Jobb későn, mint soha - új Grammostola faj

Hónapokkal ezelőtt ugyan e-mail-eztem Fincével a témában, és a cikkhez is sikerült hozzájutnom, de valahogy utána feledésbe merült a dolog, ma pedig a cikkes mappámat böngészve vettem észre az új Grammostola faj leírását tartalmazó PDF-et. Talán néhányan hallottatok már róla, de gondolom, vannak olyanok is, akik még nem.

• Vol, F. 2008. Description of a dwarf species of Grammostola Simon, 1892 (Araneae, Theraphosidae, Theraphosinae) from Uruguay with notes on its biology. L'arachnologiste, 1: 22-37.

Akkor talán térjünk is a lényegre. A tudományra új fajt - Grammostola andreleetzi n. sp. - Uruguayból, Salto államból, Biassini régióból írja le Fabian Vol egy nőstény és egy hím példány alapján, amiket az elzászi veterán hobbista, André Leetz (róla kép Fincétől a kommentek között található) gyűjtött 2001-ben (innen kiderül a név miértje is). Az új faj rendelkezik az összes Grammostola nemre jellemző taxonómiai jelleggel, és könnyen megkülönböztethető a nem többi fajától sokkal kisebb mérete és feltűnő ivari kétalakúsága alapján. Utóbbi jelleg néhány észak-amerikai Aphonopelma Pocock, 1901 fajnál, valamint az uruguayi Eupalaestrus weijenberghi (Thorell, 1894) és a venezulai Metriopelma familiare (Simon, 1889) fajoknál is megtalálható. A nőstények világos hamuszürke, míg a hímek mélyfekete színűek. A spermatartó osztott, de nem befelé ívelő (az iheringi csoporttal ellentétben). A hímek a hidegebb hónapokban (május-június) válnak ivaréretté ellenben a többi Grammostola fajjal (december-január). A Grammostola andreleetzi sp. n. párzása meglehetősen különbözik a többi uruguayi Grammostola fajétól, viszont hasonlít az ugyancsak kis méretű Homoeomma uruguayense (Mello-Leitão, 1946) párzásához.

Számomra szimpatikus kis pók, kíváncsi vagyok, megveti-e valaha a lábát a hobbiban.

Ephebopus murinus kulisszatitkok

Emlékeztek még a tavaly augusztusi Zootaxa címlaplányra? A cikkben (aminek az ízelítője olvasható a blogon, mégpedig itt.) a szerzők megemlítik, hogy Rick C. West és Samuel D. Marshall megfigyelése alapján az Ephebopus murinus fiatal példányai föld feletti menedékekben élnek, a megfigyeléseiket tartalmazó tanulmány is tavaly jelent meg.

• Marshall, S. D. & West, R. C. 2008. An ontogenetic shift in habitat use by the Neotropical tarantula Ephebopus murinus (Araneae, Theraphosidae, Aviculariinae). Bull. Br. Arachnol. Soc. 14(6): 280-284

1. kép: Ephebopus murinus (Walckenaer, 1837) növendék példánya Bromelia alta levelén.

Az egyedfejlődéssel kapcsolatos élőhelyváltást megfigyelték már más póktaxonoknál - pl. farkaspókok (Lycosidae) -, ám madárpókoknál ez az első dokumentált eset. A génuszra jellemző tárnázó életmóddal ellentétben a megfigyelt fiatal példányok a föld fölött készítik el menedékeiket, elsősorban broméliafajok levelén szőtt hálócső formájában (1. kép), majd subadult korban váltanak át tárnázó életmódra. A jelenséget korábban megfigyelt taxonoknál a fajon belüli versengés és a kannibalizmus/predáció esélyének csökkenésével magyarázták, jelen tanulmányban azonban a szerzők egy harmadik lehetséges okot is felvetnek.

2. kép: Ephebopus murinus (Walckenaer, 1837) adult nőstény ürege bejáratánál

A teljes cikk elérhető a bevezetés egy részének lefordításával, ami alább olvasható.

Diverse animal taxa have been observed to exhibit an ontogenetic habitat shift, in which different age/size classes selectively utilise different microhabitats (reviewed in Werner & Gilliam. 1984). Ontogenetic habitat shifts (hereafter referred to as OHS) have been suggested to reduce size-dependent pretadion, cannibalism and intraspecific competition and are particularly well documented in fish (Werner & Gilliam, 1984, Werner & Hall. 1988). Previous research into habitat use in spiders has found evidence of spatial and temporal OHS, e.g. the OHS exhibited by the wolf spiders Rabidosa (Lycosa) santitra (Chamberlin & lvie, 1942) (Kronk & Riechert, 1979) and Pardosa (Lycosa) lugubris (Walckenaer, 1802) (Edgar, 1971) as well as the web-placement shift in colonies of the orb-weaver Metepeira incrassata F. O. P.-Cambridge, 1903 (Rayor & Uetz, 1993). This study describes an apparent case of OHS in the Neotropical tarantula Ephebopus murinus (Walckenaer, 1837). The tarantula genus Ephebopus Simon, 1892 is a fossorial member of the otherwise arboreal subfamily Aviculariinae (Lucas et al., 1991, 1992). Members of this genus bear urticating hairs on the apical prolateral surface of the palpal femora as opposed to the dorsal surface of the abdomen as in all other urticating hair-bearing theraphosid spiders (Marshall & Uetz, 1990). In the field in French Guiana we discovered that early-instar spiderlings build tubular, silken retreats off the ground among vegetation in contrast to the distinctive burrows that older juveniles and adult females build in the soil. The aim. f this study was to quantify retreat-site variables for a population of E. murinus.

A fordításokat a dielonn[kukac]gmail[pont]com címre várom.

WSC, revisited

Volt már korábban a World Spider Catalog-gal foglalkozó bejegyzés(ünk), ami elérhető ide kattintva, ám úgy gondolom, elérkezett az idő, hogy egy rövid gondolat erejéig újra elővegyük a témát. Úgy vettem észre, hogy a madárpókosok egy része kissé félreértelmezi illetve tévesen használja a WSC-t. Gondolok itt arra, hogy egyes madárpóktartók az új publikációkat (valamint az azokban közölt rendszertani munkát) addig nem tekintik érvényesnek, amíg az nem kerül bele a sokat emlegetett WSC-be. Na most, ez nem teljesen helyes (értsd: teljesen helytelen), ugyanis egy tudományos munka, egy publikáció nem attól lesz érvényes, hogy benne van a véescében.

Ahhoz, hogy egy cikk tudományosan elfogadott legyen, az ICZN kritériumainak kell megfelelnie, amiket az érdeklődők ezen a linken érhetnek el angol nyelven. Ha ez megvan, akkor kóser a cikk. Nem hátrány, ha az iromány egy szakmailag ellenőrzőtt (peer reviewed) folyóiratban jelenik meg, ebben az esetben ugyanis kevesebb az esély rá, hogy hülyeséget publikálunk (vagy valamilyen hibát követünk el), de ez jelenleg nem kötelező. Vagyis vannak olyan érvényes fajok, melyek egy fajkatalógusban (mint pl. a WSC) nincsenek benne, de ettől azok jogossága vitán felüli, amennyiben a publikáció megfelel a követelmeknek. Mint mindig, az éremnek most is két oldala van, mert a találunk a katalógusban olyan fajneveket is, amelyek érvényesek ugyan, de a hordozójukat nem lehet meghatározni-- ezeket szokták nomen dubium-má nyilvánítani.

Végszóként siler találó hasonlatával élnék, miszerint a WSC nem biblia, hanem inkább telefonkönyv: attól mert nem vagy benne a telefonkönyvben, még lehet telefonod... és fordítva.

Egy kis statisztika

Hát egy éve van fenn counter a blogon, amikor is azért került fel, mert kiváncsiak voltunk arra, hogy igazából van e a blogra kereslet. Noha számos látogatásnak nem a konkrét pókokról szóló információ szerzés volt a célja, azért valami konklúzió levonására mégiscsak jó a számadat. Pláne, hogy évforduló.

Egy év alatt több, mint 50000 találatot regisztrált a myStat

1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	∑
-	-	-	-	426	882	1821	2346	2360	1469	1116	1220	11640
-	-	-	-	259	1124	1196	1004	1630	1070	1030	634	7947
-	-	-	-	258	765	1914	2061	2718	1426	1638	1377	12157
0	0	0	0	943	2771	4931	5411	6708	3965	3784	3231	31744
1916	1109	1258	1469	554	-	-	-	-	-	-	-	6306
1323	825	988	970	377	-	-	-	-	-	-	-	4483
2337	1292	1594	1854	581	-	-	-	-	-	-	-	7658
5576	3226	3840	4293	1512	0	0	0	0	0	0	0	18447

SUM

5576

3226

3840

4293

2455

2771

4931

5411

6708

3965

3784

3231

50191

---------------------------------------------------------------------------------------------

SITEMETER

Látogatók száma

Összes 9,021

Napi átlag 64

Átlagos látogatás hossza 2:28 perc

Utóbbi órában 5

Mai napon 26

Ezen a héten 445

Oldalletöltések száma

Összes 19,073

Napi átlag 115

Látogatásonkénti átlag 1.8

Utóbbi órában 17

Mai napon 59

Ezen a héten 803

---------------------------------------------------------------------------------------------

Valamivel informatívabb a sitemeter adata. (azt nem tudom mióta megy). Az átlagos időt szoktam nézni (ami volt mát 5 perc felett is), ennek az emelésén dolgozunk nagy erőkkel (a tévesen, sok helyen hangoztatott látogatószám helyett). Az a célunk, hogy azt a kevés embert, akit valóban érdekelnek a pókok, itt kedvére olvashasson róluk. Ergo nem a fél-egy év alatt “képzett” madárpókguru, vagy “szakértő”, “átlaghobbista” vagy “akinek Lasiodora cristataja van” a célközönség. Az Apropók Blogon több, mint 250 (egészen pontosan 261) bejegyzés olvasható, ami szerintem hosszú hónapokra le kellene foglalnia a tudásra éhezőket.

A visszajelzésekből eddig úgy érzem a blog jó ötlet volt. Amit hiányolok az az hozzászólások száma, bár mindig felhívjátok a figyelmem, hogy érdemben nem mindig tudtok hozzászólni, mégis a feedback az jól jön.

Mindenesetre látom a kialakuló új friss nemzedéket, és bízom benne, hogy a DNFS elnéptelenedésével keletkezett tudásűrt ezek az újak előbb utóbb betöltik, véget vetve a sötét középkori időket idéző tudású kopipésztes kontárok tündöklésének, illetve a bulvármadárpókozás bosszantó pongyolaságának.

Aki mint friss nemzedék ismert magára, az csak folytassa, ahogy eddig. Aki pedig inkább a második (kopipésztes kontár) vagy harmadik (bulvármadárpókász) kategóriával érzi definiálva magát, azzal nem tudok vitába szállni, hiszen önmagát ismeri legjobban az ember. Változtass, hogy ne csak karcolgassd a dolgokat. Pl. az a tanácsom hogy akkor kezdjél el írni amikor már tudsz is olvasni és van is miről…

A blog irógárdája az utóbbi évben bővítésen ment keresztül. Reményeim szerint lassan beáll az hogy ki mit tud/szeretne hozzátenni a bloghoz, a technikai akadályok leküzdése után. Természetesen a gerilla-írók, akik egyelőre egy-egy (vagy több-több) írással segítettek emelni a blog fényét megemlítése sem maradhat el. Terveim között az szerepel, hogy ez a blog valamiféle segítség legyen egy életképes amatőr, ugyanakkor szakmai tudással is rendelkező pókász hobbi kialakításához, ahol a vita nem veszekedés, és ahol a tudás elválik a személytől, ergo a javítás nem személyes sértés. Persze egy ilyen gondozott kert kialakításához a “vetés” ugyanúgy hozzátartozik, mint a “gyomlálás”.

Egy szó, mint száz hosszú az út, egyet azonban ne feledjünk: a pókozás jó móka (spiders are fun).

Eleségállatok tenyésztése - Futtertierzucht vol.1

Talán az egyik legfontosabb tényező a terráriumi állatok tartásával kapcsolatban a megfelelő eleségállat kiválasztása, és az adott állattípusra szabott etetési szokások és szabályok figyelembe vétele. Ugyan manapság az internetes webshopok korát éljük így nem jelent problémát a megfelelő eleségállat beszerzése, mégis akik egy nagyobb gyűjteménnyel rendelkeznek,ezáltal nagyobb mennyiségű eleségállatra van szükségük, a saját tenyésztés egy anyagilag előnyös alternatívát, és még mellette szórakozást is biztosit.

A szerzőpáros: Ursula Friederich és Werner Volland, az Ulmer kiadó gondozásában. Az általam ajánlott könyv az eleségállatok(a továbbiakban eá )tenyésztéséhez ad hasznos tanácsokat, és tippeket. A könyvben az egyes fejezetek felépítésében a rendszertani sorrendet követve tárgyalja a különböző eá. helyes tartását és szaporítását. Az általános bemutatás után a bizonyos eá. elhelyezésével, a szaporítási feltételekkel,(megfelelő hőmérséklet, talaj stb..)foglalkozik. Kiemelendő hogy mindenegyes eá.-t kielemez pro és kontra,vagyis az előnyeit és hátrányait is megemlíti az adott állatnak.

Bizonyos speciális tároló edények elkészítéséhez rajzokkal illusztrált "barkácsoló" útmutatókkal ad tippeket az elkészítéshez. Nem utolsó sorban említendő hogy az adott eá.-kiválasztásával kapcsolatban ajánlatokkal és tanácsokkal szolgál mind az gazdaságossági szempontokat és a megfelelő tápértéket figyelembe véve. Sajnos megemlítendő hogy az olvasónak "bírnia kell" a német nyelvvel, egy angol nyelvű verzióról nincs tudomásom. Az általam ajánlott szakirodalmat mind saját magam olvastam megpróbálok egy objektív véleményt a tartalommal és formával kapcsolatban alkotni, az egyéni ízlés természetesen eltérő véleményt képezhet. Nem a reklámozás a célom hanem egy teljesen neutrális bemutató jellegű ismertetőre törekedtem. Még egy összefoglaló az "Amazon.de" -től német nyelven: Wer Tiere hält - ob Amphibien, Reptilien, Vögel, Kleinsäuger, Fische oder niedere Tiere - , muss auch gut für sie sorgen. Viele brauchen lebendes Futter, um über längere Zeit gesund und kräftig zu bleiben oder sich gar fortzupflanzen. So ist die Zucht geeigneter Futtertiere für den Vivarianer von entscheidender Bedeutung. Die Autoren dieses Buches, zwei begeisterte Tierfreunde und erfahrene Praktiker, geben dazu fundierte Ratschläge und alle notwendigen Anleitungen, wie mit preiswerten und allgemein zugänglichen Mitteln Futtertiere gezüchtet werden können. Das Buch zählt inzwischen zum Grundbestand des vivarienkundlichen Schrifttums. Die vorliegende Neuausgabe wurde insgesamt überarbeitet, aktualisiert und teilweise erweitert, nicht zuletzt aufgrund mancher Hinweise und Anregungen durch die Leser.

Brachypelma vagans cikkek

Két, a madárpókosoknak kedvező cikkbe futottam bele a minap. Az egyik a B. vagans talajválasztásával és üregének szerkezetével foglalkozik (ez akár még a fogságban tartáshoz is adhat ötleteket), a másik pedig egy emberhez közeli populációval.

• M'rabet, S. M., Hénaut, Y., Sepúlveda, A., Rojo, R., Calmé, S. & Geissen, V. 2007. Soil preference and burrow structure of an endangered tarantula, Brachypelma vagans (Mygalomorphae: Theraphosidae) Journal of Natural History, 41(17–20): 1025–1033

Összefoglaló:
Brachypelma vagans is an endangered tarantula included in Appendix II of CITES because of its popularity as a pet. However, little is known about its ecology, in particular microhabitat choices. In this work we analyse the structure of the vegetation surrounding burrows of this tarantula, as well as soil preference for the burrow at different sites in relation to the density of the species. We also offer the first description of the burrow of this spider. Brachypelma vagans mostly uses open sites with low vegetation for establishing its burrow, rather than primary or secondary forest. The burrows are essentially built in sites with deep clay soils, whereas sandy soils or soils with a high density of roots and stones are avoided. The soil characteristics may be the key factor determining the presence of B. vagans. The burrow of B. vagans is deep and complex, exhibiting various chambers, even if only one seems to be used by the occupant. The structure of the burrow and soil characteristics are obviously related. These results could help determine the real distribution of B. vagans within its geographic range, and might be useful for a better management focused on protection and reintroduction.

• M'rabet, S. M., Hénaut, Y., Rojo, R. & Calmé, S. 2005. A not so natural history of the tarantula Brachypelma vagans: Interaction with human activity Journal of Natural History, 39(27): 2515–2523

Összefoglaló:
We describe the structure of a population of Brachypelma vagans (Ausserer, 1875) in relation to the intensity of human activity and report characteristics of the burrows in Campeche, Mexico. During September and October 2003, we established sampling areas in five different classes of vegetation type/land use: mature forest (MF), secondary forest (SF), backyard (BY), and a football field divided into corner area (FC) and goal area (FG). The densities of spiders and the proportion of different age/gender classes of individuals on the sites were compared. Morphological data among adults and juveniles were contrasted, and differences in morphology between juveniles were tested according to land use class. We compared the nearest distances between neighbouring burrows and between burrows and trees. Also, we studied the orientation of the burrows, and compared the diameter of the burrow entrance. Brachypelma vagans was found exclusively in the open areas with densities that ranked from 0.02 to 0.1 individuals per square metre, being among the highest ever reported for Theraphosidae. However, there was a negative relationship between density and intensity of human activity. The population of this tarantula shows segregation in occupation of space. Females occupied exclusively the backyards, whereas juveniles occupied sites according to their stage of development. The youngest juveniles occupied the backyards, while the pre-adults occupied the football field. The distance between burrows was highly variable at all the sites. However it tended to be shorter in the backyards. The orientation of burrows was in all sites preferentially directed northwards. The diameter of the burrow entrances was a relatively good indicator of the sex and age of its occupier, and related almost directly to the dimension of the body. This study provides better knowledge of the structure of B. vagans populations in a human-modified environment and gives new information on the natural history of these spiders.

A teljes cikke(ke)t megkaparinthatja az, aki lefordítja az összefoglaló(ka)t, és elküldi nekem (dielonn[kukac]gmail[pont]com).