Ezuton es innen szeretnem megkoszonni Renyi Viktornak (nextit kft) a honlapom visszaallitasaban nyujtott segitseget. Akik mostantol latogatnak oda azt fogjak tapasztalni hogy a kepek kiszervezese utan a dokumentumok koltoztek at a googleDocs-ra.
Eppen ezert a kepnezegetoke megint mukodik. Virusok nemvannak egy 108bites erossegu jelszo vedi mostmar a virusoktol a szajret. Ugyhogy pelikanozni lehet megint.
Olvasás nélkül könyvet ajánlani, az nem szép dolog. Most én mégis ezt teszem, hiszen, hacsak nem vagyok könyvvizsgáló nem is láthattam volna e könyvet. Mindazonáltal, a szerző régebbi munkáit figyelembe véve, ez is bizonyosan egy remek könyv.
Der Kosmos Spinnenführer: Über 400 Arten Europas
Heiko Bellmann
Preis:
EUR 26,90
Erscheinungsdatum: April 2010
UPDATE 2 kep. Nem azert csak 2 hogy szivassam a nepet, hanem mert vagy dolgozom vagy csaladozom vagy alszom.
NEM Julia Robertsos film es nem is a tanu. A kepek annyira frissek hogy meg gozolog a vaku. Elozetes a link utan...
Raptor alias 
Zolee alias 
siler aljas
Aki a fenti kérdésre a Grammostola mollicoma (Ausserer, 1875) választ adná, annak köszönjük a játékot, máskor több szerencsét kívánunk.
A kérdésre jelenleg a World Spider Catalog is ezt a rossz választ adja.
Kicsit jobban körbejárva a témát viszont feltűnik, hogy a G. mollicoma fajnak jelenleg két junior szinonimja van, tavaly még három volt. A harmadik a Grammostola pulchripes (Simon, 1981), a faj, amelyik tavaly még a G. mollicoma junior szinonimja volt, ám Ray Gabriel 2009-es cikke újraérvényesítette a fajt. Olvass róla a blogon! Ennek ellenére a WSC-ben továbbra is a G. mollicoma maradt a Grammostola típusfaja. Hogy miért? Azért, mert (valószínűleg) Gabriel nem nézett kellően utána a dolgoknak, hisz' cikkében is hibásan azt írja, hogy "Originally described as Lasiocnemus grossus by Ausserer in 1871, L. grossus was moved to the genus Grammostola in 1892; and although an earlier specimen, it was Ausserer's 1875 Uruguayan species Eurypelma mollicomum, which was destined to become the generic type for Simon's future new genus Grammostola." Magyarul: az eredetileg Ausserer által 1871-ben Lasiocnemus grossus néven leírt fajt 1892-ben a Grammostola génuszba került, és annak ellenére, hogy a L. grossus egy korábbi, hamarabb ismertté vált példány volt, Ausserer 1875-ös Eurypelma mollicomum fajának volt az a sorsa, hogy Simon új, Grammostola nevű génuszának típusfajává váljon.
Gabriel állítása szerint tehát a G. mollicoma volt kezdettől fogva a génusz típusfaja. Ez az állítás pedig hibás. Honnan is lehet kideríteni, hogy mi egy génusz típusfaja?
Abból a publikációból, amiben a génuszt leírják.
A modern taxonómiában ugyanis annak, hogy egy génusz érvényes legyen, az alapfeltétele, hogy a génusz leírásánál meg kell nevezni a típusfajt. Mondhatjuk úgy is, hogy a típusfaj az egy génusznak, ami a holotípus egy fajnak, azaz egyértelműen definiálja azt. Egy holotípus az a példány, ami biztos az adott fajhoz tartozik. Fontos, hogy a holotípus csak egyetlen példány. Előfordult már, hogy valaki leírt egy tudományra új fajt több (azonos vagy ellentétes nemű) példány alapján, azonban később kiderült, hogy a két (vagy több) példány nem ugyanazon fajhoz tartozik. Ebben az esetben a két (vagy több) példány (faj) közül az "tartja meg" az eredeti nevet, amit a szerző holotípusnak jelölt.
A génusznál valamelyest hasonló a helyzet. Pl. ha én leírom az Apropokia génuszt, és mellette leírok négy fajt, Apropokia sileri, Apropokia fincei, Apropokia raptori és Apropokia zoltani, továbbá az A. sileri fajt jelölöm meg, mint típusfajt, és később kiderül, hogy ez a négy faj nem egy génuszba tartozik, akkor biztos, hogy az Apropokia sileri az marad ebben a génuszban, a többit meg átpakolják máshova (feltételezve, hogy az Apropokia génusznak van létjogosultsága, azaz A. sileri rendelkezik olyan jellegekkel, amik okot adnak arra, hogy génusz szinten elkülönítsük más fajoktól). Erre a jelenségre majd a gyakorlatban is lesz példa az Aphonopelma Pocock, 1901 génusznál.
Lényeg, hogy Simon 1892-ben az általa egy évvel korábban Eurypelma pulchripes néven leírt fajt jelölte a Grammostola nem típusfajának.
Simon, 1892a 163. Oldal.
Később, Pérez-Miles és munkatársai 1996-ban úgy vélték, hogy a Grammostola pulchripes Simon , 1891 azonos a Grammostola mollicoma (Ausserer, 1875) fajjal, és az elsőbbség szabálya miatt a mollicoma specifikus név maradt meg, valamint a típusfaji státusz átszállt a G. mollicoma fajra. (Hasonló történt korábban a G. pulchripes és G. grossa fajokkal Schmidt, 1994 jóvoltából). Igen ám, de mivel tavaly a G. pulchripes faj újraérvényesítésére került sor, így a faj "visszakapja" típusfaji pozícióját is, amit a Gabriel cikk sajnos nem említett. Megkérdeztem erről a dologról egy nálam a pókokhoz sokkal jobban értő embert is, nevezetesen Norm Platnick-ot, és ő egyetért az általam leírtakkal: Yes, absolutely, pulchripes is the type, and if mollicoma is actually a separate species, it is not the type.
Mint tudjuk, a lónak is négy lába van, mégis megbotlik.
Bibliográfia:
Az Arachne januári száma igen érdekes riportokkal és feljegytésekkel jelentkezett.
Fotó: Robert L. Curry
