Szinetár Csabinak

Ez a poszt személy szerint egy ember tiszteletére iródik, de mindenki örömére vagy mi. A következő az indokom, hogy Szinetár Csabi több évtizede fáradozik azon, hogy a pókászatot olyan széles közönség elé vihesse amennyire lehet. Teszi ezt előadások tartásával, szakdolgozati bírálatok, szakmai bírálatok, terepkirándulások, többórás telefonbeszélgetések, szakfordítások elvégézésével, mindezeket olyan szerényen, hogy sokan (élükön természetesen velem) sokat tanulhatnának tőle (megjegyzem sokszor tanulok is). A legutóbbi akcióját nem hagyhatom szó nélkül. Terepen volt egy hete, és ideje/energiája/ereje arra, hogy nekem 4 fajból (Hypsosinga heri, Larinia bonneti, Singa nitidula és Larinioides folium) az én extra igényeimnek megfelelő példányokat küldjön. Leírom a kívánságlistát: élve 1-1 hím nőstény, 1-1 96%os alkoholban, 2-2 megfőzve 70%os alkoholban, és 5-5 70% alkoholban. A csomag szerdán érkezett meg, a képekre az előző poszt utal. Többen voltak már volt terepen, tehát elsőkézből tudható, hogy az ember mire vágyik egy átterepezett nap után: hogy hagyják békén aludni, pihenni, sör...
A csomagban a kívánalmakat messze meghaladó minőségű és mennyiségű állat volt, és az élők mind élve érkeztek meg (még mindig élnek btw)
Szóval a mai apropó ez, szeretném megköszönni Csabinak, hogy van a magyar pókászatnak, és önző módon azt is, hogy egy ilyen kép készülhetett vele.

Nagyon inspiráló ilyen embert magam előtt látni, és sokszor "neki" készülnek a képek... Bernben remélem sikerül majd lenyűgöznöm....

Az alant látható képek készítéséről a hétvégén fogok írni, általánosságban, mivelhogy az excájg jelen pillanatban is tesztelés alatt áll, körülbelül fél éve létezik az ötlet, vagyis szupertitkos. A képek mindegyike kb 35 MB nagyságú 4300*3800 méretű. A méretből adódik hogy van olyan kép ami 3-4 100%os 0,5pixeles sharpot is elbír. A képek szándékosan gif-ek 256 színből. Néhol lehet látni a technikai határokat amiket nem vagyok hajlandó sem szégyellni sem elismerni :DDD

Képre kattincsatok, mert a thumbnail sajna nagyon torzít...(ja és véleményt véleményt véleményt)

Singa nitidula

Tetragnatha hím, főzve:




Neriene clathrata hím tapogatóláb (picike)



Larinioides nőstény

Larinioides hím

Fotótéma: Mikroszkópos fotók

Hétfőn az egész napot főzött pókokkal töltöttem. Igen, főzöttekkel. Ugyanis, bár ezt kevesen tudják, az igazi pókász meg is főzi a pókokat. Élve. Most persze, lehet hirtelen ledermedni, de inkább ne. A lobogó vízbe dobott pók a másodperc töredéke alatt távozik az árnyékvilágból, míg az alkoholban "kíméletesen" elölt állatok gyakran 2-3 percig kapálóznak, sőt nagyon sokszor egy csomó kaját vissza is öklendeznek. Sajnos a pókászat ilyen kegyetlen. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a csigászok még kegyetlenebbek, ők sima vízbe fojtják a példányaikat, hogy kinyúztozkodjanak ez egy kisebb csiganak néha 2 napba is telik.) Mindenkiben ilyenkor ugye felmerül, hogy nem lehetne kíméletesebben, de jobb ötlette eddig nemsokan áltak elő. Arról szót sem ejtve, hogy a párizsi az asztalon milyen kalandokon esik megy keresztül mire odaér...
Az ok amiért mi megfőzzük a pókokat az az, hogy ilyenkor a szöveteik megtelnek vízzel, és minden tagjukat kinyújtóztatják, így remekül lehet őket tanulmányozni...
Néhány kép a termésből:

Nem mind arany ami fénylik avagy...

... attól mert farkaspókot kiáltunk az nem jelenik meg a kertek alatt.

Érdekes, Portugáliából származó, házban, telelés közben rajtakapott és gyűjtött 2 nagy nőstény pók keltett itt egy érdekes 15 percet, és ma Anyák napján gondoltam szakítok időt és írok erről az élményről.

Teszem azt mások okulása végett.

Naszóval az egész őgy kezdődött hogy beszaladtam a másik laborba ahol Nikolaj éppen egy nagy farkaspókkal küzdött. Kérdezte rápillázok e mondtam hogyanfenébene... addig sem kell dolgozni :D

Ami első pillanatra is fura volt az alant látható szép, hatalmas állaton az a szemállása volt. A hátsó középszemek túl közel voltak egymáshoz, és a hátsó szemere fektetett egyenesek jellegzetesen Pisauridae vagy Zoridae szerűen az előtest vonalán innen metszették egymást. Vagyis a farkaspókok innentől nem játszanak, hanem leülnek a kispadra, náluk a szemekre fektetett egyenesek, jóval az előtest vonala után metszik egymást (vagyis a hátsó középszemek majdnem ugyanolyan messze vannak egymástól mint a hátsó oldaszemek). Ugyanakkor a Zoridaenak túl nagy volt az állat, Pisauridaenek pedig meglehetősen robosztus lábai voltak (v.ö. egy szép hosszúlábú vidra- v csodáspókkal).

Vagyis mindenféleképpen egy Lycosoideaval állunk "szemben". Hogy hogynem hirtelen beugrott egy nemrégiben publikált cikk Ambros Haenggi és Angelo Bolzern tollából, az Arachnologishen Mitteilungen 32: 8-10. Innen már csak egy kisugrás volt előkaparni a cikket, a Spinnen Mitteleuropas linkjét, illetve egy szokásos Lolka-Bolka de használható rajzos Wunderlich cikket. Ekkor derült fény arra hogy ez bizony egy fonálszűrős pók, Zoropsis spinimana, lásd a Spider Genera of the Word idevonatkozó fejezetét.

Tekintve, hogy kapásból mindkettőnk ránézésre egy nagy Lycosa fajnak hitte ezt az érdekes és valljuk meg szép pókot, ráadásul Németországból és Svájcból nemrégiben mutatták ki a fajt, tettem egy érdekes kísérletet. Az Arachnida mi mindent meghatározunk képről fórumrész Lycosidae-s topikjában beraktam egy netről származó képet. Kaptam egy Arctosa tippet.
Ez egyrészről ujfent meggyőzött arról hogy a fényképről való határozás sokszor nemcsak lehetetlen, de káros is.
Másrészről simán lehet ez a faj Magyarországon is és nemhinném hogy sokan észrevennék. Mert ki az a hülye aki mikri alá rak egy batárnagy farkaspókot. ...
kisbetűkkel jegyzem meg hogy harmadrészt ez egy újabb bizonyíték arra, hogy gonoszabb vagyok az (E)ördög(h)-nél is :P
Üdv:
siler