Ugrás dél-kelet USA-ba!

Mint írtam az előző posztomban egyre elterjedtebbek azok a pókok amelyek nem tartoznak a madárpókok családjába, most is egy Salticidae családba tartozó fajról írnék pár sort. Nem régiben került hozzám 3 kis Phidippus regius és nagyon megtetszettek, gondoltam népszerűsítem eme jópofa kis pókokat.

P.regius hím



P.regius narancssárga nöstény



P.regius barna nöstény

A faj elnevezése helyesnek mondható, mert ő a legnagyobb ugrópók Észak-Amerika keleti részén. Megtalálhatóak az USA dél-keleti részén, a Nagy -Antillákon, Bahamákon de legelterjedtebb a Floridai félszigeten.
Az adult hímek átlagosan 12 mm hosszúak (6-18 mm között), színük mindig fekete. A tapogató és első pár járólábukon váltakozik a fekete a fehérrel. Az utótest háti részén egy fehér csík egy kézponti fehér folt és ez mögött még két kisebb ovális folt látható. Csáprágójuk megnagyobbodott és színjátszó (zöld-kékeslila). A nagyobb hímek első pár járólába aránytalanul hosszabbak mint kisebb fajtársaiké.
Az adult nőstények átlag 15 mm hosszúak (7-22mm) a színmintájuk megegyezik a hímekével, de a nőstények fekete háti területe színes pikkely szőrrel borított foltokban. Ezek a pikkelyek lehetnek szürkék, vörösesbarnák, barnák, narancssárgák vagy eme színek kombinációja. A legtöbb színes nőstényt Florida déli 2/3-án és a Nagy-Antillákon találták. Náluk is színjátszó a csáprágó (zöld-vöröses lila), de kevésbé feltünő mint a hímeknél. Négy szőrcsomó helyezkedik el a hátsószemük környékén, a hímeknek nincs ilyen. A délebbi populáció egyedeinél már 3 instaros
korban észrevehető az ivari kétalakúság, ugyan is ekkor jelenik meg a nőstényeknél a színes pikkely szőr. A hímek kopár feketék és fehérek egész életükben.
A Phidippus fajok könnyen felismerhetőek a színjátszó csáprágóikról. A regiusnak két közeli rokona van a amelyik nagyon hasonlóak hozzá, a P. audax és a P. otiosus. Eme három faj megkülönböztetését szolgáló határozókulcsok megtalálhatóak a forrás publikációban. A P. regius megtalálható a legtöbb mezőn és nyílt erdős részen, de nem a kemény fás erdőkben. Fiatal egyedekkel találkozhatunk füves területeken, de a subadult és adult példányok a pálmafákat részesítik előnyben a félsivatagi jellegű élőhelyeken. Ahol a pálmafa nem honos, ott a bokrok, cserjék, kisebb fák adnak nekik otthont, de gyakran megtalálhatóak házak falán is. Selymet vadászathoz nem használ, kiváló látása segíti öt a zsákmány elejtésében (pár választásban is), amit lokalizálás után ráugrással kap el. A vadászat során a selymet csak afféle biztosításként használják amit maga után húz és arra szolgál ha véletlenül elvétené az ugrást a háló megállítja a esetleges zuhanásban. Pihenésre, vedlésre, kokon rakáshoz egy olyan selyemodút épít ami mind két végén nyitott. Adult hímek együtt élhetnek subadult nőstényekkel néha adultakkal is azért, hogy ők párosodhassanak először velük ha eljött a idő.
A ugrópókok ártalmatlanok, csak akkor marnak ha véletlenül rászorítunk, a nagyobb fajok képesek fájdalmas marást produkálni, de az erősen szúró érzés pár perc múlva tova szál.
Akit bővebben érdekel a faj az olvassa el a forrás publikációt.
Végszóként egy színkombinációs P. regius nőstény





Köszönet a képekért Gombás Lászlónak!

Forrás: Regal Jumping Spider, Phidippus regius C. L. Koch (Arachnida: Salticidae)