Az elsőre furcsának tűnő cím West és Nunn 2010. évi második munkájával áll szoros kapcsolatban, ami immár a monográfia kategóriába esik (legalább 60 oldal). A téma ezúttal a Coremiocnemis génusz, a cím pedig a név szó szerinti jelentése (a sorrend felcserélésével, lábszárvédő kefeként jobban hangzik persze). A nem átdolgozásának keretében 6 tudományra új fajt írnak le, valamint az eddig ismert 2 fajt újra leírják.
West, R. C. & S. C. Nunn. 2010. A taxonomic revision of the tarantula spider genus Coremiocnemis Simon 1892 (Araneae, Theraphosidae), with further notes on the Selenocosmiinae. Zootaxa 2443: 1–64
Úgy döntöttem, az alcsalád és a génusz diagnózisát teljes mértékben lefordítom, hogy tudjuk, miről is beszélünk.
A Selenocosmiinae Simon, 1889 alcsalád jellemzői (diagnózis):
rúd alakú (bacilliform) kitintüskék egy ovális alakú foltban a gnathocoxa prolaterális oldalának közepén, ezzel szemben a csáprágó külső oldalának alsó részén tüske alakú képletek (strikers) hangkeltő apparátust alkotva; gnathocoxális lyra kis számban, gyengén fejlett, illetve egyes génuszoknál hiányzik; a mellpajzs (sternum) izomtapadási pontjai (sigilla) a mellpajzs szélétől távol helyezkednek el; nagy számú (>300) kitinfog az alsó ajakon (labium); tüskék a lábakon csak a metatarsus disztális részén; hímek lábszársarkantyú nélkül.
Coremiocnemis hoggi © Szűts Tamás
A Coremiocnemis Simon, 1892 génusz jellemzői (diagnózis):
hosszú, hátra ívelő szőrök a negyedik láb végízének és másodvégízének hátsó (retrolaterális) oldalán; kétlebenyű spermatartók; jól fejlett tüskék a csáprágók belső oldalán; lapos hátlemez; az ivarhólyag gyűjtőjéből anterior irányban kilépő, elvékonyodó hímtag (vége nem kiszélesedő), a végén jellegzetes "csavarral" ("kiss curl"). A Java-ról, Borneóról és Szumátráról ismert Selenocosmia fajoktól és az összes Lyrognathus fajtól (kivéve Lyrognathus robustus Smith, 1988) megkülönböztethető a fent ismertett bélyegek alapján, valamint a negyedik láb végízén meglévő harmadik (inferior) végízkarom alapján. Torrés erősen előre ívelő (procurved), szélessége kisebb a szemdombénál (kivéve C. gnathospina sp. nov.). Spermatartók: két lebeny, az oldalsó lebenyek hasonlóak a középsőkhöz - a kétlebenyű spermatartókkal rendelkező, a szerzők által ismert Selenocosmia fajoknál az oldalsó lebenyek morfológiailag különböznek a középsőktől, a Lyrognathus fajoknál az oldalsó lebenyek hossza kétharmada a középsőkének. Talpkefe: a Coremiocnemis fajoknál az első két lábon található talpkefe rövid, míg a Selenocosmia fajoknál hosszabb ill. jobban fejlett (Lyrognathus fajok talpkeféje a Coremiocnemis-hez hasonlóan rövid). Mellpajzs alakja: a hátsó szegély a negyedik csípőknél jobbról is és balról is kifelé csak enyhén hegyesedő (nagyon kihegyesedik Lyrognathus-nál és Selenocosmia-nál).
A 6 új faj:
- Coremiocnemis brachyramosa - Gunung Ledang (Johor állam)
- Coremiocnemis gnathospina - Fraser's Hill (Selangor állam)
- Coremiocnemis hoggi - Fraser's Hill (Selangor állam)
- Coremiocnemis jeremyhuffi - Tapah (Perak állam), Fraser's Hill-től (Selangor állam) Pahang államig
- Coremiocnemis obscura - Taiping-tól (Perak állam) a Cameron magasföldekig (Pahang állam)
- Coremiocnemis kotacana - Aceh Teneggara, Szumátra
A C. kotacana az első faj, amit nem Malajziából ismerünk. Az egyes fajok diagnózisaiba nagyon részletesen most nem megyek bele, de azért egy-két érdekességet megemlítenék. A spermatartók különleges alakja mellett a C. brachyramosa nőstények egységes kék színben pompáznak (lásd kép), ezáltal kitűnve a többi faj közül. A C. gnathospina jellemzője, amint az a névből is látszik (gnatho - állkapocs, spina - tüske), a csáprágók belső felületén található, jellegzetes "gyémántszerű" alakkal bíró, legalább 90 tüskéből álló mező. További érdekesség, hogy a faj jelenleg egyetlen, Abraham által 1930-ban (!) gyűjtött példány alapján ismert. A C. hoggi nőstények szembeötlő tulajdonsága a negyedik lábakat borító rendkívül hosszú szőrzet (lásd kép).
Coremiocnemis brachyramosa © Eric Reynolds
A Coremiocnemis tropix Raven, 2005 fajról a cikkben csak említés szintjén van szó, mivel valójában nem tartozik ebbe a génuszba; áthelyezés azonban nem történik, mivel a faj pontos génusz-szintű elhelyezésén maga Robert Raven dolgozik.
A szabványos, mindenre kiterjedő leírásokon kívül sok kép illusztrálja a fajok habitusát, élőhelyét, elterjedését és a releváns taxonómiai jellegeket, tulajdonságokat. A monográfia végén egy diszkussziót találunk, amiből többek között az is kiderül, hogy a génuszon belül két fajcsoport látszik kirajzolódni.
A cikk egyébként néhány kereskedelmi forgalomban lévő faj identitását is tisztázza. Pl.:
Coremiocnemis sp. "Gunung Ledang" >>> C. brachyramosa
Coremiocnemis sp. "Fraser's Hill" >>> C. hoggi
Itt meg kell jegyezni, hogy én a kereskedelmi neveket nem követem, így előfordulhat az, hogy ugyanazon a néven egynél több fajt árulnak.
Köszönet Eric Reynolds-nak a C. brachyramosa fotójáért.
1 comment:
Szia Zoli!
Nagyon jól sikerült írás,gratula!
Végre megint leírtak valmit ami ki tudja hány éve volt már sp.
A C. brahyramosa pedig egy igen dekorativ faj,tetszik.
Post a Comment