A brazil szappanopera alapeleme a gonosz testvér

A hatalmas lendületű (tudom elkezdősött a szorgalmi időszak) Kapor féle Phoneutria után kicsit elcsendesültünk fésűspókilag. Hátha az adott képek meghozzák a fordítani/írnivágyást némelyekben.

A Cupiennius génusz

C. salei

C. getazi

C. coccineus

C. cubae

C. remedius

Fordítani ezt kéne, a zárt osztályra. A jutalom a könyv hobbisták részére is fontos infót tartalmazó részének szines 600 dpi-s szkennelt pdf-je, ami 59 dupla oldalt tartalma (gyk 118), ami a névmutatót, és a hosszas irodalomlistát is tartalmazza.






A képhivatkozások szándékosan nincsennek bennt.

Dí kríge der giftesz. Tejl fünf. Dasz curükkérsz desz Fonetise nutriász, dí foneutriász. Keine foneutria nász.

Az alant található írás Kapor szerzeménye, csak 1-2 helyen javítottam bele. (pl. a Phoneutria sp. "Paraguay" az nem taxon). Ezen javítások a mű élvezetét nem befolyásolják (reményeim szerint) pusztán a helyes szóhasználatot eröltetem ráadásul olyan kevés helyen ahol csak lehet megőrizve a dolgozat stílusát. :D Szeretném hangsúlyozni, hogy ez már az a fajta "hobbitaxonómia" ami említésre, bátorításra, támogatásra, de legfőképpen követésre alkalmas és érdemes. Nem kívánok kontrasztot mellé állítani, pedig nem lenne nehéz.

Egy hiányosságáról sajnos nem feledkezhetem meg, viszont ez olyan típushiba amibe mindenki mindig beleesik. Ez a túlfókuszálás hibája. Annyira benne van az ember a dologban hogy alapvető információkat nem oszt meg a többiekkel amik a megértést teszik lehetetlenné. Ez konkrétan itt az hogy oké hogy a 6 név az 4 faj de akkor melyik az a két "név" ami melyik extra, és helyettük mi lenne a helyes név. Lehet hogy ki lehetne szűrni a képek sorrendjéből, de az eredmény pláne ha saját minimum 3szor kell leírni egy dolgozatban (sulykolni kell). Nyugi ez egy olyan hiba mibe MINDIG és MINDENKI beleesik. Erre valók a némi hozzáértéssel de a témával nem megszennyezett barátok/barátnők/anyuk/apuk akik elolvassák és utána ezeket a triviákat megkérdezik. Nemmellesleg 1-2 hónap (heti 30-40 óra) ráfordítással ezzel azzal kiegészítve TDK dolgozatnak alkalmas mű...

PHONETIKUS NUTRIA II. AVAGY PHONUTRIA-FAJOK A KERESKEDELEMBEN

Írta: Hőbe Gábor

BEVEZETÉS
Az utóbbi időkben egyre nagyobb érdeklődés övezi terrarista berkekben a fésűspókok (Ctenidae) családjának fajait. Ennek köszönhetően megindult egy nagy kereskedelmi hullám, így egyre több és több Phoneutria fajt láthatunk a kereskedők kínálataiban.
Ez idáig 6 „faj” került forgalomba, melyek a következők: Phoneutria fera, P. nigriventer, P. sp „Paraguay”, P. keyserlingi, P. boliviensis, P. reidyi.
Az általam tartott egyedek alapján kétségek merültek fel bennem, hogy az előbb említett 6 név valóban 6 fajt takar-e.

„ANYAG ÉS MŰVELET”
Kétségeim hatására vizsgálat alá vetettem saját Phoneutria egyedeimet a Rosana Martins & Rogerio Bertani 2007-es munkája (The non-Amazonian species of the Brazilian wandering spiders of the genus Phoneutria Perty, 1833 (Araneae: Ctenidae), with the description of a new species; Zootaxa 1526: 1–36 (2007) ) alapján.

Szemlélődésem tárgyát az alábbi neveken futó egyedek képezték, az alábbi eloszlásban:

0.1.0. Phoneutria fera – adult
0.2.0. Phoneutria nigriventer – semiadult
0.1.0. Phoneutria nigriventer - adult
0.1.0. Phoneutria sp. „Paraguay”- adult
0.1.0. Phoneutria sp. „Paraguay” – semiadult
0.2.0. Phoneutria keyserlingi – semiadult
0.0.3. Phoneutria keyserlingi – juvenilis
0.1.0. Phoneutria boliviensis – adult

„Kutatásaim” során legfőképp a ventrális mintázatokra hagyatkoztam, mivel úgytűnik ezek a karakterek is elégségesek a fajok határozásához. Sajnos az ivarszervek vizsgálatára nem volt lehetőségem.


„TAXONÓMIA”
A fent nevezett műben közölt határozókulcs szerint:
- 1. Phoneutria fera nőstény: „opisthosoma ventrally light brown with four series of dark brown dots and two lateral bands of the same colour”

Fotó 1. Nőstényem ventrális fotója. Jól láthatók a sötét foltok 4 sora, valamint a két oldalsó lefutású foltsor, mely jellegzetes nyíl alakot kölcsönöz a ventrális mintának.

Fotó 2. Tapogató lábak és csáprágók.

Fotó 3. Nőstényem habitus fotója.

Fotó 4. Nőstényem habitus fotója.

- 2. Phoneutria nigriventer nőstény: „opisthosoma ventrally dark brown to uniformly black”, juvenilis, semi-, és subadult egyedek potrohának ventrális oldala még vörös, nyél felől fekete folttal.

Adult P. sp. „Paraguay” néven árusított nőstényem ventrális fotója: (technikai okok miatt sajnos róla nem tudtam fotót mellékelni, de az utótest ventrális oldala egységes fekete színű).

Fotó 5. Semiadult P. sp. „Paraguay” néven árusított nőstényem ventrális fotója.

Fotó 6. Tapogatólábak és csáprágók.

Fotó 7. Semiadult P. keyserlingi néven árusított nőstényem ventrális fotója.

Fotó 8. Semiadult P. keyserlingi néven árusított nőstényem ventrális fotója.

Fotó 9. Juvenilis P. keyserlingi néven árusított pókom ventrális fotója.

Fotó 10. emiadult P. nigriventer néven árusított pókom ventrális fotója.

Fotó 11. emiadult P. nigriventer néven árusított pókom ventrális fotója.
Adult P. nigriventer néven árusított állatom ventrális fotója (ennél az egyednél még némiképp észrevehető a fiatalabb állatokra jellemző vörös szín is – sajnos a ventrális oldalról fotót nem tudok mellékelni technikai okok miatt, aki nem hiszi, jöjjön át, szívesen megmutatom az alkoholos egyedet :D)

Fotó 12. Adult P. nigriventer néven árusított állatom: tapogatólábak és csáprágók.

Fotó 13. Adult P. nigriventer néven árusított állatom kokonnal.

- 3. Phoneutria keyserlingi nőstény: „opisthosoma ventrally brownish to orange”(ezidáig nincs kereskedelmi forgalomban)

- 4. Phoneutria boliviensis nőstény: „opisthosoma ventrally golden-yellow with two series of brown dots and two white dots”

Fotó 14. Adult nőstényem ventrális fotója: Szépen kivehető a sötét pontok sorozatai, valamint a két fehér folt.

Fotó 15. Nőstényem fotója: Tapogatólábak és csáprágók.

Fotó 16. Nőstényem habitus fotója.

„DISCUSSION”
Tehát összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a keresekedelemben forgalmazott 6 "faj" valójában 3 vagy 4 fajt ( P. nigriventer, P. fera, P. boliviensis, P reidyi (??)) foglal magába. (A P. reidyi egyedek még nevelés alatt álnak, sajnos velük kapcsolatban nem tudtam érdemben vizsgálódni.)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Eme írásom nem jőhetett volna létre Szűts Tamás segítsége nélkül, aki eljuttatta számomra a The non-Amazonian species of the Brazilian wandering spiders of the genus Phoneutria Perty, 1833 (Araneae: Ctenidae), with the description of a new species című munkát, továbbá köszönetemet fejezem ki Nagy Gábornak a fotók utómunkálataiban nyújtott segítségéért.

Krieg der Gifte Teil 5: Die fonetische Nutrias schlagen zurück.

Az alant található írás teljes egészében Kapor szerzeményének "ágyaz meg" ami egészen jól sikerült gratula neki és köszi érte. Reményeim szerint az angol szöveget is lefordítja valaki :D Ha egy génuszra rázuhanunk ugyanis akkor érdemes azt egy bizonyos távolságból tenni, filmes műszóval rázoomolni a génuszra. Ebben ugye benne foglaltatik, hogy először mást IS látunk, nemcsak magát a génuszt. Az alant beszkennelt cikkecske az American Entomologist újság legfrissebb számában jelent meg, nem lennék meglepve ha Magyarországon ti olvasnátok először. Szívesen.

A cím a csillagok háborúja című filmeposz német címeinek lehetetlensége és komikussága előtti szarkasztikus tisztelgés.

Fonetikus nutria = Phoneutria

Hali a mai apropót Kapor aka Hőbe Gábor szolgáltatta aki előre megfontolt szándékkal, tudásvágyból angolról magyarra fordítást követett el, ami az adott cikk elküldését vonja maga után...a fordítást kicsit átsimítottam, de ez Kapor munkája, köszönjétek neki.
A cikk szerzői közül egyet vájtszeműek (atyaég na ez mekkora képzavar) ismerhetnek, ő pedig Bertani maga...

CÍM: The non-Amazonian species of the Brazilian wandering spiders of the genus
Phoneutria Perty, 1833 (Araneae: Ctenidae), with the description of a new species
Szerzők ROSANA MARTINS és ROGÉRIO BERTANI

Brazíliában a Phoneutria Perty, 1833 genusz fajait "aranha-armadeira" vagy fegyveres pókoknak hivják, mig angol nyelvű országokban "brazil vándorpókoknak" vagy "banánpókoknak" nevezik. Közepes és nagy méretű pókok, 17től 48 mm ig terjed a teljes testhosszuk, és kinyújtott lábaikkal elérhetik a 18 cm-es lábfesztávolságot is. Brazíliában a génusz tagjai felelősek sok pókmarásért (Ministério da Saúde 1998), és ők a fő tényezők a legtöbb területen (Antunes & Málaque 2004).
A mérgük neurotoxikus hatású, és sok vizsgálat történt a mérgük komponenseinek analizálására, és a marás egészségre gyakorolt hatására(Bücherl 1953; Trejos et al. 1971; Rezende et al. 1991; Cordeiro et al. 1992, 1993; Diniz et al. 1993; Figueiredo et al. 1995; Herzig et al. 2002, 2004; Florez et al. 2003; Richardson et al. 2006).
Eredetileg az hátrahajló középső szemsort tartották a Phoneutria génusz jellemző jegyének (Perty 1833). Sok szerző nem tartja ezt a jelleget elégségesnek ahhoz, hogy a Ctenus Walckenaer, 1805 (Walckenaer 1837; Simon 1897; Strand 1916) nemtől el lehessen különíteni, mig mások érvényesnek fogadták el (F.O. Pickard-Cambridge 1897; Mello-Leitao 1936; Bücherl et al. 1964; Lehtinen 1967; Bücherl 1969a). Mello-Leitao (1936) a nőstények és hímek tapogatólábán a lábszár és végíz sűrű talpecsetét tartotta a génusz határozó bélyegének, melyet a mai napig használnak.
Modern kladisztikai analyzis támasztja alá a Phoneutriák közös eredetét, a következő jellegek alapján
1. a tapogató lábak végízén és lábszárán található talpecset
2. védekező magatartás a test függőleges helyzetbe történő emelésével, és oldalirányú mozgása
3. az ivarlemez zsebei középen vannak 4. egyszerű felépítésű petevezetékek* melyek maximum olyan hosszúak, mint a spermatéka átmérője (Simó & Brescovit 2001).

A Phoneutria fajok taxonomiai története ellentmondásokkal teli volt. Perty (1833) két faj P. rufibarbis Perty, 1833 and P. fera Perty, 1833 1-1 nőstény egyede alapján irta le a génuszt. Mindkét faj Rio Negroból (Amazonas, Brazilia) származott.

Később Keyserling (1881) dokumentál egy nőstény pókot Nova Friburgoból (Rio de Janeiro, Brazilia) Ctenus rufibarbisként és később (Keyserling 1891) beszámol két másik új Ctenus fajról: C. nigriventer Keyserling, 1891 (nőstény Rio Grande do Sulból, Brazilia) és C. ferus (nőstény Rio de Janeiroból, Brazilia).

Frederick O. Pickard-Cambridge (1897) kijelöli a P. fera Perty, 1833 fajt a Phoneutria génusz típusfajának, mivel a az eredeti leírásban ezt nem tették meg. Szintén ő a P. rufibarbis Perty, 1833 fajt “forma ignota”-nak vélte (‘kétséges faj’ (= nomen dubium = kétséges név) lásd Simó and Brescovit 2001), és Keyserling (1881, 1891) egyedének új nevet javasolt: Ctenus pertyi (F.O. Pickard-Cambridge, 1897) a C. rufibarbis számára és C. keyserlingi (F.O. Pickard-Cambridge, 1897) a C. ferus részére, az utóbbit Keyserling (1891) úgy tűnik félrehatározta (???**).

Bücherl (1952) kizárólag Keyserling (1891) leírása alapján szinonimizálta a P. nigriventer a P. fera fajokat. Majd Schiapelli & Gerschman de Pikelin (1966) újraérvényesítette a fajt (P. nigriventer) az utótest hasimintázata, és a himek tapogatólábának lábszárhosszhossz és szélesség arányai, valamint a nőstények ivarszervei alapján.

Ezt követően ezek a szerzők szinonimizálták a P. keyserlingi a P. fera fajokra (Schiapelli & Gerschman de Pikelin 1973).

Ezzel szemben Eickstedt (1981) a P. nigriventert, P. keyserlingit és a P. pertyit érvényes fajnak tekinti, de javasolja hogy a későbbiekben a típus helyekről nagyobb mennyiségű egyedeket kellene megvizsgálni, hogy ezt meg lehessen erősíteni.

Nemrégiben Simó and Brescovit (2001) szinonimizálta a P keyserlingi és a P perty fajokat a P nigriventerrel, azt állítva, hogy csak a P nigriventer morphologiai variációi.

Egy új fajt is leírtak: P. bahiensis Simó and Brescovit, 2001, endemikus faj Bahia államból (Brazilia).

A Phoneutria fajok megtalálhatók Közép-Amerika (Costa Rica) erdős területein, Dél- amerikában mindenütt az Andok keleti részéig, Észak-Argentínában is. Az amazóniai régióban 3 faj található: P. fera, P. reidyi F.O. Pickard-Cambridge, 1897 és P. boliviensis F.O. Pickard-Cambridge, 1897.

A nem amazóniai fajok észak Argentináig, Paraguayig, Braziliáig előfordulnak az Atlanti esőerdők területein, beleértve a Cerrado (szavanna) erdős részeit is. Jelenleg két fajt mutattak ki erről a területről: P. nigriventer és P. bahiensis (Simó & Brescovit 2001).

Mindenesetre a mintázatbeli , a nőstények és hímek ivarszervei közötti különbség, a földrajzi elterjedés, és a méreg összetétel alapján, úgy tűnik több mint 2 faj jelenléte (Richardson et al. 2006) valószínű az amazóniai régión kívül, ez ösztönözte a jelen tanulmányt is.

Megvizsgáljuk a nem amazóniai Phoneutria fajokat (5 fajt beleértve). újraérvényesítettünk 2 fajt, melyek jelenleg a P. nigriventer szinonimái, és leírtunk egy tudományra új fajt.

* Loksában nincs megfelelő terminus a copulatory ducts-ra ami a bemeneti nyílást köti össze a spermatékával (táska). A doktorimban ezt a kifejezést használtam.

** Előfordul hogy egy cikkben valaki ugy gondolja hogy ez "A" faj és mint olyan ide "X" tartozik. Errare humanum est Később valaki megcsekkolja a PÉLDÁNYt és kiderükl hogy ez "B" faj és "Y" ba kell tenni. Máris más a nevezéktani hatás...

Hogy érthető legyen a) A= Cyriopagopus sp. blue/red/purple, B=Lampropelma violaceopes X=Cyriopagopus, Y=Lampropelma (most ne abba kössünk bele hogy ránézésre lehet látni a különbséget, mert aki azt mondja azt egy féligrohadt, 20éve spirituszbanázó elfelezett madárpóktetem mellé ültetem egy nagyítóval, hogy ugyan mondja már meg mi az) Lásd fennt :P