nagyon tetszett a történet, de van 2 kérdésem. 1: akkor valójában Linnét annak idején 2 nagyzoló világutazó félrevezethette?
2: Valójában akkor az Avicularia avicularia-t ki irta le elsőnek? Vagy akkor most hogy van ez hogy a dobozban valójában ugye nem is Aviculáriák voltak, de mégis róluk irták le a fajt.
Remek kérdések, tán még a témához kapcsolódó új posztot is megér, de erre csak később lesz időm... De azért néhány dolgot tegyünk tisztába: 2 pókot és nem két utazó :D, valószínűleg abban az időben a társadalom megbecsült tagjai voltak, tehát a nagyzoló kifejezést hagyjuk meg Nagy Zolinak ;) #1 De rödiveden válaszolva: igen, talán nem szándékosan (gondoljunk bele hogy annak idején egy egy ilyen expedíció 2-3-4-5 évig is eltartott és csak mellékesen itt ott ezt azt összefogdostak, nem csoda ha összekeverték hogy melyik dzsungelszerűségben fogták a nagy szőrös pókokat..) de az is lehet, hogy ők jól emlékeztek csak egy trehány titkárnő kutyulta össze a dolgokat... nem első ilyen eset fordul elő és lesz is még hasonló... (lásd Thiratoscirtus patagonicus egyetlen példánya került elő Patagóniából és több tucat Nyugat Afrikából...) #2 Nehéz a kérdés, mert ha a "pinktoe" madárpókokat értetted ezalatt, és abból is azt a fajt amit A. avicularia néven "ismer a tudományos" világ". Hogy Wittenberger és Schumacher mit árul ezen a néven és a kutatók mit hisznek ennek nemfeltétlen szokott azonos lenni. Érdekes, hogy bár Lamarck 1818ban irta le a génuszt de a típusfajt egyszer sem látta... hovatovább ha végignézed EGYETLEN fajnál sem szerepel a neve - ergó egyről sem értekezett érdemben. A nap folyamán összekapok egy két cikket ezzel kapcsolatban (Raven 1985ben irt elég sokat erről), illetve megnézem Boris Avis brossuráját, hátha... Addig is: http://www.maxinet.hu/madarpok/viewtopic.php?p=21752#21752 érdemes ezeket végigolvasgatni.
A történethez hozzátartozik, hogy a dobozban található két példány mellett a vonatkozó irodalmak vizsgálata is szükségszerű ilyenkor. Két bibliográfiai munka jött szóba a Systema Naturae(1749)kiadványból.
Ezután a csapat időpontot egyeztetett Gina Douglassal, aki megerősítette, hogy a keresett irodalmak megtalálhatóak a Linné társaság könyvtárában. Az irodalom tanulmányozása során meglepetten látták, hogy ugyanaz az ábra található meg Linné munkájában, mint ami a korábbi szerzők által kiadott könyvekben (Clusius 1611, Laet 1633..stb). Tehát ezzel nem jutottak előrébb.
Ellenben arra a megállapításra jutottak, hogy a dobozban található két példány nem tekinthető a faj névhordozó egyed(ei)ének, mivel Linné a leírásban világosan Dél-Amerikát jelöli meg élőhelyül.
Tehát Merian festménye, és Dél-Amerika...
Valószínű, hogy mivel álmában nem gondolta, hogy a madárpókoknak több, mint 900 faja él világszerte, úgygondolta, hogy az a két nagy pók (a dobozban) szintén ugyanaz a madárevő jószág, mint a festményen ill. a korabeli ábrákon található.
4 comments:
nagyon tetszett a történet, de van 2 kérdésem.
1: akkor valójában Linnét annak idején 2 nagyzoló világutazó félrevezethette?
2: Valójában akkor az Avicularia avicularia-t ki irta le elsőnek? Vagy akkor most hogy van ez hogy a dobozban valójában ugye nem is Aviculáriák voltak, de mégis róluk irták le a fajt.
Remek kérdések, tán még a témához kapcsolódó új posztot is megér, de erre csak később lesz időm...
De azért néhány dolgot tegyünk tisztába: 2 pókot és nem két utazó :D, valószínűleg abban az időben a társadalom megbecsült tagjai voltak, tehát a nagyzoló kifejezést hagyjuk meg Nagy Zolinak ;)
#1 De rödiveden válaszolva: igen, talán nem szándékosan (gondoljunk bele hogy annak idején egy egy ilyen expedíció 2-3-4-5 évig is eltartott és csak mellékesen itt ott ezt azt összefogdostak, nem csoda ha összekeverték hogy melyik dzsungelszerűségben fogták a nagy szőrös pókokat..) de az is lehet, hogy ők jól emlékeztek csak egy trehány titkárnő kutyulta össze a dolgokat... nem első ilyen eset fordul elő és lesz is még hasonló... (lásd Thiratoscirtus patagonicus egyetlen példánya került elő Patagóniából és több tucat Nyugat Afrikából...)
#2 Nehéz a kérdés, mert ha a "pinktoe" madárpókokat értetted ezalatt, és abból is azt a fajt amit A. avicularia néven "ismer a tudományos" világ". Hogy Wittenberger és Schumacher mit árul ezen a néven és a kutatók mit hisznek ennek nemfeltétlen szokott azonos lenni. Érdekes, hogy bár Lamarck 1818ban irta le a génuszt de a típusfajt egyszer sem látta... hovatovább ha végignézed EGYETLEN fajnál sem szerepel a neve - ergó egyről sem értekezett érdemben.
A nap folyamán összekapok egy két cikket ezzel kapcsolatban (Raven 1985ben irt elég sokat erről), illetve megnézem Boris Avis brossuráját, hátha...
Addig is: http://www.maxinet.hu/madarpok/viewtopic.php?p=21752#21752 érdemes ezeket végigolvasgatni.
Köszönöm a válaszokat...nagyon érdekes a dolog...várom a folytatást!!
A történethez hozzátartozik, hogy a dobozban található két példány mellett a vonatkozó irodalmak vizsgálata is szükségszerű ilyenkor. Két bibliográfiai munka jött szóba a Systema Naturae(1749)kiadványból.
Ezután a csapat időpontot egyeztetett Gina Douglassal, aki megerősítette, hogy a keresett irodalmak megtalálhatóak a Linné társaság könyvtárában. Az irodalom tanulmányozása során meglepetten látták, hogy ugyanaz az ábra található meg Linné munkájában, mint ami a korábbi szerzők által kiadott könyvekben (Clusius 1611, Laet 1633..stb). Tehát ezzel nem jutottak előrébb.
Ellenben arra a megállapításra jutottak, hogy a dobozban található két példány nem tekinthető a faj névhordozó egyed(ei)ének, mivel Linné a leírásban világosan Dél-Amerikát jelöli meg élőhelyül.
Tehát Merian festménye, és Dél-Amerika...
Valószínű, hogy mivel álmában nem gondolta, hogy a madárpókoknak több, mint 900 faja él világszerte, úgygondolta, hogy az a két nagy pók (a dobozban) szintén ugyanaz a madárevő jószág, mint a festményen ill. a korabeli ábrákon található.
Post a Comment