Pokok a vilag vegerol

Iden is, akacsak tavaly, tartok egy kedvcsinalo eloadast a Biologia Aktualis Kerdesei kurzus keretein belul. Az iden a kozpontba a taxonomia-rendszertan-biogeografia kerdeskort allitom, illetve mint mindig a morfologia alapu es a molekularis taxonomia/rendszertan elonyeit es hatranyait hasonlitom ossze. Ismetlesnek aljon tehat az eredeti itt egy kicsit.
A lehetosegert ezuton is szeretnem kifejezni koszonetemet, Hornung Erzsebet tanszekvezeto professzornak es Dr. Kis Janosnak

Van termeszetesen oka annak amiert mostanaban finoman szolva nem aktivkodom a blogon. Kovetkezzek tehat egy osszefoglalo, mivel is ugykodom mostansag. Roviden osszefoglalva: Molekularis rendszertani vizsgalatokat vegzek az orias gnompokok torteneti biogeografiai feltarasanak erdekeben. Most aki nem latin idezetekhez tartja magat es nem ertette a dolgot, nyugodtan keresse meg az allat a foldon vagy csukja be a szajat. 10 perc mulva ertheto lesz a mondat. Aki azonban csak a bal szemoldoket vonta fel, az nyugodtan kattintson a kepre es porgesse at a diavetitest magyarazo szoveg nelkul. Nehany bevezeto szo. Az orias gnompokok (Orsolobidae) a gnompokok (Oonopidae) legkozelebbi rokonai. Tovabbi rokonaik is elnek MO.-n de errol kesobb. Valoszinuleg ez a csalad elso emlitese is ugy magyar viszonylatban. A google 3 talalatot ad ki, az egyik a sajat picasawebalbumom a masik ketto pedig WIKI-miner ahol a lap vegen csaladok csak listazva vannak (WSC copypaste). Gnompokok Magyarorszagon is vannak, bar az atlag lelkes arachnologus valoszinuleg szinte soha nem talalkozik veluk. Unatkozo atkasosok viszont annal inkabb... ebbol lehet kovetkeztetni, hol is elnek ezek az alig 1-2 mms joszagok. Az orias gnompokokok nevuket onnan kaptak, hogy bar nagyon hasonlitanak a gnompokokra akar 7 mm-s gigantikus testhosszt is elerhetnek egyes fajaik. Egy kozepes meretu OGP (orias gnompok) lathato a kepen. Itt meg itt meg itt pedig kicsit tobb.

A vilag masik vegen, a deli felteken teljesen mas pokok elnek mint az eszakin. A legtobbel egy, magyar, vagy europai pokokhoz szokott szem nemigen tud mit kezdeni. Tombolnak a fonalszurosok, rengeteg csaladsorozattal, elukon az Amauroboideakkal, ahol sokszor nagyobb gondot okoz egy egy uj genusz leirasaban a csaladba besorolas, mint barmi mas. Ilyen fura pokokrol mar volt szo a keresztespokfelek csaladsorozata kapcsan, ahol meg video is volt (amin persze semmit sem latni).A deli felteken elo pokokoat ausztral elterjedesunek is mondjuk, amit nem szabadna osszeteveszteni az ausztraliai elterjedessel (ami az Ausztraliaban elo taxonokat jelenti)

Ezek a taxonok (csaladok, nemzetsegek, fajcsoportok) kozul soknak dijszunkt (vagyis egymastol tavol eso reszekbol allo) elterjedesi terulete van. A Mygalomorf pokoknal talalunk szamos ilyet, mint pl. a Moggridgea nemzetseget. Melyek del-afrikai es ausztraliai fajokkal rendelkeznek. De ilyen taxonnak tekinthetjuk a ropkeptelen madarak is (Palaeognathae) a struccalkatuak es rokonaik (elo es kihalt egyarant). Ezeknek az elolenyeknek Del-Amerikaban, Afrikaban, Madagaszkaron, Indiaban, Ausztraliaban es Uj-Zelandon (vagy ezek tetszesszerinti kombinaciojan) vannak kepviseloik. [Hazi feladat struccalkatuak elofordulasa kihalt formakkal egyutt - a moa es az elefantmadar eleg]

Ezeket az egymastol tavol elo, elszigetelt de egymassal megis rokonsagban allo elolenyek elofordulasa es rendszertana kozotti ellentmondast az allatfoldrajzosiok sokaig nehezen dolgoztak fel. A 19. sz.-i tudosok vagy egy szeleskorben elterjed faj nagyaranyu kihalasaval magyaraztak ezeket, vagy pedig hosszutavu terjedessel. Persze ezutan jott az evolucio, mint otlet, aztan ra ~100 evre felfedeztek a lemeztektonikat is majd a rendszertani elemzesek matematikai hatterenek kidolgozasa alapjan szamszerusitheto analiziseket lehetett vegezni. Igy - az adott rokonsagi kapcsolatokat az elofordulasok fenyeben egyszerubb tehat valoszinubb esemenyek kozul - vagy lemezvandorlasos fajkeletkezes vagy elterjedes kozul lehetett valasztani.

Az Orias gnompokok elterjedesi terkepe itt lathato.

Az elterjedesuk egyik erdekessege, hogy Madagaszkarrol es (tobb, mint valoszinu) Indiabol is teljesen hianyoznak. Erre a vajtfuluek a "nanemaho hanema hogy nemtudhassuk aztat" felkialtassal akaszthatnanak meg ha eppen szoban adnam elo a dolgot. Valo igaz, az afrikai kontinens es a mellette elszort kisebb nagyobb szigetek, kozottuk Madagaszkar elovilagarol nagyon keveset tudunk. Az altalam kutatott ugropokok 80-90%a uj a tudomanyra. Kameleonokat, makikat irnak le a mai napig a szigetrol. Akkor hogyan merhettem ezt a kijelentest tenni mintegy 40-50 szakmailag magasan kepzett pokasz elott egy nemzetkozi konferencian, es merem leirni a blogban? Nos jelenlegi munkahelyem a CAS, tobb, mint 10 eve vegez INTENZIV gyujtest Madagaszkaron. Csak madagaszkari pokbol tobb peldanyuk van mint pok a TTMben, pedig az sem keves. Oonopidae (gnompokok, OGP rokonok) is ezen kutatasi munka alapjan kerult elo eloszor innen, mintegy 40-80 faj. Orsolobidae peldany viszont egy sem. Alig parezer kilometerre Malawibol mar ismertek, ugyanakkor az is tudott hogy nagyon rossz terjedesi kepessegeik vannak... Mindenesetre tobb 100000 gyujtott pok atvalogatasa utan melyeket tobb helyszinen, tobb modszerrel hosszu idon keresztul gyujtottek, egyetlen egy peldany sem kerult elo. Igy nagyon valoszinu, hogy nincsennek Madagaszkaron. Indiabol pedig nincs (es a kozeljovoben nem is lesz) adat.

Hogy neznek ki, mekkorak? Fennt egy fonnyadt gnompok es egy virgonc oriasgnompok lathato kulonbozo emberi kormokon, meretazonositashoz alkalmas pozicioban. A SEM felvetelen, pedig a csalad jellegzetessege, a magas vegizszerv lathato.

A csaladra amugy meg jellemzo a vegiz megnagyobbodott "labfejen" (onychiumon) talalhato dupla fogsoru lebenyes karom, proprireceptor szorok valamint a magas vegiz melyrol mar volt kep.

Hogyan gyujthetunk ilyen pokokat? Mivel rendkivul valtozatos elohelyen elnek, igy gyakorlatilag BARHOGY. Fuhalo, lombfustoles, avarrosta, talajcsapda avagy talajminta, mind eredmenyezhet ilyen pokot.

Ismetleskent az elterjedes

Most jojjon a lecso. A szineket erdemes megjegyezni... Amint mar emlitettem a diszjunkt elterjedesnek alapvetoen 2 oka lehet, az egyik a lemeztektonikai kontinensmozgas miatti fajkepzodes, a masik pedig az elterjedes. Ha a orias gnompokok elterjedeseben az elobbi jatszik szerepet, akkor azt kell latnunk, hogy az ausztraliai es delamerikai nemzetsegek lesznek egymas legkozelebbi rokonjai, hiszen az Antarktiszon keresztul ok voltak kapcsolatban a legtovabb.
[Afrika valt el eloszor a Gondwanatol igy Uj Zeland/Ausztralia/Del-Amerika egyutt maradt. Ez kb about 100 millio eve tortent.
Uj-Zealand Ausztralia/Del-Amerikatol mintegy 80 millio eve valt el, amikor a Tasman tenger megnyilt. Ausztralia es Del-Amerika az akkor meg zold Antarktiszon keresztul osszekottetesben maradt, mintegy 35 miilio evvel ezelottig. A kepet arnyalja, hogy a klimatikus viszonyok ugy 45-50 millio evvel ezelott az Antarktiszon eleg mostohak voltak ahhoz, hogy mindenfajta elterjedest (es ugy nagyjabol barmifele, az elettel osszeegyeztetheto cselevest vagy tortenest) meggatoljon.]

A megfulladt Uj-Zeland nevvel hirhedtte valt elmelet szerint Uj-Zeland mintegy 25-30 millio evvel ezelott, klimatikus valtozasoknak koszonhetoen mintegy 20-120 m tengervizboritottsagot elvezett eleg ideig ahhoz, hogy nagyjabol antarktiszi hatekonysaggal akadalyozza meg a szarazfoldi elet nevu esemenykor aktiv mukodeset. Mintegy 20-23 millio evvel ezelott azonban a tengerszint sullyedesevel ujbol szarazfoldi eletterek valtak elerhetove, a feltehetoleg ausztraliabol erkezo telepesek szamara. Ez nyilva azt jelenti, hogy az ausztraliai fajok lesznek kozelrokonok az uj-zelandiakkal. Tekintve, hogy az orsolobidaek tobb mint fele itt el, azert ez az evoluciojuk szempontjabol mondjuk ugy nem elhanyagolhato lehetoseg. Igy tehat a kutatas kerdeset feltehetjuk ennyi elojatek utan:
Fajkepzodes, vagy betelepules?

Mintegy 180 fajuk van 28 nemzetseggel, a fajok es genuszok MINDEGYIKE adott kontinensre endemikus, Uj Zelandon el a fajok tobb, mint fele a maradekbol 3 jut Afrikara a tobbi pedig nagyjabol fifti fifti alapon elosztva Delamerika (foleg Chile) es Ausztralia+Tasmania kozott.

Rokonsagi kapcsolataik kozott regi ismerosoket koszonthetunk. A Kovacs Gabor es mtsai altal 3 magyarorszagi fajos Darocpokokat es az ennel joval tobb majdnem tucatnyi magyar fajjal biro Fojtopokokat. A gnompok Jorgen Lissner felvetele, akinek ezuton is (es a diak vegen is koszonom hogy megengedte a felvetele felhasznalasat - igy megy ez), az OGP pedig Charles Griswold szerzotarsame. Johet megint a tamaskodok korusa, egy regi T-aktas (tarnoczy-aktak, gy.k.) kerdessel: "es ez igy hogy"?

A fojtopokfelek vagyis e negy csalad rokonsagat ketto jelleg hatarozza meg: a hatso legnyilaspar (mert hogy nekik ketto van, nemugy mint a legtobb ENTELEGYNENEK) nagyon kozel van a hasi barazdahoz, illetve hogy a spermatarolo (ami NEM spermateka itt) az ivarireg hatso falabol nyilik. Mindaket jellegallapot ritka a pokoknal, ebben a kombinacioban csak itt talalhato meg.

Sargaval lathato a vizsgalt csaladok elhelyezkedese egy elmeleti torzsfan amit Platnick es mtsai illetve Ramirez alapjan allitottunk ossze.

A molekularis elemzes technikai hattere

Elozetes parszimonia eredmeny. Nem mennek bele reszletesen miert elozetes. A pirossal jelolt agaka osszeomlanak, igy aztan olyan sokat nem tudunk meg.

A ketfele analizismodszer osszehasonlitasa eredmenyek alapjan... nyilvanvalo hogy a Bayesian mukodott jobban.

A Bayesian mar jobban nez ki, de meg mindig trichotomia (meghozza meggyozo 51%os eredmennyel) DAm-Afr-UZe kozott. Mint kiderul egyik feltetelezes sem tamogatjak az eredmenyeink. Ennek, tobbek koztt az lehet az oka, hogy az Orsolobidae joval regebbota koptatjak e sarteket, mint a Gondwana, es elozetesen mar kialakulhatott ket fo csoportjuk (pl eszaki Gondwana deli Gondwana). Ausztraliaban az egyik a maradel foldreszeken a masik elt tul.

Ez minden eloadasba kell, a "hogyan tovabb" hiszen MINDIG van tovabb.

A koszonetnyilvanitast pedig elvi okokbol ujfennt kozzeteszem. Aki idaig meg folyamatosan olvasva eljutott annak gratula, es koszi a figyelmet.