Eressz Úz Bence Eresus-om elmenne

A következő cikk Kovács Gábor fordítása (aki jelenleg az adott témával a bikapókokkal foglalkozik). A bejegyzés megértése valóban komoly ismeretanyagot tételez fel. Amennyiben valamelyik szót nem érted, ne szégyelld kérdezzd meg mit jelent én meg beírom :D)

Jörgen Lissner képei: Eresus sandaliatus



Eresus cinnaberinus (a hím Samu Ferenc képe).




Ismeretlen bikapókfaj

Az Eresus cinnaberinus (Araneae: Eresidae) színváltozatainak egy vélt fajátmenet során feltárt populáció története.

J. Johannesen & M. Veith (2001): Population history of Eresus cinnaberinus (Araneae: Eresidae) colour variants at a putative species transition. Heredity (87): 114-124).

Összefoglaló:

Az Eresus cinnaberinus két színvariánsa között lezajlott egykori és jelenkori génáramlás jellemzéséről szóló tanulmányunk elkészítéséhez olyan összehasonlító genetikai és filogenetikai analíziseket használtunk, melyek segítségével a variánsok Észak-, és Közép-európai elterjedési mintázatát megmagyarázhatjuk. E színvariánsokat újabban két külön fajként (E. cinnaberinus és E. sandaliatus) jegyzik, melyek közül az utóbb említett faj Dániában és Bajorországban mintegy izoláltan fordul elő.

Így az bikapókok elterjedésének magyarázata kettős problémát vet fel: (i) a populáció-faj átmenetet illetően a fajfogalom határainak tisztázása, és (ii) a jégkorszakot követően benépesített területen tapasztalható szórványos elterjedés magyarázata. A kombinált allozym (elektromos térben azonosan viselkedő, azonos vándorlási tulajdonságokat mutató genetikai markerek – a fordító megjegyzése) és a mitokondriális DNS adatok alapján felvetődik, hogy az E. sandaliatus Bajorországot és Dániát illetően szétvált elterjedése introgresszió (magyarázatért kattints a szóra) által történt, mely során az E. cinnaberinus az E. sandaliatus elterjedési területébe nyomulva, a genetikailag független fajok esetében ismert kompetitív kizárással ellentétben inkább E. cinnaberinus fenotípust alakított ki.

Bár az introgresszió az E. sandaliatus mtDNS parafiliájának (egy közös ős nem összes egyede alkot egy csoportot) megfelelően zajlott, azonban az E. cinnaberinus parafiliája kívül esik a lehetséges introgressziós zónában kapcsolatba került származási vonalak kiválogatódásán. Ugyan az allozymok a mtDNS-hez képest jobban felfedik a lokális és fennálló génáramlási folyamatokat, azonban az elkülönült populáció szerkezet miatt az egykori génáramlás, és a jégkorszakot követő kolonizáció sebességére vonatkozó következtetések levonásában az allozymoknak csak korlátozott szerepük lehet. A mitokondriális DNS eloszlás azt mutatja, hogy Észak-Európában a jégkorszakot követő benépesülés gyorsan, különféle forrás-populációkból származóan, több hullámban történhetett.

A végére egy érdekes bikapók gif, szintén samutól van: