beleteszem a talpba...
addig is mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánok

Távol Afrikától - AFRAS

Távol Afrikától is értesítést kaptam, hogy az afrikai pókászok nyüzsiznek. Vagyis felmentek a netre. Eddig is volt fennt az éves találkozókról egy kis ezazamaz de most egy kicsit összeszedettebb dolgot tettek fel.

Néhány menüpontra felhívnám a figyelmet:
African arachnida database ami 1997től megy,és bár a Myriapoda is benne van azért az mégsem aktív.
A Researchers ahol ismerősökre bukkanhat az ember
Az éves bontásban a releváns cikkek jegyzéke ahol szintén lehet olyat találni amiről már volt szó (esetleg a szerzője itt blogol)
Books ahol néhány releváns könyet sorolnak fel
A Newsletters ahol a 2008as számban Gallonbácsi és a madárpókkutatás külön cikket kapott... akárcsak a tervureni Africamuseum (ahol félévet töltöttem el vendégkutatóként) illetve Anthony Russell-Smith aki ékes bizonyítéke annak hogy NEM kötelező a biológusdiploma az igényes pókkutatásnak (bár arra a Fince is jó példa) :P illetve az idei abstractszekció is helyet kapott
A képszekciót külön nem emelem ki...
Szóval aki megunta hogy mindig itt legyen, kattintson, mert azt érdemes... pláne szereti a pálmafáÁák, fekete nőŐők úóÓÓ AfrikátÜdv:

s

A taxonómia kudarca

Nehéz megállni, hogy ne vonjak párhuzamot a fennti - a FAIL BLOGról származó - kép és a hobbisták kodaktaxonómiája (akár hazai pókokra akár madárpókokra vonatkoztatott) között. Nem is bírtam ki...

Fordítás:
"Ezt a macskát találtuk:
fekete + barnás szürkés
- hím - nincs nyakörve
- nem valami barátságos, lehet, hogy megijedt
- és nem is szobatiszta :(
- a Sunset blvd-n találtuk
- ha a tiéd, hívj... "

Ui: új címkénk lett ezzel a poszttal: "a nyúlon túl".

Mi a lényeg a karácsonyban?

Ez egy meglehetősen egyszerű kérdés, melyre a választ akármelyik ovodás kapcsiból rávágja... az AJÁNDÉÉÉK.
És ennek egészen pontosan mi köze is van az arachnológiához? Kattints és kiderül...
Ugye ajándékot pézé bármelyik rajozós győzike tud venni. Na de CSINÁLNI? na ahhoz már gógyi kell.
Az egyik legjobban menő ajándék ilyenkor így az év vége felé, amikor a karácsony is van, a falinaptár. (Ugye húsvétkor is lehetne ilyet adni, de akkor valahogy kevéssé aktuális.) A net rogyásig van az egyedinaptár lehetőségét felkínáló, azonban meglehetősen borsos árú (3000-tól határ a csillagos ég) hirdetésekkel. Szóval ha igazán rád jellemző és frankónéró, ugyanakkor saját készítésű ajándékot szeretnél adni szeretteidnek (esetleg munkatársaidnak, vagy haveroknak) akkor a saját készítésű fotóidból, saját magad készítette naptárlesz a tutkó ajándék. Igen ám de hogy a túróba fogjon neki az emberfia? Hát aki PS-sel rendelkezik, az mondjuk elindulhat innen, Trimoon's blogjáról ahol ő közreadta az ő kicsi templatéját, magyarul naptársablonját (kevésbé PSesek a Microsoft Office PUBLISHER, vagy POWERPOINTot is használhatják). Ebbe szépen válogasson bele az emberfia 12 (az adott hónaphoz azért valahogy köthető) képet, beleszúrja, és vagy irány a bármelyik fotónyomtató (DM, MediaMarkt, stb.), vagy az otthoni fotónyomtatón is ki lehet pattintani a témát.
Én ide deriváltam le a magamét, amit nyugodtan lehessen megkritizálni, mi miért jó/avagy nem benne. Ha meg neadjúristen valakinek bejön, szóljon elküldhetem a nyomtatható minőséget.













Ui: a május javítása folyamatban van
Ui: javítva. Csak hozzávetőlegesen, a naptár elkészítése ~ 4-5 óra, a végeredmény - nálam egy 600 megás PSD file. Nyilván kisebbel is meg lehetett volna oldani.

Hely hiány

Egy 2.5 éves külföldi ösztöndíjból hazaköltözni mindig nagy macera. Pláne ha rájössz, hogy 200 cuccod van de csak 100nak van hely... Komolyabb érdeklődők részére most néhány duplikátumtól, nem használt könyvemtől megszabadulok. Mielött valaki végigolvassa a dolgot, néhány plussz információ: ezeket a könyveket, cikkeket különböző helyekről vadásztam vadászom össze, főleg online antikváriumokból. A nevem egy pecsét formájában benne van, mindegyikben de amúgy főleg a polcon pihentek, vagyis kímélt állapotban vannak. Most (mivel a legtöbbjük két példányban van meg) feleslegessé váltak a polcon, így a következő lehetőségem van: vagy felviszem a padlásra porosodni, vagy eladom őket. Az árak (pláne a külföldiekkel összehasonlítva) bár mi magyarok elég sóherok vagyunk ilyen téren, meglehetősen barátinak számítanak (és akkor még az egyes művek beszerezhetetlenségéről nem is beszéltem). Mivel nem nyerészkedni akarok a dolgon, legfeljebb lekerülnek porosodni, de kótyavetyéről itt nincs szó. Félreértés ne essék nem szándékozom kétségbeesetten eladni ezeket.

A következő tételek eladóak, vagy személyes átvétellel Pesten vagy postázom.

TÉTEL #1
Cím: Raven, R. J. (1985). The spider infraorder Mygalomorphae (Araneae): Cladistics and systematics. Bull. Am. Mus. nat. Hist. 182: 1-180.

Ez a klasszikus mű egy komolyan madárpókokkal foglalkozó kicsit szakmaibb érdeklődésű hobbista polcáról nem hiányozhat.
Kifogástalan állapotú példány ára 15000 HUF.

TÉTEL #2:
Elkelt

TÉTEL #3:
Elkelt

TÉTEL #4:
Végül de nem utolsósorban a Pöci biblia, ami nem rossz, bár szakmailag messze elmarad a többitől, egy hobbistának rengeteg infót tartalmaz, és ha nem taxonómiai műként hanem hobbikézikönyvként nézem akkor egy komoly munka.
Ornamentvogelspinnen: Die Gattung Poecilotheria. Biologie, Pflege, Zucht, Erkrankungen Author(s): Krehenwinkel, Henrik; Märklin, Thomas; Kroes, Thorsten; Krehenwinkel, Henrik; Märklin, Thomas; Kroes, Thorsten
Kifogástalan állapotú példány , ára 10000 HUF

Apró apropó

A Zoological Journal of the Linnean Society, egy nagyon jó nemzetközi újság. Fel vagyok íratkozva a hírlevelükre, ahol rendszeresen tájékoztatnak a friss szám tartalmáról.
A mostaniban van egy ami kicsit marginálisan de érinti a blogot.

A cikkekre az eddig érvényes szabályok vonatkoznak: leendő fordíto jelentkezik, kap egy részletet, fordít, itt közzétesz majdan cikket megkap.

Pages: 651-675
Comparative anatomy of the mesosomal organs of scorpions (Chelicerata, Scorpiones), with implications for the phylogeny of the order
ERICH S. VOLSCHENK, CAMILO I. MATTONI, LORENZO PRENDINI
ABSTRACT

Published Online: 25 Nov 2008
DOI: 10.1111/j.1096-3642.2008.00426.x

Pages: 848-855
Proposed amendment of Articles 8, 9, 10, 21 and 78 of the International Code of Zoological Nomenclature to expand and refine methods of publication

ABSTRACT

Published Online: 25 Nov 2008
DOI: 10.1111/j.1096-3642.2008.00518.x

Mi lehet holotípus

Ezt a TAXACOM-os mondjuk úgy disputát még tavalyelőtt sikerült még megtalálni. Sajnos a TAXACOM-ot Mailmannal csinálják (éppen ezért az eddigi helyen elérhető archívumban sincs már benne).


A Zootaxa következő (hálistennek free) cikke irányította, mely egy új majomfajt ír le olyan kis populácó (18 egyed) alapján melyből nem volt szívük kivenni egy hímet, ezért lefotózták, és elengedték az egyedet. Úgy gondolják/ták hogy az ICZN alapján (idézem: 73.1.4. Designation of an illustration of a single specimen as a holotype is to be treated as designation of the specimen illustrated; the fact that the specimen no longer exists or cannot be traced does not of itself invalidate the designation.) MEGENGEDI, hogy fényképet is kijelöljenek holotípusnak.

A cikkelyt DIREKT nem fordítom itt le (majd kommentben a saját véleményként), kiváncsi vagyok mások értelmezésére is.* Mások szerint meg nem.

A szkeptikusok (kérésre az emaileket kötve fűzve elküldöm) szerint viszont: 16.4.2. where the holotype or syntypes are extant specimens, by a statement of intent that they will be (or are) deposited in a collection and a statement indicating the name and location of that collection (see Recommendation 16C).

Ez feleleveníti a Science-ben 2005ben lezajlott dolgokat. Csunya dolog, de a pdfeket innen le lehet tölteni:

Leírtak egy afrikai majmot:

Jones T. et al. The Highland Mangabey Lophocebus kipunji: A New Species of African Monkey. Science 308: 1161 - 1164. 2005

No erre jöttek a reakció meg a válasz (egybe van a 3 cikk):

Timm, R. M. & Ramey, R. R. What Constitutes a Proper Description?

Landry The Discovery of a new species of monkey.

Polaszek et. al. Response. Science 309: 2163 - 2166. 2005

HAJ-RÉKAAAA!

Meglett az eltűnt! Izé nem is tűnt el, de MEGLETT! És ez a lényeg... Indexcopy.
Meglett az űrállomás elcsatangolt pókja
Az Eredeti itt van KLIKK
2008. 11. 21., 10:05 Frissítve: 2 órája
Megtalálták a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az elveszettnek hitt pókot – írja az ABC hírportálja. Az állat elbújt a terráriumában, ezért nem találták. Társa már hálót szőtt az űrben.

Hét elején adtunk hírt [1] arról, hogy az ISS legénysége a felvitt két kísérleti pók közül csak az Egyes nevűt (Spider One) látja. Azt feltételezték, hogy Kettes (Spider Two) megszökött és valahol az űrállomáson bujkál, az asztronauták még keresőexpedíciót is szerveztek. Azonban kiderült, hogy a pók végig a terráriumában volt Egyessel, csak olyan jól elbújt, hogy az űrhajósok azt hitték, megszökött. Egyes közben már hálót szőtt az űrben. A háló néhány nappal ezelőtt még teljesen aszimmetrikus volt, de most már kezd pókhálóra hasonlítani. Sandy Magnus, az ISS legénységének legújabb tagja korábban arról számolt be, hogy a háló egyáltalán nem szabályos, és a terrárium nagy részét beborítja. .A pókok az űrben nem számítanak újdonságnak, már az első amerikai űrállomás, a Skylab fedélzetén is voltak ketten, Arabella és Anita. A tudósok már akkor, 1973-ban is azt vizsgálták, hogyan viselkednek az ízeltlábúak a súlytalanságban, miképpen táplálkoznak és alszanak, ugyanúgy szövik-e hálójukat, mint a Földön. Egyes és Kettes a tervek szerint az Endeavour űrsiklóval tér vissza a Földre november 29-én.

Fő a tudomány. Etwas Kochen? Jájá... madárpóktejet

A múltkor linkeltem be az Americanarachnology.orgon található konferenciakötetet. Most kaptam meg az előadások kivonatát, így a reggeli KV mellé toltam egy kis olvasgatást. Negyedegyre lett kész a poszt.
Egy laza kis cikkel gondoltam indítani, ami legnagyobb meglepetésemre, a hobbihoz több szálon kapcsolódik.
Gen. brunnipes-nek írhatnám ha viccesen, a Pamphobeteus sp.-s elnevezés típust megfordítom, vagyis hogy a faj nem tudjuk melyik génuszbe tartozik. Bár ilyenkor az incertea sedis (bizonytalan helyzetű) latin kifejezést használják. Ráadásul a Mygale brunnipes nomen dubium azaz "nem tudom mi lehet az" is volt. Nézzük meg hát a sztoriját, eredetiben itt olvasható.


Merni sem reméltem, de a hobbiban nem ritka a faj, amit a TTSen brózolva hamar észrevehetünk.

Tarantula store
Sőt, vájszeműek és gúglibűvészek megtalálhatták a cikk előzményeit is a jól ismert orosz madárpókász, Bagaturov oldalán:

Méghozzá a 2007 es hírek között
Következzen tehát a szöveg szó szerinti fordítása...ezt az eltérő szín és betűtípus jelöli. Néhol pakolok hozzá egy kis kiegészítést...
4. Alant néhány madárpókos hír, melyeket a szerzők maguk hoztak nyilvánosságra a 17th International Conference of Arachnology Brazíliában (az eredmények nyomtatása alatt van - in press., ha másképp nincs jelölve).
4.1.Az össze madárpókcsoport közül valószínűleg az avik (Aviculariinae) a legzűrösebbek, különösen a névadó génusz az Avicularia zűrös és felismerni is nehéz ha egyáltalán lehetséges, aminek az az oka, hogy bár a a XIX században felfedezték és leírták őket (sőt a Brazíliai Atlanti Esőerdő fajcsoport revideálás alatt van) mégis a vizsgálható példányok (a típuspéldányok hiánya) nem elérhetőek és friss gyűjtés sincs.
A revízió előzetes eredményei alapján, mintegy 29 fajról nem sikerült kideríteni, hogy hogyan nézhet ki [nincs meg a típuspéldány, és az eredeti leírás alapján nem dönthető el pontosan a faj kiléte], ezeket “nomen dubium” ként listázza a katalógus [nomina dubia - többesszám] (ezek 1805-1889 között írták le). Hosszú ideje nem készült a génuszról átfogó revízió, néhány fajleírástól eltekintve, melyek érvényessége általában kérdéses, és inkább több kárt okoztak mint hasznot
Ezért, a mostanság, a 17^th International Congress of Arachnology-n, a nagy brazíl madárpókprofesszor, Rogerio Bertani (Instituto Butantan, São Paulo, Brazil) által nyilvánosságra hozott kutatási eredmények valóban jó kezdés mindazok számára, akik érdeklődnek a csoport felé, hiszen a legtöbb Aviculariinae alcsaládba tartozó faj keresett fajnak számít a falakó madárpókok között. Bertani jelentése szerint, a következő vizsgálatokat végezték el, melyek a következő eredményeket szolgáltatták. Négy [az Ephebopus revízió előtt 5 génuszt vettek ide, azóta már többet], Brazília különböző régióiban elterjedt génuszt találtak: a földrajzi elterjedést feltérképezték, biológiai és ökológiai adatokat is gyűjtöttek.
1) Typhochlaena C. L. Koch (még újra kell érvényesíttetni a nevet, [jelenleg az Iridopelma szinonímja]) típusfaj: T. seladonia C. L. Koch (amiről már itt egyszer szóltunk), de íme a neten fellelelhető néhány kép egyike, illetve 2 fajt fog még leírni, Brazíliából.

A génuszra jellemző, hogy a többi Aviculariinae nemtől eltérően (kivéve az Ephebopus génuszt) fák meglazult kérge alatt készíti el a lakócsövét.
2) Pachistopelma Pocock, melybe csak egy faj tartozik [vagyis a génusz monotipikus]: P. rufonigrum Pocock mely kizárólagosan a broméliák belsejében él. Előfordul a hobbiban. A kép innen van tükrözve)

A Pachistopelmáról több cikk is elérhető ingyen a neten: cikk1, cikk2.

3) Iridopelma Pocock, melybe 3 faj tartozik, az I. hirsutum Pocock, és I. zorodes Mello-Leitão illetve egy új Brazíliai faj;

A kép az arachnoboardsról van tükrözve, klikk a képre thread olvasásáért.
4) És végül az Avicularia Lamarck, az A. diversipes C. L. Koch fajjal és egy újjal melyet Brazíliából írtak le. Az utóbbi két génusz tagjai a (3, 4) növényeken élnek, ahol a lakócshelyüket levélből és pókselyemből készítik.
A négy génuszon belül a következő nevezéktani változásokat fogják javasolni: Avicularia palmicola Mello-Leitão az Iridopelma hirsutum szinonímja. Avicularia pulchra Mello-Leitão és a A. recifiensis Struchen & Brändle, a P. rufonigrum szinonímja. Az Avicularia gracilis (Keyserling) és A. leporina (C. L. Koch) fajok kiléte nem állapítható meg pontosan így ők ”nomina dubia”-vá válnak.
Felmerülhet logikusan a kérdés, hogy oké de ez a brunnipes hogyan kerül a levesbe (azontúl, hogy ő is megjárta már az Avicularia-t? Nos nézzük hogy a konferenciajelentés következő pontja mit is ír róla?
4.2. A következő apró, de fontos pont az Avicularia nemmel kapcsolatban, szintén Rogerio Bertani és ezzel együtt 2 másik Brazíliai kutató, a híres Fukushima, C.S. [A Cyriocosmus revízió kapcsán lehetne ismerős ha valaki a halántékát vakarja] és a közönség által kevéssé ismert Nagahama R.H. nevéhez fűzödik. A következő felfedezést tették egy apró madárpókkal kapcsolatban mely nagyon hasonlít egy régen felfedezett melyet eredetileg Mygale brunnipes C. L. Koch néven írtak le (most az Avicularia nem tagja, mint “nomem dubium”). A madárpókot a brazíliai híres/hírhedt atlanti erdőkben gyűjtötték.
C. L. Koch eredeti leírásában van egy olyan ábra, mely a faj rendkívül jellegzetes színezetét ábrázolja, melyek pontosan egyeztek azon egyedek színezetével melyeket Paraíba, Alagoas és Pernambuco, államokban gyűjtöttek Brazíliában.

A faj hasonlít a Plesiopelma és a Homoeomma nemekre az ivarszerv alakjában, de különbözik abban, hogy hiányzik a Plesiopelma nem hímeinél megfigyelhető első másodvégízen található dudor, illetve különbözik a Homoeomma nemtől abban, hogy hiányzik az hímek ivarhólyagján található ujjszerű nyúlvány. Továbbá, ellentétben ezekkel a nemekkel, melyek első másodvégíze a párzósarkantyú ágai közé hajlik be, ennél a fajnál a másodvégíz a külső ágának végéhez illeszkedik.
A szerzők egy előzetes filogenetikai vizsgálatot is elvégeztek a Avicularia brunnipes, Plesiopelma spp., Homoeomma spp., Cyriocosmus spp., Hapalopus spp., Euathlus sp. és külcsoportként Grammostola sp. faokon, ami megmutatta, hogy a fajt ujra le kell írni, és az Aviculariinae alcsaládból ki kell zárni, át kell tenni, mint új génuszt (Kochia) a Theraphosidae alcsaládba.
———————————————
Eddig Bagaturov. Vagyis az Aviculariinae-s istálló ganajozás alatt van, ami remek, minimum 2 posztdok dolgozik rajta ami még remekebb, és mindezt Bertani keze alatt, azt hiszem ez a legcsodálatosabb hír amit a hobbisták hallhattak. Az sp. “Ekuádorba fogtam-e” és egyéb borzadvány PTN-eknek remélem legalább itt nemsokáig lesz maradásuk…
A képek Rick West oldalán vannak, ide csak tükröztem őket, ezek találhatók amúgy feke-fehébe a cikkben is. Így néz ki a Kochia:

Houston, azonnal küldjétek a vadállatbefogót az ISS-re!

Meglógott egy pók a Nemzetközi Űrállomáson



Megszökött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) éldegélő pókpáros egyik tagja. A pókok az űrben nem számítanak újdonságnak, már az első amerikai űrállomás, a Skylab fedélzetén is voltak ketten, Arabella és Anita. A tudósok már akkor, 1973-ban is azt vizsgálták, hogyan viselkednek az ízeltlábúak a súlytalanságban, miképpen táplálkoznak és alszanak, ugyanúgy szövik-e hálójukat, mint a Földön. Az ISS jelenlegi két pókját Egyesnek és Kettesnek hívják. Az Egyes (Spider One) kedden láthatóan komoly munkában volt, hogy előállítsa kusza hálóját. A pókoknak nehéz dolguk van az űrben, a gravitáció hiányában nem képesek szimmetrikusra szőni hálójukat. A Kettesnek (Spider Two) azonban nyoma veszett.

Ginger Kerrick repülési igazgató közölte, hogy az állat keresésére indultak. Mint magyarázta, az Egyes a fő kísérleti pók, amelyet egy átlátszó falú üvegdobozban folyamatosan figyelnek. A Kettes csak egy tartalék pók, elkülönített lakrésszel. Kirk Shireman, az űrrepülő helyettes programigazgatója nyugalomra int. Szerinte nem biztos, hogy a Kettesről le kell mondani. "Csak nem szökött el a fedélzetről, biztos, hogy néhány napon belül rátalálunk valahol, amint szövögeti hálóját". A pókpár a tervek szerint a 15 napos küldetést teljesítő Endeavour űrsiklóval tér vissza a Földre november végén.

http://index.hu/tudomany/blog/2008/11/19/meglogott_egy_pok_a_nemzetkozi_urallomason/

Kőbányai és kladisztika

Az Ami fordítás körüli kladisztikai bonyodalmak, rámutattak arra, hogy talán hiba volt ennyire szakmai cikket feladni.
Persze nagyon jó lenne egyetlen adott forrás magyar nevezéktanát használni, a disputa érdemi lehetőségeit megteremtve, sajnos ilyen forrás egyenlőre nincs. Valószínűleg nem is lesz, hiszen:
#1: Magyarországon nagyon kevesen foglalkoznak kladisztikával
#2: Magyar nyelvű jegyzet könyv ugyan már akad: KATT, de az csak tényleg nagyon az alapokat tartalmazza. Ma pl. már alig használnak retenciós indexet, mindenki a "support"-okat emleget (aláttámasztottság, én bizonyítottságnak fordítanám).

Egyemistákok, ottan tanítók számára egy kis össznépi, majd még frissitem mert van mivel...
Halihó!

A fő referenciát Schuh, R. T. 2000 Biological Systematics. Cornwell University Press. jelenti, ezért akkor ajánlanám .
Persze érdemes megvenni: AMAZON.com az ára 50 Pengő Bushdollár.

Időt és fáradságot nem kímélve, bár bevallom élvezem az ilyen dolgokat megcsinálni, összeállítottam egy általam fontosnak, szükségesnek tartott könyvekből egy szelekciót (minimálkönyvtárat) bemutatni.

.

.

.
A Kitching féle (figyelem, NAGYON FONTOS a második kiadás - second edition) könyv gyakorlatilag a kladisztika alapjaitól egészen a mindenféle szupportokig szinte MINDENT bemutat amit a megjelenéséig kitaláltak.

Azoknak akik kladisztikával szeretnének foglalkozni, MINDENFÉLEKÉPPEN ajánlom (csendbe' jegyzem meg, olyan Merle-s sotto voce, hogyakik anyázzák a kladisztikát, nos ezt a könyvet nekik sem ártana, és akkor máris nem mondanának zöldségeket arról amihez nem is értenek. :)

.

.

.

.

A Winston féle alapmű azok számára egy remek összefoglaló, akik taxonómiából PhD-t írnak. Rmeke bon-mot -okkal adatokkal kiegészítőkkel és letisztult gondolatokkal tele a könyv nemmellesleg, nemszakemberek számára IS közérthetően elmagyarázva a TAXONÓMIA lényegét, a nevezéktan eredetétől kezdve. Ezt a könyvet NEM kell megvenni, mert a www.earthscape.org ról (ingyenes reg után) letölthető. Éppen ezért én nem is rakom fel sehova.

..

.

.

.

Ugyanez a lehetőség a Meier Wheeler szerkesztőpáros könyvére is áll, amit szinténcsak nagy nyugalommal lehet a taxonómus-szisztematikus kutatótársak figyelmébe ajánlani.

Több fajkoncepció (mondjuk a legfontosabbak) mellett álló kutatók érvelnek maguk mellett ellen szóval nekem mind az ötlet mind a felépítés rendkívül tetszik.

Mint említettem le lehet tölteni a webről, de akinek esetleg gondja van vele, az írjon, elküldöm mélában.

.

.

.

.

.

Nemrégiben értem haza a postáról ezzel a könyvvel. Tekintve ugye, kevés érdemi infóval szolgálhatok róla, merthogy NEM olvastam még.

DE

Ami máris szimpivé teszi számomra ezt a 36 dolcsis könyvet, az a néhány fejezetcím amibe szerintem meg ma belekapok (reményeim szerint más is):

Molecules versus morphology in systematics: conflicts, artifacts and misconceptions

Character selection and methodology of morphological phylogenetics
Coding morphological variations within species...