Sunday, May 29, 2011

A vészfék

Photobucket

A többi pókhoz hasonlóan a madárpókok (Theraphosidae) is állítanak elő pókselymet az erre szolgáló speciális mirigyeikben, amit az utótestükön található fonószemölcsökből juttatnak a külvilágba. Korábban felmerült, hogy az egyik nagytermetű madárpókfaj, az Aphonopelma seemanni képes pókselymet kiválasztani a járólábainak végízeiből, bár ez az állítást Perez-Miles és munkatársai később megkérdőjelezték, mivel az erre irányuló kutatás nem vezetett eredményre.



Brachypelma auratum függőleges falat mászik

Ebben a cikkben (Rind et al. 2011. Tarantulas cling to smooth vertical surfaces by secreting silk from their feet. The Journal of Experimental Biology 214, 1874-1879.) a szerzők bizonyítják, hogy olyan szövőcsévék találhatóak három közismert madárpókfaj (Grammostola rosea, Poecilotheria regalis, Brachypelma auratum) járólábainak végízén, amelyek közvetlenül képesek pókselyemet létrehozni.


Brachypelma auratum függőleges falat mászik, alulnézet

Az előzőekben említett fajok alapján arra lehet következtetni, hogy ez a képesség széles körben elterjedt a madárpókoknál. A cikk bemutatja, ahogyan a madárpók egy több szálból álló „hálólábnyomot” hoz létre, amikor elkezd lefelé csúszni egy sima, vízszintes felületen. A végízen található kellően erős és rugalmas fúvóka szerű szőrök felelősek a pókfonal „ledobásáért”, melyek végül „lehorgonyozzák” a madárpókot.


Grammostola rosea selymet választ ki a lábából. A) A példány a függőleges falon mászik; B) Selyem a falon; C) A selyem a felületen, 27 szál; levedlett tapogatóláb rétegfotója.

A szerzők utalnak arra is, hogy a madárpókok fonószemölcsein található szövőcsévék nagyon hasonlítanak a Devon korból ismert ős-pók fonószemölcsére. Ez arra enged következtetni, hogy a pókselyem kiválasztásának mikéntje a madárpókoknál igen ősi formában maradt fent.


A-B) Grammostola rosea lábvégíz, talpkefe, szkenning elektronmikroszkópos kép.


C) Grammostola rosea részlegesen levedlett láb keresztmetszete; D) Brachypelma auratum lábvégvedlés belülről a szövőcsévéket nyilak jelzik.


Poecilotheria regalis lábvégi szövőcsévék, szkenning elektronmikroszkópos képek.




Forrás:
Rind, C., Birkett, C. L., Duncan, B.-J. A. and Ranken, A. J. Tarantulas cling to smooth vertical surfaces by secreting silk from their feet.. The Journal of Experimental Biology, 214, 1874-1879 DOI: 10.1242/jeb.055657

5 comments:

Szűts Tamás said...

Hát ez lényegesebben meggyőzőbb cikk, mint a Gorb et al 2006. Biomaterials: Silk-like secretion from tarantula feet. Nature cikk, pedig abban Hayashi is benne volt. Hiába, a SEMek nélkül nehéz bizonyítani bármit is.

A képek önmagukért beszélnek, bár egy ilyen cikkhez lényegesen nagyobb mennyiség jóval meggyőzőbb lett volna. Pláne ha összehasonlították volna üket a fonószemölcsökön lévőkkel.

A poszt hozza a szokásos Fince szintet. Grat.

Gábor said...

Szerintem e helyen ez kellően unikális és "novum" téma (valószínűleg sokak számára), nagyszerű poszt, gratulálok!!

Koka said...

Ez igen, Fince megint nagyot alakitottál,gratulálok!
Mikor ilyeneket olvasok, ujra megjön a kedvem a kutatáshoz és íráshoz.

Zoltán said...

Csatlakozom az előttem szólókhoz, köszönjük a bejegyzést erről az érdekes cikkről! Kicsit szeretnék kötözködni. A cikkben van egy ilyen rész: "as not all tarantulas are large, some being less than 1 mm long in length (Coddington and Levi, 1991)". A citált cikkből vélhetően erre a részre utalnak: "theraphosids are famous for their large size (at 10 cm body length the South American Theraphosa blondi is probably the largest spider), but some are only a centimeter, and the smallest mygalomorph is less than a millimeter." Itt pedig az az állítás szerepel, hogy a legkisebb mygalomorph kisebb, mint 1 mm, nem pedig a legkisebb madárpók (theraphosid). Vannak kis madárpókok, amiket érdemes lehet a jövőben megvizsgálni (Aphonopelma paloma, Chaetopelma karlamani, Magulla spp. etc.), de azért tudtommal az összes theraphosida meghaladja jóval az 1 millimétert.

Fince said...

Köszönet:) (ami a kutatókat illeti természetesen, mivel én csak röviden írtam a cikkről)!

Zoli: A forráskritikád szerintem helytálló, mert az én tudomásom szerint sem ismert olyan faj a Theraphosidae családon belül, amely kisebb, mint 1 mm.