Játékhegy* rendezésében – Jurassic Pók

Az eredeti itt olvasható: Jurassic Spiders!

Ez a poszt, mivel nem nagyon akarom most túlspilázni, szinte egy az egyben fordítás. Éppen pókfosszíliákba mélyedek bele nagy erőkkel. Az eredeti cikk címe: Selden, Paul A. and Huang, Diying. 2010. The oldest haplogyne spider (Araneae: Plectreuridae), from the Middle Jurassic of China. Naturwissenschaften. [link]

Röviden: A közép jura korból, mintegy 165 millió éves rétegből származó kövületet mutat be a cikk, mely a legidősebb Haplogyne pók. (Arachnida: Araneae). A kövület helye Daohugou, Belső Mongolía es Kína. A pók a Magyarországon elő nem forduló Plectreuridae családba tartozik, melynek éppen ezert nincs is magyar neve. A kutatók a póknak az Eoplectreurys gertschi nevet adtak, mely egyben egy uj génusz is. Ez a kis család csak az USA délkeleti részén, Mexikóban és a környező Karib szigetvilágban található meg, és eddig csak kevés kainozoikum kori kövülete volt ismert. Az Eoplectreurys morfológiailag nagyon hasonló a mai pókcsoportokhoz, ez nagymértékű evolúciós konzervativizmusról árulkodik. Ez a felfedezés azonfelül, hogy az ismert kövületeket a 120 miilio évre kiterjeszti a Közép Jura korba, támogatja azt az elméletet, miszerint a család a múltban sokkal nagyobb elterjedése mára kihalás következtében jelentősen csökkent. Ugye eddig a hír es az absztrakt fordítása (by Zoltán) de nézzük meg közelebbről, hogy ez mennyire nagy dolog, egy kis pókpaleontológiai fakocka kovetkezik (ilyenből remélem lesz még).

Ha attól el is vonatkoztatunk, hogy egy - finoman is szólva olyan pókrol van szó ami nemhogy keveseket hoz lázba, de nem is igen tudnak róla, akkor hirtelen csak törődjuk azzal egy Haplogyne pókrol van szó, melybe a Magyarországon is megtalálható pókok közül az álkaszáspokok, a fojtópokok, a darócpokfélék, a csupaszpókok és rokonaik tartoznak. Általaban azt szoktak mondani, hogy a Haplogyne-k és az Entelegyne-k (a főpókok két csoportja - mielőtt valami nagyképessegű megkérdezi, hogy a Mygalok kik), abban különbözik egymástól, hogy a haplok párzószerve egyszerű. Nos, ez nem így igaz. A különbséget már több éve kifejtettem a DNFSen, amit ugye látogatni nem divat :D Íme egy szemléltető ábra: . A lényeg az lenne, hogy a haploknál a spermatárolókból a sperma ugyanazon a vezetéken megy, mint amin bejött (copulatory vagyis "egyesülő"), a megtermékenyítőcsatornák ("fertilization ducts") hiánya nem lényeg. Entelegyneeknel pedig a spermatékákból a megtermékenyítőcsatornán megy tovább a szajré.

Az, hogy egy az eddigi ugyanebbe a családba tartozó pók csak Dominikai borostyánkőből volt ismert, az azt jelenti, hogy a Miocénból volt ismert a legkorábbi adat. Mivel kevés dinóvadász olvasgat itt, nézzük kicsit körbe. A Miocén (mely a Cenozoikumnak nem is az első, de nem is az utolsó kora) 24-5 millió évvel ezelőtti kort jelöli. Csak hogy tudjuk, ekkor már szinte minden modern madárcsoport megvolt (gámek, sasok stb.) Sok emlős, mint pl a modern bálnák már jelen vannak, szóval ha nem is tegnap, de nem olyan baromi régen volt ez. A Jura kor viszont még Mezozoikum, annak is a közepe (bár ezt "illene tudni", ugye a Mezozoikum és a Cenozoikum határán volt egy kisebb krach és a Föld nagyja a (dínók pl majdmindegyszálig) kihalt - kivéve a gyevi bíró és a pókok) vagyis meg a dínók közül sem volt mind meg, a T. rex pl. még nem. Nah azért egy picit régebbi (jégkorszakok előtti) madárkák és őslovak közül visszamenni pl. a dínók hőskora elé azért picit nagy ugrás. Nem is csoda, hogy ez kövület leíras nem zárványos (tudom a zárvány más, de nem vagyok képben a magyar terminológiavál, ha erre jár egy paleontológus és kijavítana, azt megköszönném).

* Játszóhegy = Spielberg (bocs)