Két deka morf (ológia) ium

Nah egy kis elígazítás vált újfennt szükségessé, és tekintve, hogy sok egyéb fontos dolgom van csak kutyafuttában és félkeszről dobok egyet (3 óra meló volt vele így is). Itt alant látható az a morfológiai szókincs (Zoozda kopirájt) amivel egy hobbistának el kell boldogulnia. Kizárólag azért van itt mert a DNFS most nem megy, erről kicsit később.

Néhol oda van irva az angol megfelelő is, extra plussz, lesz majd szótár is. Akinek nem elég a sima hobbi vagy a fejtor nem tetszik neki az alulra klikkentsen/kattintson, előtte vegye fel a kevlar mellényt.

Nos akkor csapjunk a lecsóba.

Előre szeretném leszögezni, hogy haragudni senkire nem haragszom, és összeveszni sem szeretnék senkivel, de nem szeretném, hogy tévedésben legyen bárki.
A témát LGM pattantotta ki, amikor latin elnevezéseket kért tőlem a láb (pedes, poda) illetve a fonószemölcs (mammilae supremae) esetében. Első reakcióm az volt, hogy minek? Azután miért pedig, hogy miért latin? Ma nem készül egyetlen zoológiai fajleírás sem latinul (ez régen 1930ig volt divat), viszont az angol nyelv gyakorlatilag minden nagyobb újságnál követelemény. A nagyobb világnyelven való fajleírás (angol, spanyol, kínaiak esetében angol diagnozis kötelező) elmulasztásával pedig a faj érvényességét teszi kockára bárki. Meg lehet nézi a KÓDEX-et (ICZN - a zoológia nevezéktan kódexe).

Én Szita Éva példáját követve, a bírálók (akik nem arachnológusok voltak) dolgát megkönnyítendő tettem bele egy kis általános leírást a doktori dolgozatomba ahol néhány az Évától kopi pészt módszerrel átvett latin elnevezéseket is tartalmaz. Azóta morfológiai posztdokon vagyok, a morfológiai élkutatókkal szoros kapcsolatban és egyszer sem használtam latin morfológiai vagy anatómiai elnevezést. Ez alól egy kivétel van a belső felépítés illetve az izmok (melyeknek a kutatása kissé elmaradt a külső morfológiától) esetében még mindig a latin anyerő (csak ilyen cikk manapság nem születik).

Vagyis a latin sztornó, és egy hobbistának, ha lépcsőzni akar akkor már az angol illetve a német felé kell kacsintania. Persze előtte nem árt, ha magyarul megtanulja.

Alant látható Loksa Imre ábrája, ez lenne az alap, hogy tudd. Majd lehet vele vitatkozni:

Néhány elnevezés a maxilla pl. helytelen, mert a pókok az ízeltlábúakon belül az Amandibulata csoportba tartoznak, és a rovarokra jellemző állkapocs teljesen hiányzik náluk. Az ember állkapcsáról nem is beszélve (olyan még a rovaroknak se nem van, hiába Mandibulata). Ugyanezen gondolatmenetet követve a láb/comb/térd ésígytovább egész sor név támadható. Amennyiben valaki megteszi, először vegye rá Dr. Papp László akadémikus professzort, hogy a legyecskéi szárnyát ne szárnynak hívja mert az a madaraknak van... (persze akkor ha már ottvan akkor szóljon Csorba Gábornak is hogy találjon ki valami mást a denevéreknek). Valószínűleg - a kötelező verbal inzultus után - kiderülne, hogy, ha teljesen másutt másik csoportban van és a használók tisztában vannak a szerv eredetével akkor mehet a dolog.

No akkor idefigyelés van ámbérék.

A rovarok feje 6 tora 3 embrionális szelvényből áll. Csáprágósokét számoljuk meg egyesével: minden embrionális szelvényen egy lábszerű valami van vagyis 4 amin járóláb van, 1 amin tapogatóláb (nem tapogató, hanem tapogatóláb) 1amin a csáprágó és van az akron, ami csökevényes. Ez összesen 7 darab szelvényke. Mostmár tudjátok a fejtor miért nem egyenlő a rovarok fej+tor -ával vagyis használhatjátok a szót. Aki szeretné a legújabb kifejezéseket használni, annak vagy a Zootaxonómia egyetemi jegyzetet vagy a doktori dolgozatom általános ábráját javaslom:

Újfennt sikerült belefutni az előtest háti részének, magyarul a hátpajzsnak mindenféle egyéb szerintem helytelen elnevezéseibe (carapax, peltídium). Nézzük meg mitisir a hogyishívják azaz Jocqué és Dippenaar Schoemann Spider Families of the World. című munkája:

persze nem lehet meg mindenkinek az adott mű, nekik ajánlom a spinnen terminologie vagy az invertebrate glossae-t

Vagy a googlebooksra sassantsunk el rákeresve Foelix alapmunkájára.

Vagy Murphy & Murphy könyvére:

De akkor honnan jő a carapax? És miért baj?

(a peltídium az álskorpiók, rovarpókok hátpajzsa - bárki aki mutat nekem egyetlen egy az utóbbi 10 évben publikált a wsc által egyáltalán figyelembe vett pókos cikket amiben a hátpajzsot peltídiumnak nevezik fizetek egy sört, a carapax pedig a rákoké lehet utánajárni)

A carapax a német hobbiból jön ahol Günther Schmidt bácsi önkényuralmi móccerekkel bevezette.

Volker von Wirth meg átvette. Meg a Lissek Rezső bácsi is.

El lehet dönteni kinek hisztek, a kutatóknak akinek a foglalkozása ez (vagyis professzionális pókászok (pl. Raven, A. Smith, Jocqué, Griswold, Platnick), vagy nagy tapasztalatú hobbistáknak (Schmidt, V. v. Wirth). Ahogy mondják lehet széllel szembe pisilni, csak nem érdemes.

Baj ezzel az, hogy van ennek MAGYAR neve, illetve egy angol kifejezés ami a carapace amivel esetleg külföldi oldalon lehet találkozni. Jól ugyanannyiból tart használni, mint rosszul, és minél kevesebb féle elnevezés van közszájon annál kisebb a félreértés lehetősége. Ma a legtöbb madárpókos munka angolul készül. Ha nem angolul írsz senki sem fogja elolvasni. Ha nem tudod angolul a szó jelentését, hiába olvasol.

------------------------------------------------------------------------

Konklúzió: ha hobbista vagy, elégedj meg a Zoozda féle rajzzal. Bőven elég. Ha egyetemista vagy ott a Zootaxonómia jegyzet, ha egyetemista nagyonérdeklődő vagy akkor olvasd ki a Foelixet, Raven és társaikat és azokat a dolgokat használd amiket ők. Csak tiszta forrásból. Biztos lehetsz benne, hogy sem carapax sem peltídium nem jön elő.

De amennyiben szeretnél sok sok Statler és Waldorfos bejegyzést, sok szájkaratét és nyelvköszörülést, akkor pediglen kizárólag a Lissek vagy Schmidt féle elnevezéseket használd: chelizer, carapax, maxillacsáp és anyámtyúkja.