P. regius nőstény. Fotó: Mary Keim. Forrás
A Phidippus regius egy hobbiállatként is népszerű ugrópókfaj, Arachnoboardson többször találkoztam már róla szóla topikokkal, de hazánkban is szaporították már. A Peckhamia amellett, hogy egy salticid génusz neve, egy ugrópókokkal foglalkozó folyóirat is. Egyik idei számában Foelix és Erb P. regius levedlett kültakaróján végzett mikroszkópos vizsgálatainak eredményeiről olvashatunk.
Foelix, R. F. & B. Erb. 2011. Microscopical studies on exuviae of the jumping spider Phidippus regius. Peckhamia 90.1: 1–15.
Az erős alapízekkel rendelkezők csáprágók (1. kép) vájatainak mindkét oldalán jellemzően mindössze 1–2 kitinfogat találunk (2a. kép). A méregmirigyek feltűnő nyílásai a csípőkarmok külső oldalán a csúcstól körülbelül 100 µm-re vannak. A csípőkarmok belső oldalának hátulsó része finoman fogazott, úgy tűnik, a pók fonalának elvágására használja. A csáprágó vájatának tövénél, ahol nyugalmi állapotban a csípőkarom csúcsa helyezkedik el, egy idáig ismeretlen képletet fedeztek fel, ami 70–80 ovális alakba rendeződő pórusból áll (2b. kép). Még nem tisztázott, hogy ezek a csáprágó egy mirigyének pórusnyílásai-e vagy valamilyen érzékelő (pl. ízlelő) szerkezetek. Csak magas nagyításnál láthatóak, de ugyanazon a helyen fekszenek mindkét csáprágón (2a. kép). Azt írják Foelix-ék, hogy ezek a többi, általuk vizsgált főpókra is jellemzőek, de mygalmorph pókoknál még nem keresték őket.
Érdekes módon mást is találtak a csáprágóknál: a vájatok körüli kis szőrök között parkoló atkákat, testhosszuk kb. 150 µm (3. kép). Az nem ismert, hogy ezek a pókra nézve paraziták vagy csak stopposok (foretikusak, azaz csak átmenetileg tartózkodnak a pókon, míg más gazdaállatot nem találnak). Nagy valószínűséggel a táplálékállatokkal (Drosophila) kerültek rá a pókra, majd vedlés során az exuviae-n maradtak.
A gnathocoxákon 3 különböző típusú szűrőszőröket figyeltek meg (11-12. kép), a szerzők szerint erről sem közölt korábban senki adatokat. Az egyik típus mellett bizonyos mirigy nyílásokra figyeltek fel, lehetséges, hogy ezeken keresztül emésztőenzimeket bocsájt ki az állat, talán a szűrőszőrök tisztítására.
Biztos sok madárpóktartó tudja (én anno a Lissek–Székely könyvben olvastam), vagy megfigyelte már, hogy mikor a pók vedlik, akkor az emésztőrendszer kültakarójának egy része is „lejön” róla. A csípőkarmok puhasága mellett ezért sem tud a pók enni addig, míg az új váz meg nem szilárdult. Emlékszem, régen T-boy küldött nekem egy képet, amin az „előbél” levedlett részei látszódtak egy exuviae-n, akkoriban nem tudtam azoknak a szerveknek a pontos megnevezését, de ebben a cikkben még jelmagyarázat is van egy hasonló mikroszkópos képhez:
Mx = gnathocoxa
M = szájnyílás
Ph = pharynx ("garat")
Eso = esophagus ("nyelőcső")
SM = sucking stomach (szívógyomor)
Nem merül ki ennyiben a cikk tartalma, de nem akartam itt az egészet elismételni, érdeklődők a PDF-et letölthetik innen.
5 comments:
LOL Foelixtol picit tobet vartam, de ezt igy elolvasva durva. egy idáig ismeretlen képletet fedeztek fel, ami 70–80 ovális alakba rendeződő pórusból áll (2b. kép). Még nem tisztázott, hogy ezek a méregmirigy pórusnyílásai-e vagy valamilyen érzékelő (pl. ízlelő) szerkezetek.
Az a csapragomirigy es arra szolgal, hogy a csipokarom nyilasat tisztan tartsa. A funkciora kapasbol nem tudok referenciat megnevezni, de azert ismeretlennek nevezni eleg durva amikor pl. a Palpimanoidea 1980as felallitasa pl. ezen a belyegen alapult (Cheliceral moundnak hivjak). Sajnos egyre inkabb nyilvanvalo, hogy Foelix mennyire nem pokasz :S
Amugy szep poszt :D
Jó ez a post és köszi a kiegészítésért is!
Lissek féle könyv felejthető kategória...Zoli ha tudod, próbáld megszerezni valakitől Baerg prof. The Tarantula c. könyvét. Az újabb kiadás Fitzgeraldos, úgyhogy a British tagok közül biztos megvan valakinek bedigizve. Az egy igazi úttörő munka (eredetileg 1958-ban adták ki).
És akkor ezt is itt:): A grossa spermatartóját megpróbáltam az általad is leírt módon előkészíteni fotózáshoz, de ez a levedlett kültakaróban nem igazán lehetséges (vagy én vagyok ügyetlen). Ehhez el kellene távolítani és úgy előkészíteni (korábban a Lasiodorides striatusnál megcsináltam már)...
Ehhez a valóban figyelemreméltó poszthoz talán egy még egy(-két) apró megjegyzésem lenne:
(1) a méregcsatorna kivezető nyílása szerintem minden pók esetében a csípőkarmok (és nem méregkarmok!) KÜLSŐ (outside nem pedig "on the inside") oldalán található.
(2) a cikk adott képaláírása a "serrated edge" azonos mondatba hibridizálásával így sokak számára csakugyan félreérthető lehet...
Tamás: nem néztem utána, hogy tényleg igaz-e az állításuk, miszerint nem számolt ezelőtt be róla senki, de ezek szerint ők sem. Bár azért furcsálltam, hogy senki nem vette még tényleg észre? Elvégre nem Foelix és Erb az első két ember, akik mikroszkóp alá raktak egy pók(kültakaró)t. Kicsit kutyafuttában készült a bejegyzés, így a fordítás nem volt tökéletes, az igazából "a csáprágó egy mirigye", nem "méregmirigy", de azon, amire te rámutattál kommentedben, ezen ez nem változtat.
Fince: tudom, hogy felejthető kategória, de amikor az első pókomat vettem, nem volt nagy választék magyar nyelven. :-) A Baerg féle könyvről hallottám már jókat, egyszer be fogom szerezni.
Gábor: köszönöm a javításokat, igazad van, a bejegyzést korrigáltam. Nem tudom, én honnan vettem ill. hol tanultam a méregkarom kifejezést, de két kéznél lévő magyar pókos, tudományos publikációba gyorsan belepillantva mind a kettőben csípőkarom van.
Nem Foelixet akarom vedeni, de lehet h arra goldolt hogy a pok fele eso belso oldal, es nem a kulvilag fele eso.
Post a Comment