Magulla Gerilla

Bevallom őszintén ezidáig erről a madárpókgénuszról még nem hallottam. Mentségemre legyen mondva, hogy a génusz ezidáig a Cyclosternum nevű fiókban aludta csipkerózsika álmát. Egészen mostanáig, amikor is a Brazíliai madárpókokkal foglalkozó kutatók ismételten ébresztőt nem trombitáltak neki (Josénak innen is külön köszi! Ha erre vetődik ismét, van a Kálvinon egy söre:) ).

Azt nem mondanám, hogy ezek az igen kis méretű madárpókok be fognak robbanni a madárpókos hobbiba, de azért mindenképpen érdemes megemlíteni őket, mert mostanában van egy olyan underground fuvallat is, melyben egyes hobbisták ezekből a kis termetű madárpókokból állítják össze a gyűjteményüket. Magyarán törpéznek:).

Nos, gyorsan fussuk át az összefoglalót, hogy mit is találhatunk a „papírban” :

Megtörtént a Magulla génusz Simon 1892 újraérvényesítése és ismételt leírása.

Először történt meg a típusfaj, Magulla obesa Simon 1892 hímjének a leírása ill. szintén újra le lett írva a faj nősténye is.

A Magulla janaeirus (1892) érvényes faj.

A Magulla symetrica Bücherl 1949 át lett sorolva a Plesiopelma génuszba Pocock 1901 és a Plesiopelma insulare (Mello-Leitao 1923) junior szinonímájává vált.

Továbbá, két új faj lett leírva Brazíliából: a Magulla buecherli sp.n. a Sao-Paulohoz tartozó Ilhabela szigetről illetve a Magulla brescoviti sp.n. a Rio Grande do Sul állambeli Sao Francisco de Paula területéről.

----------------------------

Közben bréking nyúzként érkezett a hír, hogy Zolee önszorgalomból elvégezte a munka dandárját és lefordította a cikk bevezetőjét is, úgyhogy ez szintén elolvasható magyar nyelven. Köszönjük a fáradozását!

Bevezetés:

A négytüdős pókok alrendjébe tartozó Theraphosidae család fajai világszerte megtalálhatóak. A család tíz alcsaládra osztható. A Közép- és Dél-Amerikai (Neotrópusi) faunarégióban három alcsalád képviselteti magát - Aviculariinae, Ischnocolinae és Theraphosinae - mintegy 45 nemmel(Raven 1985; Platnick 2008). A Theraphosinae alcsaládba tartoznak a legnagyobb ismert pókok, úgy mint a Theraphosa blondi (Latreille 1804) a maga 9 cm testhosszával (Schiapelli & Gerschman de Pikelin 1967), ugyanakkor megtalálhatók a családban kisméretűek is, úgy mint a Magulla obesa Simon 1892, aminek testhossza kb. 1-2 cm. A Magulla nemet Simon (1892) hozta létre az egyetlen típusfaj alapján - M. obesa -, ami maga is egyetlen Brazíliából (Teresópolis, Rio de Janeiro) származó nőstény alapján került leírásra.

A nem Simon által leírt jellemzői a rövid lábak, kevés tüskével (kivéve a másodvégíz II-t, amin egy csúcsi tüske található), rövid elülső végíz és másodvégíz, rövid, görbült tor-rés, kerek haslemez és a fogacskákat tartalmazó ajak. Simon a Magulla nemet a Tmesiphantes nem (Simon 1892) közeli rokonának tartotta (mindkét nem a trópusi Dél-Amerikából származó). Nem sokkal ezután Pocock (1895) tanulmányozta a British Museum of Natural History gyűjteményében található a négytüdős pókok névhordozó típusait.

Megvizsgálta az Ischnocolus janeirus Keyserling 1892 holotípusát is (nőstény, Serra Vermelha, Itaocara, Rio de Janeiro), majd mintegy kísérletszerűen áthelyezte a Magulla nembe. Az áthelyezést később Simon (1903) is támogatta. Mello-Leitão (1923) leírásai a M. obesa-ról és a M. janeira-ról szinte Keyserling és Simon leírásainak fordításai voltak, így nem tudott jelentősen hozzájárulni a dologhoz. Bücherl (1949) újra leírta a Magulla nemet, a Instituto Butantan gyűjtemény példányait használva feltehetőleg új jellemzőket közölt. Az 1949-ben Bücherl által leírt M. symmetrica-t egy holotípus és egy paratípus alapján újra leírták (Bücherl 1950, 1957 és Lucas & Bücherl 1973).

Gerschman de Pikelin & Schiapelli (1973) a M. obesa (holo?)típusát megvizsgálva megerősítették a Simon által az eredeti leírásban közölt jellemzőket, elsőként spermatartó illusztrációkat is szolgáltatva. A Magulla janeira Pocock által törént áthelyezézét is megerősítették a tanulmányban. Raven (1985) viszont a Magulla nemet a Cyclosternum nem Ausserer 1871 junior szinonímájának tekintette. A két nem típusfajainak tanulmányozása (Magulla obesa és Cyclosternum schmardae Ausserer 1871) Raven szinonímájának érvénytelenítéséhez, a nem újraérvényesítéséhez (és újraleírásához), és két új faj leírásához vezetett minket.
Magulla obesa - fotó F.U. Yamamoto



RAFAEL P. INDICATTI, SYLVIA M. LUCAS, JOSE P. L. GUADANUCCI & FLAVIO U. YAMAMOTO (Brazil)Revalidation and revision of the genus Magulla Simon 1892 (Araneae, Mygalomorphae, Theraphosidae) Zootaxa 1814: 21-36